Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-215
194 A Nemzetgyűlés 215. ülése 1921. évi június hó 24-én, pénteken. kivégzésre kijelölt nap előtt egy pár nappal találkozott az utcán Tóth Tibor állásától felfüggesztett főszolgabiró nejével, akinek könnytől áztatott bánatos arca ő reá, Berta Józsefre ugy hatott, hogy kénytelen volt ürügyet keresni arra nézve, hogy Tiszabecsre szolgálatilag kiutazzon, hogy eme reá nézve emberi fogalmat meghaladó gyilkosságot ne kelljen neki végrehajtani. Sértett Tóth Tibor 39 éves református, fehérgyarmati lakos, volt járási főszolgabiró . . .<< Gaál Endre: Rövidebben beszélj! (Zaj.) Tomori Jenő: »...előadja, hogy 1920. évi március hó 18-án, amidőn a nemzeti hadsereg, illetve Anderlik István T.-osztálybeli főhadnagy Fehérgyarmatra bevonult, ugyanaznap este a most nevezett főhadnagy lakásán kereste . . . Gaál Endre: Elvész a lényeg! Tomori Jenő: Ennek a főszolgabírónak és ennek a földbirtokosnak kénytelen vagyok felolvasni az egész vallomását, mert igen fontos. (Halljuk/ Halljuk/ Továbbolvas): »... de nem találta és igy másnap, vagyis március hó 19-én a délelőtti órákban lakásán újból kerestem, de amennyiben ott azt a felvilágosítást kapta, hogy hivatalában van, ott kereste fel és nála történt bemutatkozás után a főhadnagy felszólította, hogy szökjék a románok után, mert ő neki, Tóth Tibornak, nagyon sok ellensége van Fehérgyarmaton.« Meskó Zoltán : Az erdőtől nem látjuk a fát ! Gaál Endre : A lényegét mond el ! Elnök : Ne tessék kitanítani a szónokot ! (Derültség.) Tomori Jenő: »A főhadnagy azt is közölte vele, hogy addig, mig az ő hivataláig ért, találkozott egyik ellenségével, aki kérdezte tőle, Anderliktől, hogy még mindig itt van az a gazember Tóth Tibor, nem pusztította el ? Mint úriember figyelmezteti, hogy holnap reggel 8 óráig a városból tűnjön el, ellenkező esetben parancsa van reá, hegy letartóztassa. Erre ő Tóth Tibor kijelentette, hogy ő erre nem szolgáltatott okot, adjon alkalmat, hogy Mátészalkára bemehessen, mert tudni akarja, hogy miféle hajsza van ellene, illetve, hogy megtudja a valódiságot ; akkor már Pécsy László volt a kormánybiztosi teendőkkel megbízva. Anderlik főhadnagy kijelentette előtte, hogy a letartóztatásra nézve a meghagyást Pécsy kormánybiztos adta ki. Tóth Tibor ezt a körülményt Reich* ner Emil törvényszéki biró sógorával és Bakó Ferenc, Bakó István stb. közölte.« Rassay Károly : A legújabb nyomozóközeg a kormánybiztos ! Letartóztat ! Gaál Endre : Csak a lényegét olvasd ! Tomori Jenő : Nem akarom itt ezeket hosszadalmasan felolvasni. (Általános helyeslés.) Csak néhány tanú vallomására térek rá. Meskó Zoltán : Tessék a lényeget megmondani és nem az egészet felolvasni. Rassay Károly: Ugy inondjaj ahogy akarja. Balla Aladár : Minden mondata tény. Ha nem érted, ne türelmetlenkedj. ( Derültség.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak közbeszólásaikkal folyton zavarni a szónokot és irányítani akarni , hogy hosszabban vagy rövidebben beszéljen. Gaál Endre : Megsértette az egész elöljáróságot. Ilyennel állj elő ! Tomori Jenő: Tisztán csak Tóth Tibor főszolgabiró és Kerekes László földbirtokos viselkedésére vonatkozólag olvasom fel még két tanúnak a vallomását s azután végzek ezzel. A tanú Báróthy József, 43 éves, református vallású, fehérgyarmati lakos. KÓSZÓ István : Nem kérdezzük, hogy hány éves és milyen vallású. Balla Aladár : Függetlenségi ! Kossuthpárti ! Szegeden máskép beszéltél ! Elnök : Ha a képviselő urak folyton zavarják a szónokot, névszerint fogom megnevezni a közbeszóló urakat, a következő esetben pedig rendre fogom utasítani. A komolyságától fosztják meg közbeszólásaikkal a tanácskozást. Tomori Jenő : Ez a tanú előadja, hogy a román megszállás alatt a felügyelete alatt lévő lovakat Tóth Tibor főszolgabiró mentette meg a román elhurcolástól. Továbbá előadja, hogy Tóth Tiborról és Kerekes Lászlóról egyáltalában semmi olyant nem hallott, hogy románbarátok lettek volna, azt azonban tudja, hogy a fehérgyarmati lakosoknak lovait és egyéb gozdasági eszközeit megmentette. Fel fogom olvasni még Simon János vallomását, 29 éves, református, nős, állampénztári tiszt, fehérgyarmati lakos. Előadja, hogy Tóth Tibor román barátkozásáról nem tud semmit, csak azt, hogy a magyar tisztviselőket a román megszállott területről átsegítette magyar területre. Megtette Tóth Tibor főszolgabiró azt is, hogy egy alkalommal Horváth Bélát, Fogarassy Györgyöt és Endrét, úgyszintén őt, Simon Sándort is, maga Tóth Tibor főszolgabiró a saját kocsiján a Tiszához kisérte, hogy azon őket átszállíthassa, amikor az egész társaságot Tóth Tibor főszolgabíróval együtt a román csendőrök elfogták és csak nagy utánjárással sikerült Tóth főszolgabírónak önmagát és a fent megnevezett egyéneket a kellemetlen helyzetből kiszabadítani. T. Nemzetgyűlés ! 43 tanú van itt, akik mind azt vallják, hogy Kerekes László földbirtokos és Tóth Tibor járási főszolgabiró a legkifogástalanabb emberek voltak a román megszállás alatt is, és semmit el nem követtek. Ezeknek az útból való eltétele tisztán azért volt szükséges, mert a forradalom alatt az én kerületemben, a csengeri járásban Szuhányi László volt a főszolgabiró, de a nép haragja elsöpörte, elkergette innen és szükség volt arra, hogy helyet adjanak neki és Fehérgyarmaton főszolgabiró lehessen. Most is igy van ez az egész kerületben, hogy sehol sem a megválasztott főszolgabiró dolgozik, hanem mindegyik más helyen teljesít szolgálatot, ahol nincs megválasztva. Például Szuhányi Csengeren van meg«
