Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-216

232 A Nemzetgyűlés 216. ülése, 1921, termett vagy kevesebb termett, akkor a fellebbezés rendjén a gabonaváltságot elengedik. Ezt Térfy államtitkár ur nekem határozottan mondotta és én felhasználom az alkalmat, bogy Térfy államtitkár ur iránt itt tiszteletemnek adjak kifejezést, mert valahányszor hozzá fordultunk, mindig a legnagyobb előzékenységgel fogadott bennünket és intézkedett is, amikor arra szükség volt. Épen innen történt valami kellemetlensége, amiért szép állását elhagyta; azért egyenesen, nyíltan vallom itt a parlament előtt, hogy velem szemben ilyen dolgokban — másban nem kerestem, fel — mindig a legnagyobb előzékenységet, udvariasságot és szolgálatkészséget tanúsította. (Helyeslés.) Amit Térfy mondott, az meg is nyugtatta a gazdákat, annál is inkább, mert ig gtalanságot nem követelnek, lévén az én választóim Bercsényi kurucainak a leszármazói, akik tudják, mi az igazság, mi a jog, de azt kívánják, hogy méltányossággal és kíméletesen járjanak el velük szemben. Pünkösdkor ott járván, ilyenféle panaszokat hallottam, hogy a rekvirálásnál, az elszámoltatásoknál 70 kg gabonát találtak valakinél, meghagytak 50 kg-ot, de a 20' kg elvitelére a gazdának ki kellett fognia az ekéből a lovat és bevinni a 20 kg-ot. Kerekes Mihály : Hát aki vásárolt 20 kg-ot és elvittek tizet belőle? Szegény ember vette pénzért ! Szádeczky-Kardoss Lajos : Bizonyára nem a tengeri kedvéért, hanem az illetők kocsikázni akartak. Ugyanezt mondották más gazdák 15—20—30 kg tengeriről; egy tanyai gazda meg azt mondotta, hogy a rendelet oly későn érkezett, hogy ők — szabadforgalomban lévén kezdetben a tengeri — azt részint eladták, részint felétették, ugy hogy mikor a beszolgáltatást -követelték, nem volt már tengeri. Megtörtént, hogy valaki vett magának 120 kg vetőtengerit; rámentek a rekvirálók, elvitették a felét, bár tiz hold földet akart bevetni ezzel a 120 kg-mal. A 60 kg tengerivel csak a tiz hold föld egy részét volt képes bevetni, ugy hogy nem lesz ez idén sem elég termése. Szóval ilyen panaszok hallatszottak épen abban a legnagyobb termelő városban, amelynek területe 132.000 hold, ahol több, mint 5000 tanya van. Azért hoztam ezt most elő, mert a pénzügyminister ur f. hó 29-én oda fog menni, ott fogja bemutatni legelőször uj adótörvényjavaslatát, hadd lássák tehát ezek az emberek, hogy itt is foglalkoztunk az ő panaszaikkal, az ő sérelmeiket itt szivünkön viseljük. Azt hiszem, ha az igen t. minister ur pár vigasztaló szót, pár olyan szót fog mondani, amely megnyugtatja őket, ez csak jó hatással lesz. Kerekes Mihály: Le kell törölni a táblát ezen a téren! évi június hó 25-én, szombaton. Szádeczky Lajos: Itt az ideje, hogy áttérjünk a szabadforgalomra, hogy Uyen panaszok többé ne érkezzenek. Azt hiszem, most sincs semmi különösebb intézkedésre szükség, csak kell, hogy magukat a rendeleteket igazságosan, méltányosan hajtsák végre és azokat, akiknek vagy nem termett gabonájuk, tengerijük, vagy akik más méltányos okból nem szolgáltatták be a kivetett gabonát, azok ne sújtassanak. Azt hiszem, a t. minister ur ebben a tekintetben tudni fog megnyugtató felvilágosítást adni és ha szükség van rá, utasítást fog adni azoknak, akik kíméletlenül, irgalmatlanul, vagy nem elég tapintatosan járnak el. Az én kérésem csak az, hogy legyen igazság és méltányosság. Kérdéseim a közélelmezésügyi és a földmivelésügyi urakhoz a következő (olvassa) : »1. Van-e tudomásuk arról, hogy a Gok. kirendeltsége az adógabona és tengeriváltságok, illetőleg bírságok kirovása és behajtása körül több helyt túlszigoruan, kíméletlenül és tapintatlanul járnak el? 2. Hajlandók-e intézkedni, hogy a jogos panaszok és méltányos reklamálások tekintetbe vétessenek s az adózó nép, ez az »élő kincstár« a zaklatásoktól lehetőleg megkíméltessék?« Elnök : Az interpelláció kiadatik a közélelmezésügyi ós földmivelésügyi minister uraknak. A közélelmezésügyi minister ur kivan szólni. Mayer János közélelmezésügyi minister: Mélyen t. Nemzetgyűlés! A hatósági ellátásban részesülő lakosság szükségletének fedezése tekintetében a 4737/1920. M. E. számú rendelet alapján a termelőkre bizonyos mennyiségű adógabona beszolgáltatásának kötelezettsége mondatott ki. 'A 9610/1920. M. E. számú rendelet ugyanezt kimondotta a tengerire is. Ez az utóbbi rendelet kimondotta továbbá azt is, hogy amennyiben valaki a reá kivetett adógabonát sem búzában, sem rozsban, sem árpában, sem tengeriben beszolgáltatni nem tudná, akkor ezért bizonyos váltságösszeget kell fizetnie, még pedig a búza métermázsája után 2000 koronát, a csöves tengeri métermázsája után 1000 koronát. Ez az intézkedés annak idején azért történt, mert voltak egyes birtokosok, akik igen jól jövedelmező ipari növényeket termeltek, nem vetettek búzát, abból jó jövedelmeket húztak és a köz részére semmit sem termeltek. Azért szabályoztattak ezek az intézkedések a megváltási ár tekintetében rendeletileg, hogy ezeket a birtokosokat utói lehessen érni, hogy senki kötelezettsége alól ki ne bújhasson. Az elszámolásokat, tekintet nélkül a július 5-én életbelépő szabadforgalomba meg kell ejteni és az elszámolásoknál a Gok. kirendeltségei azt az utasítást kapták, hogy mindenütt a legszigorúbban számoljanak el és ahol az adógabonát nem szolgáltatták be, ott ezt a bírságpénzt rójják ki. Lent a községekben az elszámolást a községi lakosokból és â termelőkből álló helyi • bizottság eszközli, amely a személyi és vagyoni