Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-217
250 A Nemzetgyűlés 21?. ülése 1921. évi június hó 30-án } csütörtökön. Kerekes Mihály: A sokgyerekes családok fogják a nagy forgalmi adót fizetni, mert azok sokat őröltetnek. Magyar Kázmér: Emiitette valaki hogy az uraságok majd nem fognak sokgyermekes családot alkalmazni. Pedig épen azt alkalmazzák, mert. nekik is van körültekintésük, szivük, lelkük. Amellett jól tudják, hogy a sokgyerekü szülő rá van szorulva arra, hogy alkalmazást keressen, viszont a sokgyerekü szülőnél van a kiadós munka. Kecskemét határában Gere János nevezetű embernek, aki 150 holdas tanyai birtoknak a bérlője és nem a háborús konjunktúrának felhasználásával 200 holdas tiszamenti birtokot vásárolt, 16 gyermeke van. Egy meghalt még pólyáskorában és 16 gyermeket nevelt fel. Ezek közül 10—12 állandóan a gazdasági munkában van alkalmazva. Az ilyen családokat nagyon szivesen látják a földbirtokosck, mert hiszen ezek az igazi munkásemberek. Az internátusok kérdéséről bátorkodnék még emlitést tenni. Nem értettem ezt egészen az indokolásban és mivel nem voltam a Házban, nem lehettem oly szerencsés, hogy a minister ur őexczellencziájának erre vonatkozó fejtegetéseit hallottam volna, tehát nem tudom elképzelni, hogy ez a tanyai internátus miképen is valósitható meg. Ha olyformán méltóztatik ezt tervezni, ahogyan beszélnek róla, hogy az a szegény kis gyermek ne kényszeríttessék arra, hogy naponként tegye meg azt a rettenetes utat és menjen be a távol fekvő iskolába, hanem menjen be hétfőn és szombatig maradjon ott az internátusban, akkor erre azt mondom, hogy ez elméletileg igen szép, igen kedves és kivánatos, gyakorlatilag azonban azt jelentené, hogy ez a kormányrendelkezés az internátus fundamentuma alá temetné magát a tanyai életet és a tanya boldogulását. Mert amelyik tanyában nincs gyerek, ott nincs élet, nincs gazdaság. Hiszen a tanyai élet bölcsessége ugy oldotta meg valahogyan ezt a kérdést, hogy iskolába is járatja a gyerekét, de ki is tudja használni annak munkáját anélkül, hogy ez ártalmára volna a gyereknek. A libapásztorság, pulykapásztorság, csirkegondozás, malacőrzés, tinóőrzés mind gyerekmunka. Ha ez elmarad, akkor ne beszéljünk tanyai gazdaságról, mert ott a sivatag fog előállni. Ezeket kivántam a törvényjavaslat kapcsán előhozni. Még csak visszatérek a javaslatnak — ha jól tudom — 14. §-ára, amelyik szerint e törvény végrehajtásával három ministerünk bizatik megÉn a belügyi, a vallásügyi- és az igazságügyminister urak mellé odatenném negyediknek a földmivelésügyi ministert is. Ez az iskoláztatás, a legelemibb népoktatás, nem tudom, hány százalékban a parasztembereknek sora, gondja és dolga, . . . Szádeczky Kardoss Lajos : Hetvenöt százalékban ! Magyar Kázmér ... ennek 75%-a, nagy százaléka a tanyára esik, amely tanyát nem ismerheti sem az igazságügy-, sem a belügy-, és bocsánatot kérek, a kultusz sem ; de ismerheti és ismernie kell a földmivelésügyi ministernek. Ha nem ismerné, kell hogy legyen neki valaki, vagy szereznie kell olyan egyéneket, akik a törvény végrehajtásának ebben a tekintetben segítségére legyenek. Ezeket óhajtottam a minister ur figyelmébe ajánlani. Határozati javaslatot nem nyújtok be, mert lojális tisztelettel vagyok az ő intenciói, eddigi működése, egyénisége és szándékai iránt, s ezért a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfcgadom. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Vasadi Balogh György jegyző: Schlachta Margit ! Schlachta Margit : T. Nemzetgyűlés ! Az általános vitában nem kivánok felszólalni, mert több módositó-inditványom van, amiket majd az egyes szakaszok tárgyalásánál fogok elmondani. Ezúttal csak azt kivánom megjegyezni, hogy többrendbeli módositásom azért lesz, mert nem lévén a közoktatásügyi bizottságnak tagja, nem volt alkalmam a bizottság ülésén ezeket elmondani és ezért fogok magamnak a részletes tárgyalás során erre alkalmat keresni. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki szólni a javaslathoz ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólni. Vass János vallás- és közoktatásügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! A javaslat általános vitája során elhangzott néhány megjegyzés, amelyeket nem akarok teljesen válasz nélkül hagyni, tehát néhány percet szeretnék erre a célra a Nemzetgyűlés idejéből igénybe venni. (Halljuk!) Cserti igen t. képviselőtársam arról beszélt, szerény nézetem szermt nagyon helyesen, hogy nem elégséges az iskolát egyik vagy másik organikus részről megfogni és bizonyos intézkedésekkel arra törekedni, hogy az iskolának belső élete, organizmusa rendbe jöjjön, hanem meg kell találni a lelkét és »az iskola lelke« kifejezés alatt ő ebben az értelemben különösen a tanitót értette, T. Nemzetgyűlés ! Nem szeretem a túlzásokat, amint ő sem festett egyetlenegy árnyalattal sem túlságosan, nem szeretem a túlzásokat se jobbra, se balra, és nem szeretem a folytonos panaszkodásokat sem. Azt tudom, hogy a tanítóságnak, tanárságnak, egyáltalán mindazoknak, akik Magyarországon a kultúra szolgálatában hivatásszerűen állanak, dolgai nincsenek teljesen rendben és sok mindenféle kívánnivaló van. Azonban az is egészen bizonyos, hogy semmiféle rétege ennek a megtört magyar nemzetnek-nem mondhatja önmagáról, hogy teljesen rendben van a szénája, amiből következnék, hogy minden egyes rétegnek, bárminő munkát végezzen is, ki kell vennie a nehéz időkből a maga részét. Következőleg azt gondolom, hogy senkinek sincs nagyobb joga panaszkodni, hanem mindenkinek vagy egyformán van, vagy egyformán nincs joga arra, hogy panaszt tegyen. Az én lelkemben szakadatlanul rezeg a magyar tanitóság és tanárság minden baja és
