Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-218
266 A Nemzetgyűlés 218. ülése 1921. évi július hó 1-én, pénteken. Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : Elmarad. DräXler János: Ha teljesen elmarad, akkor ezt szívesen veszem tudomásul. Most még csak arra vagyok bátor felhívni a minister ur szives figyelmét, hogy méltóztassék a tanítókat azzal a meleg szeretettel kezelni, amely meleg szeretetet és támogatást az a tanítóság, azt hiszem, már a múltban is kiérdemelt, de a jövőben még fokozottabb mértékben ki fog érdemelni. Mert mi tanítók tudatában vagyunk annak, hegy a tanitó hivatása teljesítésében nemcsak az iskola falai közé szorul, hanem szerintem a falusi tanítóra az iskola falain kívül még sokkal súlyosabb, sokkal fontosabb hivatás is vár. Hogy pedig ezen hivatásának meg tudjon felelni, ahhoz feltétlenül szükséges, hogy az a tanitó bizonyos önállóságra tudjon szert tenni és tovább tudja magát képezni, mert eddig el volt zárva attól, hegy igénybevehesse a művelődésnek, a kultúrának azon eszközeit, melyeket minden más társadalmi réteg igénybe vehetett, öt az anyagi eszközök hiánya elzárta ettől. Ezeket kívántam a mélyen t. Nemzetgyűlés szives figyelmébe ajánlani. Még egyszer üdvzölöm a törvényjavaslatot és azt elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Akimnél általános vjtát_provokálni nem lohet, (ügy van !) A Nemzetgyűlésnek azonban módjában von megadni a jogot arra., hogy a szónok a címnél is általánosságban hozzá szórjon a tárgyhoz. (Egy hang half elől : De nem júliusban !) Ez az eset történt meg ma, de nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést, hegy ebből ne csináljon precedenst, mert akkor igazán nem lehet határt szabni a tárgyalás idejének és az egész tárgyalás elposványosodik és ellaposodik. (Vgy van ! Vgy van ! a szélsőbaloldalon.) Van még valaki szólásra feljegyezve ? (Nincs.) Ha nincs, akkor a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslat címét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A cím elfogadtatik. Következik az 1. §. Gerencsér István jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. §-át.) Elnök : Van valaki szólásra feljegyezve ? Gerencsér István jegyző : Schlachta Margit ! Schlachta Margit : T. Nemzetgyűlés ! Az előttünk fekvő törvényjavaslathoz, mely nagy örömünkre erős mértékben jelzi a békeállapothoz való visszatérést, egy kis módosítást szeretnék indítványozni. Hiányát érzem u. i. annak, hogy az 1. §, mely megállapítja az iskolakötelezettséget, nem fejezi ki szószerint azt is, hogy az iskolakötelezettséghez hozzátartozik az is, hegy a gyermekek vasár- és ünnepnapokon az istentiszteletet látogassák. Igaz, hogy eddig is volt egy ministeri rendelet, mely erről gondoskodott, de tapasztalásból tudjuk, hogy maga a tanítóság is ezt valahogyan másodrendűnek tekintette. Különösen hátrányosnak mutatkozott az is, hogy ez a ministeri rendelet kivételt tett a téli hónapokra nézve, amikor is a gyermekeket nem vitték templomba. Leginkább érezhető volt ez a körülmény az állami ber nlakással kapcsolatos intézetekben, ahol a gyermekeknek arra sem volt módjuk, hegy privát felkereshessék a templomot, mint ahegy ez az otthonélő gyermekeknek lehetséges volt. Kívánatosnak tartom tehát, hogy épen azért, mert a mostani körülmények közt még nagyobb jelentőségű a vallásoktatás, illetőleg a vallás gyakorlása, teljes nyomatékot nyerjen és kifejezésre jusson ez a kötelezettség magában a törvény szövegében is. Indítványozom ezért, hegy az 1. §. 3. bekezdése után negyedik, uj bekezdésként beszurassék a következő szöveg (olvassa) : »Az iskoláztatás kötelezettsége magában foglalja a vasár- és ünnepnapi istentisztelet látogatásának kötelezettségét is. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra van valaki feljegyezve? Gerencsér István jegyző: Nincs. Elnök : Kivan még valaki a tárgyhoz szólni 1 (Senki sem.) Ha nem, akkor a vitát berekesztem. A vallás- és közoktatásügyi minister ur kíván szólni. Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Az indítvánnyal alapjában egyetértek, ahhoz hozzájárulok s a magam részéről is elfogadását kérem. Igaz, hogy a 6. §-nál kérni fogom majd egy módosítás elfogadását a beterjesztett szöveghez, amely szintén fel fogja említeni a templomlátogatás kötelezettségét, ezt azonban más vonatkozásban és jelentékenyen szűkebb értelemben teszi. Mivel itt az 1. §-ban tulaj donképen a törvény kereteinek megállapításáról van szó, nekem is az a tiszteletteljes véleményem, hogy amennyiben a Nemzetgyűlés bölcsesége szükségesnek tartja a vallásos kötelezettség teljesítését külön törvényben kimondani, akkor annak csakugyan itt, az 1. §-nál van helye. Magam is kérem az indítvány elfogadását. Elnök : Következik a határozathozatal. A benyújtott módosítás nincs ellentétben a szakasszal, hanem azt kiegészíti, tehát előszrö a szakaszt fogom feltemii a szavazásra, azután külön a módosítást. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen I) Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az 1. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem % (Igen !) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most felteszem a kérdést, hogy méltóztatnak-e elfogadni Schlachta Margit képviselőtársunk módosítását az 1. §-hoz, mely módosítás értelmében az 1. §. harmadik bekezdése után negyedik uj bekezdésként a következő szöveg vétetnék föl : »Az iskoláztatás kötelezettsége magában foglalja a vasár- és ünnepnapi istentiszteletek látogatásának kötelezettségét is.« Kérdem, méltóztatnak-e elfogadni Schlachta képviselőtársunk módosító indítványát, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. A szakasz tehát Schlachta Margit képviselőtársunk módosításával fogadtatott el.