Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-216

A Nemzetgyűlés 216. ülése 1921. Erre, ugy látszik, nem méltóztattak provideálni ; ezért vagyok bátor felhozni, hogy méltóztassék az első szakaszban az 5. pont szövegébe még az »első tétele« szavakat beiktatni. (Helyeslés bal­felöl) Elnök : Szólásra következik ? Birtha József jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Nemzetgyűlés! A javaslat 2. §-a állapítja meg az egyesbiró hatáskörébe tartozó bűncselekményeket. Az igen t. igazságügyminister ur előbb tar­tott beszédében kijelentette, hogy ezeknek a bűncselekményeknek ide történt felsorolása nem valami elvi alapnak a következménye, hanem ezek célszerűségi alapon állíttattak be s az igen t. igazságügyminister ur kijelentette azt is, hogy hajlandó minden olyan módosítást elfogadni, amely oda tendál, hogy ennek a javaslatnak tisz­tán igazságszolgáltatási jellegét valósítsa meg, még azon az áron is, hogy a kifejtett célt nem éri el teljesen. Nagyon ajánlom az igazságügyminister ur figyelmébe, — amint már az általános vitában is volt szerencsém előadni, — hogy ebben a fel­sorolásban három olyan bűncselekmény van, amely alkalmas arra, hogy bizonyos tendenciák beleszuggeráltassanak. Ez a három bűncselek­mény: a hatóság elleni erőszak, a személyes szabadság megsértése és a magánlaksértés. (Ugy van! half elöl.) Az egyik közjogi jelentőségű, a másik: a személyes szabadság a maga széles terjedelmé­ben szintén közjogi, közszabadsági jelentőségű és egynttal minden embernek a legszentebb java, a harmadik pedig a családi otthon védelme szempontjából fontos, a családi szentély kérdése. E három bűncselekmény tehát olyan, amely megnyugtatóan csakis hármastanács elé utal­ható, miután itt olyan kérdések forognak szó­ban és várnak elbírálásra, amelyek elintézése csakis akkor lehet megnyugtató hatással, hogy ha egy szenátus, egy kollégium, egy hármas­tanács intézkedik azokban. Miután, igen tisztelt igazságügyminister ur, ehhez a szakaszhoz fűződnek azok a további következmények, amelyek a későbbi szakaszok­ban jutnak kifejezésre, hogy ha ez a három bűn­cselekmény kimarad a felsorolásból, akkor minden olyan említett kombináció, amely ehhez fűződ­hetik, megdől; és miután én azt akarom, — amint az igen t. igazságügyminister ur is ki­jelentette — hogy ennek a törvényjavaslatnak tisztán az igazságszolgáltatási jellege maradjon meg: ón kérem, hogy méltóztassék ezt a három, általam felsorolt bűncselekményt ebből a szakasz­ból kihagyni. Igen természetes, hogy ebben az esetben megváltozik a számozás és megváltozik a 8. pont is, amely 8. pont az előbbi felsorolt bűncselekményekre vonatkozóan a bűnpártolást rendeli büntetni. Módosításom tehát a következő (olvassa) : »A 2. § 1., 3, és 4. pontja kihagyandó. A lá­évi június M 25-én, szombaton. 215 hagyás folytán a 8. pont megfelelően módosul.« Kérem ezen módosításom elfogadását. Elnök: Az igazságügyminister ur kíván szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Mindenekelőtt utalok arra, — hogy Bródy Ernő t. képviselőtársam indít­ványával végezzek, — hogy voltam bátor az általános vitánál is kijelenteni, hogy jóllehet ez bizonyos tekintetben a célt gyengíti, mivel azon­ban ezek a cselekmények tényleg kisebb szám­ban fordulnak elő, én elfogadom t. képviselő­társamnak az indítványát. Hasonlóképen elfogadom Hornyánszky Zoltán t. képviselőtársamnak az indítványát is, csak azt kérem, hogy tekintettel a törvényszer­kesztésnél szokásos s általunk is használni szokott szövegezésre, a »tétele« helyett mondjuk, hogy »első mondata«. Hornyánszky Zoltán : Kérem ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Indítványozom tehát, hogy a 2. § 5. pontjába iktattassanak be é szavak: »első bekezdésének első mondata«. Hornyánszky Zoltán : A bíróságnál így szok­ták mondani : első, második tétel stb. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Lényegben mindegy, de a törvényben ez a szo­kásos kifejezés. Kérem ez indítványt ily érte­lemben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki e szakaszhoz hozzászólni ? (Nem !) Akkor a vitát berekesztem. Következik a határozatkozatal. Hornyánszky Zoltán: T. Nemzetgyűlés! Visszavonom módositványomnak azt a részét, amelyre nézve kérte, hogy a »tétel« szó a »mondat« szóval helyettesittessék. Elnök : Tehát ilyképen méltóztatik módosí­tani az indítványt. Akkor a minister ur módo­sítása feleslegessé vált. Pető Sándor: Hornyánszky az igazságügy­ministerét fogadja el! Huszár Károly (az einöle felé) : Tévedés van, kérem ! Taszler Béla : A vita bezárása után a képvi­selő már nem módosíthat! Elnök: Az igazságügyminister ur módosí­tása : hogy az 5. pont első sorában az »első bekezdése« szavak helyébe »első bekezdésének első mondata« szavak tétessenek és Horánszky képviselő ur mit módosít? Hornyánszky Zoltán : Az egészet vissza­vonom. Vázsonyi Vilmos : 0 nem módosíthatja a módosítást utólag ! Elnök: Következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, hogy a 2. §-t szembehelyezem mindkét módosítással, vagyis a Bródy Ernő képviselő ur és az igazságügy­minister ur módosításával. Amennyiben a sza­kaszt eredeti szövegében méltóztatnak elfogadni, ugy mindkét módosítás elesik ; amennyiben nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom