Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-216
214 A Nemzetgyűlés 216. ülése 1921. igazságszolgáltatás ideiglenes egyszerűsítése, a felhalmozódott régi bűnügyek gyors elintézése érdekében azért, hogy a bíróság az eljárás egyszerűsítése folytán mihamarább mentesittessék a felhalmozott ügyek nagy tömegétől«. Tehát a már ottlévő ügyek nagy tömegétől. Ez helyes is. Ezért fogadtam el általánosságban a javaslatot, hogy ettől a nagy tömeg bűnügytől megszabaduljon a bíróság és a jövőben a maga tulaj donképeni hivatásának élhessen. Ha ez a cél, — mert a törvénynek nem is szabad más céljának lenni, de amint kimutattam, más célokra felhasználható — akkor az igen t. minister ur egész nyugodtan elfogadhatja pótlásomat. E szerint az egész 1. § megmaradna ugy ahogy van, de pótlásul méltóztatnék hozzávenni ezt: »Ezen törvény intézkedései azonban csak a már ezen törvény életbeléptekor folyamatban volt és a 2, §-ban felsorolt ügyekre vonatkoznak.« Elnök: Az igazságügy minister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : T. Nemzetgyűlés ! En végtelen sajnálatomra, t. képviselőtársamnak ezt az indítványát nem tehetem magamévá. Tasnádi Kovács József : Mindjárt gondoltam ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Tessék megnyugodni abban, hogy ennek a javaslatnak semmi más célja nincs, mint az, amit méltóztatott mondani, de az teljesen lehetetlen, hogy ezen bűncselekmények tekintetében a múltban elkövetett és a most elkövetett cselekmények között ily különbséget tegyünk. A célt is veszélyeztetnék, mert a hátralékok feldolgozása épen azáltal válik lehetővé, hogy ezen most is, gyakran előforduló ügyeket a jövőben is ilyen gyorsan iparkodunk lebonyolítani. (Helyeslés.) Mert ha ezt nem tennők, ezek megint felszaporodnának. Kérem tehát, méltóztassék az 1. § szövegét t. képviselőtársam pótlásának elvetésével változatlanul elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Birtha József jegyző : Bródy Ernő ! Bródy Ernő : Kérem, én a 2. §-hoz jelentkeztem szólásra. Elnök: Kivan még valaki az 1. §-hoz szólani ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Előttünk van az 1. § az igazságügyi bizottság szövegezésében és vele szemben Tasnádi Kovács József képviselő ur módosító indítványa, amely az 1. §-é eredeti szövegében magáévá teszi ugyan, de egy pótlást füz hozzá. Kívánja a t. Nemzetgyűlés, hogy ez a módositvány felolvastassák ? (Igen! Olvassa)'- »Az 1. § pótlásául tétessék: Ezen törvény intézkedései azonban csak a már ezen törvény életbeléptekor folyamatban volt és a 2. §-ban felsorolt ügyekre vonatkoznak.« Én szembe fogom állítani az eredeti szöveget a Tasnádi Kovács József képviselő ur által módosított szöveggel. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Felteszem tehát a kérdést, elfogadja-e a Nemzetgyűlés a törvényéi június hó 25-én } szombaton. javaslat 1. §-át, változatlanul szemben Tasnádi Kovács József képviselő ur módosító indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak helyeikről felállani. (Megtörténik.) A többség nyilvánvaló. A szakaszt elfogadottnak jelentem ki. Következik az I. fejezet címe. Birtha József jegyző: (olvassa az I. fejezet címét.) Elnök : A cím meg nem támadtatván, elfogadtatik. Következik a 2. §. Birtha József jegyző (olvassa a 2. §4) : Hornyánszky Zoltán ! Elnök : Hornyánszky képviselő urat illeti a szó. Hornyánszky Zoltán : Bródy képviselő ur talán előbb jelentkezett. Bródy Ernő: Feliratkoztam, igen! Hornyánszky Zoltán: Nem akarom megsérteni a sorrendet. Elnök : Kérem, a jegyző urnái Bródy képviselő ur az 1. §-hoz van feliratkozva. (Felkiáltások balfelöl: Tévedés!) Most méltóztassék jelentkezni a 2. §-hoz, mert már Hornyánszky képviselő ur felállott. Hornyánszky Zoltán: T. Nemzetgyűlés! A 2. §. 5. pontjának szövege helyett kérem a következő szöveg beiktatását (olvassa) : »A lopásnak az 1908: XXXVI. te. 49. §-a első bekezdésének 1. tétele alá eső bűntette és az ily lopással kapcsolatos orgazdaság bűntette«, vagyis ez a két szó : »első tétele« iktattassék be. A megokolásom pedig a következő: • Az 1908: XXXVI. te, vagyis a büntetőnovella 49. §-ának első bekezdése két tételből áll. Az 1. tétel azt mondja (olvassa) : »A lopás bűntettének büntetése öt évig terjedhető börtön.« A 2. tétel pedig azt mondja : a Btkv. 336. §-ának 3, 4, 5, és 6. pontjában, valamint a 338. §-ban meghatározott esetekben a lopás büntette, ha a lopott dolog értéke 200 koronánál nagyobb, öt évig terjedő fegyházzal büntetendő.« Az 1913: VII. te, vagyis a fiatalkorúak bíróságáról szóló törvény 56. §-ának 3. pontja pedig azt mondja (olvassa) : »ha a fiatalkorú oly bűncselekménnyel van terhelve, amelyre a törvény halál- vagy fegyházbüntetést állapit meg, és a cselekmény elkövetésekor életének 15. évét már betöltötte, ebben az esetben azonban az esküdtbíróság helyett is a fiatalkorúak törvényszéki tanácsa jár el.« Ha tehát a büntetőnovella 49. §-ának 1. bekezdését vesszük be és nem szabjuk meg, hogy csak »az első bekezdés első tétele«, akkor majd fegyházbüntetést is ki kell szabni, és abban az esetben, hogyha oly bűncselekményről van szó, ahol fiatalkorú és felnőttkoru van terhelve, akkor nem tudja majd szétválasztani a tanács, vájjon az egyesbiró vagy a hármastagu tanács elé tartozik-e az.ügy ; a legkellemetlenebb helyzetben lesz a bíróság; nem fogja tudni eldönteni a kérdést, vájjon mint egyesbiró járjon-e el vagy mint társasbiróság.
