Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-217
A Nemzetgyűlés 217. ülése 192.1. évi június hó 30-án, csütörtökön, 257 szerint üsse el a dolgot. Tessék a legszigorúbb, legkeményebb vizsgálatot megindítani. (Helyeslés a baloldalon.) Tessék meginditani a vizsgálatot a fegyházigazgató ellen, aki nézetem szerint sokkal súlyosabb hibát követett el, mint a főfegyőr, aki csak parancsot telj esitett. Kifogásolom azt is, hogy a közvetitőintézet és a központ nincs telefonnal összekapcsolva. Ha ott megszökik valaki a közvetitőintézetből, akkor nem tudják kellő időben értesiteni a központot. Ismétlem, csak az nem szökik meg, aki nem akar. A mezőgazdasági telep, ahol a fegyencek dolgoznak, jó messze kint van, mintegy 5—6 kilométernyire Vácztól. Oda kikisérik a fegyenceket, megint csak két őr 30—40 ember. Azok is akkor szöknek meg, amikor nekik jól esik. A telep és a központ között szintén nincs telefonösszeköttetés. Tehát onnan is nyugodtan el lehet lépni, nem tudják megfogni az illetőt. A határ a közelben van. Mauthner is valószinüleg ugy szökött meg, hogy autón átment, ott már várták és most Bécsből öltögeti a nyelvét a »fehér terrorra«. Amig a letartóztatott és ott fegyencminőségben lévő földmívesek nem mehetnek ki a mezőgazdasági telepre dolgozni, mert hiszen azoknak ez a szakszerű foglalkozásuk, addig a kommunista zsidók szabadon kimehetnek a telepre, mert az jó levegő és erősitő kúra azoknak a kommunistáknak. Ezek a szabálytalanságok, továbbá Mauthner Istvánnak most történt megszökése indit engem arra, hogy itt a Nemzetgyűlés előtt adjam elő ezeket a sérelmeket és kérjem, követeljem, a társadalom érdekében, a keresztény nemzeti irányzat érdekében, hogy ezeket a kommunistákat, akik a társadalomra nézve további veszélyt rejtenek magukban, fogják lehetőleg szigorúan, hogy ne távozhassanak el akkor, amikor nekik jólesik. Vagyok bátor az igazságügyminister úrhoz a következő interpellációt intézni (olvassa) : »Igaz-e az és tud-e arról a minister ur, hogy a váci kir. fegyintézetben az ellenőrzés, a fegyelem meglazult, hogy a fegyencek napról-napra szöknek ; hogy az őrség részben nem elegendő számú, részben pedig megbizhatatlan ; hogy a foglalkoztató mezőgazdasági telep és az intézet központja közt nincs telefonösszeköttetés ; hogy a kommunista fegyencek az utcán menet közben az őrök jelenlétében az idegen járókelőkkel beszélgetnek ; hogy a fegyintézetbe leveleket kapnak és onnan a fegyencek leveleznek ; hogy legutóbb Mauthner István, a kormányzó ur őfőméltóságának merénylője, onnan 1921 május 21-ikén igen furcsa, minden ellenőrzést kigúnyoló módon megszökött ; indult-e erélyes vizsgálat ebben az ügyben ? mit hajlandó a minister ur tenni ? Elnök : Az interpelláció kiadafcik az igazságügyminister urnák. Az igazságügyminister ur kivan szólni. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. —- XI. KÖTET. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Mindenekelőtt arra óhajtok kitérni, hogy az a múlt évi interpelláció, amelyet t. képviselőtársam annak idejében hozzám intézni szives volt, szigorú vizsgálatot vont maga után, amiről én már válaszomban is részben tájékoztattam a t. Nemzetgyűlést. Válaszom akkor a Nemzetgyűlést kielégítette. A vizsgálat további is folytatódott. Az az interpelláció főleg a váci fegyintézet gazdasági ügyeivel foglalkozott. Ezeket a gazdasági ügyeket t. képviselőtársam túlzott módon állította be. és én a vizsgálat során ugy találtam, hogy az igazgatót ebben a tekintetben semminemű vád, vagy mulasztás nem terheli. Ha a váci fegyintézet igazgatója dicséretet érdemel valami tekintetben, akkor azt épen a gazdásági ügyek viteléért érdemli meg. Épen ezért ebből kifolyólag ellene semmiféle eljárást nem volt módomban indítani a vizsgálat során. Sajnálatos tény az, hogy ez a Mauthner nevű fegyenc onnan megszökött. Rassay Károly : A többiek után ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Hogy ez mikép történt, annak részleteit t. képviselőtársam nagyjában előadta. Az egész pontos megállapításról még nekem nincs tudomásom, hiszen e tekintetben most folyik a vizsgálat. Ezt én is olyan súlyos hibának tartom, hogy azonnal intézkedtem nemcsak aziránt, hogy a fegyőrt letartóztassák, amit különben maga a rendőrség foganatosított, hanem aziránt is, hogy a fegyintézet igazgatója onnan eltávozzék. Az igazgató ur már nincs a helyén és helyette más vezeti a fegyintézetet. A vizsgálat folyik. Hogy az mikép fog végződni az intézet igazgatójára nézve, ezt most természetesen nem tudom megmondani. Annyit már én is iátok, hogy ez az ügyes fegyenc behálózta az igazgatót. Ez az igazgató már idősebb emher, gondolom 68—69 éves ember ; hosszú közhivatalnoki pálya áll mögötte ; mindig kitűnő tisztviselő volt. Ennek a gyengeségét felhasználta a fegyenc és ugy állította be a dolgot, mintha óriási találmánya lenne. Tudott is valamit produkálni és ugy állította be a dolgot, hogy a magyar haza szolgálatában akarja ezt a találmányát érvényesíteni. (Decültség és mozgás a baloldalon.) Mondom, félrevezette az igazgatót. Hornyánszky Zoltán .* Ne engedte volna félrevezettetni magát ! Rassay Károly : Nem kért erre engedélyt a minister úrtól ? Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Az államtitkárral tárgyalt, de az államtitkár nem adott engedélyt. Az igazgató ugy gondolta, hogy jót tesz, ha lehetővé teszi ennek a találmánynak az elkészítését. Leszegezem, hogy én nem helyeslem a dolgot, azt sajnálatosnak, súlyos hibának tartom, ami következmények nélkül nem maradhat. (Helyeslés.) En azonban a fegyőröket nem kisérhetem és nem ellenőrizhetem. Ne tessék tehát engem ezért nem tudom hogyan támadni. Én ezt elitélem és már is megtettem 24 óién belül, hogy 33
