Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-216

A Ni'wzeigyülés 216. ülése 1921. évi június hó 25-én, szombaton. 209 arra nézve, hogy munkájuk megcsappant, és most már normális mederbe terelődött az igazságszolgáltatás, mondom módott nyújt neki arra, hogy rendelettel megszüntethesse e törvénynek hatályát. Méltóztattak felhozni, hegy ki van téve bármely becsületes ember is annak, — a tettenéréssel kapcsolatban hozta fel Tasnádi igen tisztelt képviselőtársam, — hogy bárkit is elfoghatnak és két hamis tanúval azonnal az ügyészség elé cipeltethetik és ily módon a bűnvádi eljárás ellene megindittatik ; jól jegyezte meg erre Pákozdi igen tisztelt képviselőtársam, hogy ez ezelőtt is megvolt. De mennyire megvolt, hiszen a hamis tanú ellen nincs védekezés. A lopás ellen sem tudok védekezni azzal, hogy az értékeimet Wertheim-szekrénybe zárom, mert akkor betörő jön és el fogja vinni. Csak ugy tudok védekeznezek ellen, ha az igy minősített bűi cselekményeket magasabb büntetési tételekkel sújtom. Csak ugy tudok védekezni a hamis tanuzás ellen, ha a hamis tanuzást — bebizonyosodás esetén — magasabb büntetési tétellel sújtom. Bródy tisztelt képviselőtársam észrevételei tekintetében meg kell hagynom, hogy igen tárgyilagosak voltak és roppant magas nivón állottak. Egyébként a javaslat elleni kifogásait már az igazságügyi bizottságban is túlnyomórészt akceptálták, amikor azokat ott előadta. Ugy ő, mint Pető képviselő ur is rámutatott arra, hogy nem közömbös at, hogy valaki már a vádtanács előtt tudja-e tisztázni az ügyét . . . Pető Sándor : Vagy még előbb is ! Héjj Imre előadó : . . .vagy pedig főtárgya- : lás elé kerül. Már ott is rámutattam arra, hogy bár ez nem közömbös, de a mostani javitott vagyis egyszerűsített eljárás szerint az ügy egyáltalán nem kerül a vádtanács elé, amikor pedig már főtárgyalásra kerül, ott azonnal kiderül, hogy bűnös-e az illető vagy sem, tehát hírlapi meghurcclásról szó sem lehet, mert amint a nyilvánosság tudomást szerez az ügyről, abban már a döntés is megtörténik. Rupert képviselőtársam azt mondotta, nem volt igazam, amikor azt mondottam, hogy sokan vannak a letartóztatás! intézetekben, akikre esetleg kisebb büntetést fognak kiszabni, mint amennyi idő óta már letartóztatásban vannak. Legyen szabad erre megjegyeznem, hogy sohasem lehet tudni, miképen végződnek az előzetes letartóztatással kezdődő bűnügyek. Lehetnek felmentő Ítéletek is, lehet, hogy a legsúlyosabb, lehet, hogy a legalacsonyabb büntetési tétel alkalmaztatik. Ezt nem lehet előre tudni. De épen azért, mivel olyan nagy a restanciák száma, valószínű, hogy a normális időkből visszamaradt statisztikai adatoknak megfelelő arányban lesznek most is ilyen enyhe Ítéletek és ezért nem volna igazságos, hogy az illetők hosszú ideig letartóztatásban legyenek. Rupert képviselőtársam azt mondotta, hogy súlyos elveket tör át ez a törvényjavaslat. Elveket egyáltalában nem tör át, mert ideiglenes jellegű. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XT. KÖTET. Pusztán csak arra az időre korlátozódik, amig szükség van rá, tehát eredeti törvényeink érintetlenül megmaradnak. De könnyebb itt a javaslatot támadni, mert hiszen magukat a törvényjavaslat tervezőit és készítőit is áthatja az a tudat, hogy tökéletes dolog az, amit megváltoztatnak, de mindig azt a célt kell szem előtt tartani, azt a prakitkus célt, hogy ezzel tulajdonképen könnyíteni akarunk a bíróság terhén jobb meggyőződésünk ellenére is, mert máskép nem lehet. Olyan ez, mint mikor a pénzügyminister ur ide áll a javaslataival. Nem szívesen adjuk le azt a sok terhet, de kénytelenek vagyunk vele, mert az ország mai súlyos anyagi helyzetében nem tehetünk máskép. Tasnádi Kovács József: De helyes eszközökkel! Héjj Imre előadó : Ö maga is bevallja, hogy a magas adótörvények nem fognak sokáig megmaradhatni, de most szükség van rájuk. Vagyonváltsággal állandóan dolgozni nem lehet, de egyes esetekben, egyes alkalommal meg lehet csinálni akkor, amikor arról van szó, hogy ilyen nagyobb összeggel nagyobb tehertételtől tudunk megszabadulni, így vagyunk ezzel a javaslattal is. Jól tudjuk, hogy minden felszólaló képviselőtársunknak igaza volt, amikor azt mondta, hogy ebbe vagy abba a már régen kikristályosodott és a tudomány által régen megvitatott elvbe ütközik ; de nem tudunk máskép segíteni, nem lehet máskép a kivánt célt elérni. Ha engedményeket tesz is az igen t. igazságügyminister ur a felszólalóknak, ezzel csak gyengíteni fogjuk azt az eredményt, amit el akarunk érni. Nincs tehát semmi ok arra, ha csak nem akarjuk a célt gyengíteni, hogy valami engedményt tegyünk. Pető igen t. képviselőtársam a 7. § ellen tett észrevételt. Emlékszem, az igazságügyi bizottságban ezt oly természetesnek találtuk, mert hiszen a szakaszban egyedül az nem volt benne, hogy »ha a terhelt is szükségesnek tartja«. De ezt Bródy igen t. képivselőtársam indítványára bele is vettük, azt hiszem, szó nélkül, arra semmi megjegyzés nem volt, veszély nincs és ez semmiféle jogelvet át nem tör. Azután még egy biztositéka meg van ennek, hiszen az indokolás is emiitette, hogy egyáltalán nem nyúl ez a javaslat a perorvoslati rendelkezésekhez. Megengedem tehát, kerülhetnek be, hiszen ma is vannak lapszusok, dacára annak, hogy tökéletes mű, azért van a léterő törvény, perorvoslati eljárás. Ezt teljesen érintetlenül hagyja, ez ugy megy, mint azelőtt, tehát megvan a módja a perorvoslatnak. Beismerem, nem közömbös az, hogy valakit az első bíróságnál súlyosan elitélnek és a következő fórumon felmentenek. De erre megvan a mód akkor is, minden változtatás nélkül, egyszerűsítési eljárás nélkül is, hogy az első fokon a bíróság súlyos Ítéletet hoz, a felsőbíróság pedig felmenti. Ennek ki vagyunk téve mindkét esetben. Teljes mértékben, méltányolva a felhozott indokokat, méltóztassanak megengedni nekem, 27