Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-223

A Nemzetgyűlés 223. ülése 1921. pontból sem tűrhető, hogy a város mellett a falun is ekkora lakás-zsufoltság uralkodjék. Ezek tehát azok a kérdések, t. Nemzetgyűlés, amelyek szempontjából bírálat alá akarom venni ezt a javaslatot. Az első, ami a szemembe ötlik, az az óriási nagy lakásszükség, amely most Budapesten van. Szakemberekkel folytattam erről beszélgetést ós azt lehet megállapítani hivatalos adatokból, hogy legalább 24.000 uj lakásra volna szükség Budapesten, hogy azt a tömeget, ágyrajárókat és mindazokat, akik tömeglakásokban laknak, el lehessen helyezni. Óriási, évtizedekre szóló feladat 24.000 uj lakást épiteni. A németek két év óta építenek, nem ankéteznek, de két év óta épitenek és nem képesek még csak 25°/o~ig sem kielégíteni a szükségletet, amely Berlinben e tekintetben fennáll. Orbók Attila: Export-cégek foglalják el a lakásokat, (TJgy van ! jobbfelöl.) Frühwirth Mátyás : Budapestnek óriási lakásszükségét leginkább az mutatja, hogy 1915-ben itt 4320 üres lakás volt, 1917-ben pedig már csak 251 lakás volt üresen és ma lámpával sem lehet találni üres lakást. Berlinben ugyanakkor, 1917-ben 34.574 lakás volt üres, Bécsben pedig 2069 lakás ; tehát aránylag sokkal jobb helyzetben voltak ezek a városok, mint Budapest most. Azt, hogy az építkezés milyen lassan ment és fokozatosan hogyan akadt meg ; hogy hogyan halt el a magántőke építkezési kedve, ambíciója, bizonyítják a következő statisztikai adatok : 1900-ban még 670 házat építettek körülbelül 11.000 lakással, 1917-ben már csak 37 uj épületről, 1919-ben pedig csak 7 ház építkezésről tudnak a hivatalos hatóságok. Ez mutatja a legszembetűnőbben a sülyedést, amely ezen a téren előállott. Ezzel egyidejűleg és ebben az arányban az építőipar emberei nagy számban munka nélkül maradtak és mozdulatlanok maradtak azok az óriási tőkék, amelyek megmozdulhattak volna az építőiparban. A t. előadó ur rámutatott a lakósürüségre; arra, hogy mit teremtett az építkezés hiánya és az uj tömegek bevándorlása a városba. Én azonban ujabb adatokat mondok. Az előadó ur az 1910. évi, a háború előtti adatokat ismertette, nekem azonban rendelkezésemre állnak az 1921-iki népszámlálásból összeállított, tehát a legfrissebb, a legmelegebb adatok és eredmények. Ezekből konstatálható, hogy Budapesten egy szobára 8 lakó esik. (Mozgás.) Ez a lakássürüségnek olyan példája, amilyen az egész világon nincsen. (TJgy van! TJgy van!) Orbók Attila: Sok esetben pedig 6 szobára esik 1 lakó ! (Igaz ! TJgy van ! jobb felől. Zaj.) Frühwirth Mátyás; Egyik német városban 5-ig haladt fel ugyan a lakók sűrűsége, nálunk azonban 6-ig szállt fel a lakássürüség. Nálunk a lakósürüség 6-ra szállt fel. Méltóztassanak elgondolni, hogy ez egészségügyi szempontból mit jelent. évi július hó 7-én, csütörtökön, 395 : vizsgáltam ezt a kérdést egészségügyi szempontból is, hogy a laka s építkezés hiánya egészségügyi tekintetben mit hozott f Iszinre és milyen eredménnyel járt. Az 1900—1910-ig terjedő időszakban az elhaltak 6%-?. tüdővész áldozata lett. 1914. és 1915-ben már 8 % volt a tüdővészben elhaltaknak számaránya, s a legutóbbi statisztika szerint már az elhaltak 15%-át felülhaladja a tüdővészben elhaltak száma. Ha szorosan Budapesten nézzük a tüdővészben elhaltaknak számát, akkor még rettenetesebb eredményre jutunk. 1914-ben Budapesten 3133 ember halt meg tüdővészben, 1919-ben 7495, és 1921-ben már a 15.000-et is meghaladta azoknak a száma, akik tüdővészben haltak el. Egy összehasonlitást teszek. Tüdővészben természetesen ott haltak meg legtöbben, ahol egyszobás, túlzsúfolt lakásokban laktak. Messzire, vezetne, ha mindezekre a lakásokra és a tuberkulózisra vonatkozó adatokat a Nemzetgyűlés elé tárnám. (Halljuk ! Halljuk !) Rendkívül érdekes adatokat találunk itt. Ha sorra vesszük Budapest kerületeit, pontosan meg lehet állapítani, hogy a Lipótvárosban, ahol a legtöbb nagy lakás van, a legkevesebben haltak meg tüdővészben . Ellenben a X. kerületben, ahol pl. 8 a lakósürüség, annál többen pusztultak el e bajban. Végig lehetne ezt vezetni minden kerületben és szorosan összefüggő okokat lehetne találni a tuberkulózis és a lakósürüség között. Ez mutatja a legélénkebben, hogy mennyire összefügg a lakáskérdés a közegészségügy kérdésével. (TJgy van !) Azonban nemcsak a tuberkulózisnál folytattam ezeket a vizsgálódásokat, hanem a gyermekhalandóság tekintetében is. Azonban ezekkel az adatokkal nem akarom untatni a t. Nemzetgyűlést. (Halljuk ! Halljuk !) Itt is rá fogok mutatni arra, hogy a lakósürüség egyik oka annak, hogy a gyermekhalandóság folyton emelkedik. Itt van azután az alkohol kérdése. Pontosan ki lehet mutatni számadatokkal, hogy az alkoholizmus leginkább ott terjed, ahol kis, túlzsúfolt lakások vannak. A munkásság között akárhányszor azért terjed olyan nagy mértékben az alkoholizmus,— és sajnos, meg kell állapitanom, hogy a munkásosztályban terjed leginkább — mert nincs tisztességes, becsületes, nyugodt otthonuk. (TJgy van !) Annak az embernek, akinek tisztességes lakása van, aki tisztességes, nyugodt családi otthont tud magának épiteni, kevesebb oka van arra, hogy a házon kiyül, a lakásán kivül keresse meg nyugalmát és szórakozását. (TJgy van!) Gaal Gaszton : Csakhogy 300 milliárd kellene, hogy ezen segítsünk, nem háromszáz millió. Ez a Dunába öntött viz ! Frühwirth Mátyás: Ez tényleg igy van, de ha nem tesszük meg az első lépést, akkor sohasem jutunk ahhoz a célhoz, amelyet el akarunk érni. Gaal Gaszton : Ez csak gseft azoknak, akik épitenek ! Karafiáth Jenő : Valahol csak kezdeni kell ! 50*