Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-215

Ä Nemzetgyűlés 215. ülése 1921. Őrmesterekből állott járőr Fehérgyarmat, Debre­cen és Budapesten megejtette, mely alkalommal az alább felsorolt tanuk bemondása alapján meg­állapítást nyert, hogy Kerekes László földbirtokos és Tóth Tibor főszolgabíró fehérgyarmati lakoso­kat nemcsak Szász Albert, hanem Anderlik István nyíregyházai tüzérosztálybeli főhadnagy is el akarta tétetni láb alól, a vessző alatt becsatolt és Berta József szakaszvezető által önként beadott nyilatkozata szerint. (Felkiáltások a szélsőbal- és a jobboldalon : Hallatlan 1) Járőr Anderlik István főhadnagy bemondása szerint megállapította, hogy Kerekes László földbirtokos és Tóth Tibor főszolgabíró fehérgyarmati lakósok azért lettek letartóztatva, mert nagy románbarátok voltak, illetve a román megszállás alatt a román tisztek­kel mulattak és Na gyromániát éltették és Magyar­országot abcugolták volna.« Ebből azonban, tisztelt Nemzetgyűlés, egy szó sem igaz, amint ki fog tűnni. Rassay Károly : De ha ez így történt is, ez akkor sem ok arra, hogy embereket eltegjenek láb alól. Tomori Jenő (tovább olvas) : Letartóztatásu­kat Anderlik István Fejérgyarmatra bevonult nemzetvédelmi főhadnagy eszközölte 1920. évi március hó 26-án délelőtt 12 órakor : Berta József szakaszvezető, nemzetvédelmi katona és Szilágyi Sándor III. osztályú tiszthelyettes és Szabó Sán­dor őrmesterből állott csendőrjárőr által. Letartóztatásuk a fehérgyarmati királyi já­rásbíróság fogházában 8 nap, onnan elszállitva és 11 napon keresztül a mátészalkai községi fogdában voltak bezárva, összesen 19 napig. A feljelentést ellenük ugyancsak Anderlik István főhadnagy tette meg, aki letartóztatta őket, a vármegyei katonai parancsnokságnak Mátészalkára. Ezen katonai ügyben Szász Albert jelenleg budapesti lakosnak semmiféle szereplése nem volt. Járőr ugyancsak egy alkalommal Budapes­ten : Vály János budapesti huszárezredbeli száza­dos, Nagy-Kozma István budapesti VIII. kerület­beli államrendőr, Debrecenben Varga Imre állam­rendőr, Mátészalkán a községi főbiró és Fehér­gyarmaton Kalydy Gyula községi főbiró és Szi­lágyi István albiró, mint bizalmiférfiak jelenlété­ben az esetre nézve az alább megnevezett egyéne­ket kérdezte ki. , Sértett : Kerekes László 39 éves református földbirtokos fehérgyarmati lakos előadja, hogy 1920. évi március hó 26-án délelőtt 12 órakor Barta József szakaszvezető, nemzetvédelmi katona, Szi­lágyi Sándor III. osztályú tiszthelyettes és Szabó Sándor őrmesterből állott csendőrjárőr jelenlétében lakásán megjelent és ott a »Magyar állam nevében« szavakkal letartóztatta azon a címen, hogy enge­dély nélkül fegyvereket tart birtokában. Mire ő a birtokában lévő vadászfegyvereket, amelyekre a fegyvertartási engedély folyamatba volt téve, nyomban átadta. Öt pedig egyenesen a fehérgyar­mati kir. járásbiróság fogházába, kisérték, ahol NEMZETGYŰLÉSI NAPL#. 1920—1921. — XI. KÖTET. évi június hó 24-én, pénteken. 193 mindenféle kihallgatás és igaz indok nélkül 8 napon keresztül fogva tartották, még a szokásos sétaidőt sem adták meg neki.« Rassay Károly : De jogrend van ! Tomori Jenő (továbbolvas) : »8 nap elteltével, illetve április hó 2. napján a fehérgyarmati kir. járásbiróság fcgházából a letartóztatást eszközlő járőr Mátészalkára kisérte, ahol a községi fogdába mindenféle csavargó és kommunistákkal egy szo­bába zárták, ahonnan 11 nap elteltével, vagyis április hó 13 napján vád hiánya miatt szabadon­bocsátották.« Rassay Károly: Már egyszerűsítették az el­járást ! Tomori Jenő : »Ennélfogva 19 napon keresztül meg volt fosztva személyes szabadságától.« Rassay Károly : Majd most megszüntetik az eljárást ! Tomori Jenő : »Előadja továbbá, hogy letar­tóztatásának okát abban látja, hogy a román ba­rátnak minősített Tóth Tibor fehérgyarmati járási főszolgabíró unokatestvérének védelmére fog állni, amennyiben biztos tudomása szerint az ellen hajsza indult meg és hogy ő maga is románbarát volt. Nem is tagadja azt, hogy a román tiszteknek azon bizo­nyos tényezőit etette és itatta, amelyek által Fehérgyarmat érdekében jót tehet, nevezetesen : magyar katonatiszteknek, tisztviselőknek a magyar hadsereghez való átjuttatására a kellő segélyt biz­tosithassa és lovakat, terményeket, gazdasági esz­közöket megmenthessen, illetve a szorult helyzetbe jutott egyéneknek segélyt juttathasson. Ezen ven­dégeskedés neki nem hogy hasznot . . .« Gaál Endre : A lényegét mond, ne olyan hosz­szan ! Meskó Zoltán : Lássuk a medvét ! Tomori Jenő: Ez a tény fontos, t. Nemzet­gyűlés ! E bevezetés nélkül nem értik meg. (To­vábbolvas) : ». . . hanem tetemes költséget okozott. Ezen ténykörülményekre nézve tanujaként Christoph Frigyes, Gyenge Béla, Kalydy Zsig­mond, Bereczki Ferenc, Bakó István, dr. Bakó Ferenc, Veress Gyula, Paulik Ferenc, Nagy Sán­dor stb. tanukat fehérgyarmati lakosokat ne­vezi meg. Végül előadja, hogy 1920. évi december hó 25-én a fehérgyarmati piacon találkozott Berta József szakaszvezetővel, aki őt megállította azzal, hogy szeretne vele valamit közölni ; mire ő Kere­kes László felkérte Berta szakaszvezetőt, hogy ha a dolog fontos, akkor keresse fel a saját lakásán, így aztán Berta szakaszvezető másnap, vagyis december hó 26-án őt lakásán felkereste és ottan Nagy Sándor nyilvántartó hadnagy és Szepessy Ferenc T.-osztálybeli hadnagy előtt a •/. alatt becsatolt és kézírásával is megerősített nyilatko­zatot tette, amelyben azon valóság fekszik, hogy őt, Berta Józsefet Anderlik István nemzetvédelmi tiszt arra kérte fel, hogy Tóth Tibor és Kerekes László fehérgyarmati lakos gazembereket két nap múlva »gajdeszbe« kell küldeni. (Mozgás.) Amit csak azért nem hajtott végre, hogy a 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom