Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-215

1*80 A Nemzetgyűlés 215. ülése 1921. 'évi június hé 24-én, pénteken. kormányzat eddig sem ítélt meg egyforma szigorral minden bűncselekményt. Elég, ha visszagondolok arra, hogy 1920-ban a választási campagne alatt egy egész csomó képvseló ellen izgatás miatt eljárást indítottak ugyanakkor, amikur ministeri autókról és különvonatokról épen v/lyan izgatás hangzott el, amelyeket azonban nem tartottak szükségesnek üldözni az igen t. kormányok. (Zaj.) Mózer Ernő: Te is ott voltál! Rassay Károly: Én csak a magam tényeiért felelek és nyugodtan elmondhatom, hogy mindig megtartottam azt a határt, amit egy polgárra nézve a törvény előir. T. Nemzetgyűlés ! Mondom, kénytelen vagyok megállapítani, hogy a kormányzati rendszerben már eddig is megvolt az a szelekció, hogy az egyes bűnösök és bűncselekmények között különbséget tett, a bűncselekmények súlyosabb vagy kevésbé súlyos mivoltát a törvény rendelkezései ellenére is minősítette. Nem kell egyebet mondanom, — nem akarok belemélyedni a kérdésbe — elég, ha példaképen utalok a Heltai-esetre, továbbá azokra az atrocitásokra, amelyek miatt még ma sem inditottak rneg'az eljárást,, vagy a Britannia-szállóbeli eseményekre, amelyek tekintetében még ma sem nyugtatták meg a közvéleményt azzal, hogy az elkövetett bűncselekményekért méltó büntetés érte volna az elkövetőket. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ha pedig ez igy van, akkor, sajnos, ebből azt kell megállapítani, hegy az igazságügyi kormányzat eddig is meglehetős szelekciót gyakorolt abban a tekintetben, hogy milyen bűnösekkel és milyen bűncselekményekkel szemben lépjen -fel a kezére adott megtorló hatalommal. De ha eddig ezt tette, tette a saját felelősségére, s ezért nem járulhatok hozzá ahhoz, hogy most törvényben adjam meg azt a jogot, s ezt a visszaélést, ezt az abuzust a Nemzetgyűléssel, ezzel a törvénnyel s azokkal a szerencsétlen ügyészekkel zsiráltassam. akik ki vannak téve a mindenkori kormány utasításának. Erre sem én, sem — meg vagyok róla győződve — a Nemzetgyűlés többsége nem kapható s épen ezért a javaslatot általánosságban sem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbalMdafon.) Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Bródy Ernő ! Bródy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Az igazságszolgáltatás keretébe vágó javaslatokból ki akarom küszöbölni a pártpolitikát. S mikor magam azon a nézeten vagyok, hogy e javaslatokba más se vigye bele a pártszempontot, természetes, hogy saját magamra nézve is kötelezőnek tartom ezt, s e javaslathoz is csak szakszempontból és az igazságszolgáltatás, valamint az összpolgárság érdekében kívánok hozzászólni. Előttem szólott igen t. képviselőtársam, Rassay Károly, bizonyos tendenciákat igyekezett ebbe a javaslatba belemagyarázni. Rassay Károly : Olyat, ami nincs benne ? Bródy Ernő : Bocsánatot kérek, épen fel akarom szólítani az igazságügyminister urat, hogyha módja van, cáfolja meg ezeket a tendenciákat azzal, hogy kiveszi a javaslat keretéből azokat a bűncselekményeket, amelyekről itt szó esett. A hatóság elleni erőszakot, a személyes szabadság megsértését, a magánlaksértést vegye ki az igazságügyminister ur azokból a cselekményekből, amelyek a jelenlegi javaslat keretébe esnek, s akkor ezáltal megcáfolhatja az igen t. minister ur azt, hogy itt különös tendenciák érvényesülnek. Ha az igazságügyminister ur ezt megteszi; akkor lefokozza ezt a javaslatot oda, ahova talán ő maga is tendál, és eléri azt, hogy a javaslatot tisztán és kizárólag igazságszolgáltatási szempontból tesszük bírálat tárgyává. Tasnádi-Kovács József: A 8. §-t ! Bródy Ernő : A 8. §. igazságszolgáltatási kérdés, amelyről külön fogunk beszélni. Most csak arról van szó, — és már most bejelentem a Nemzetgyűlésnek, hogy a 2. § tárgyalásánál a hatáskör megállapításával kapcsolatban indítványt fogok erre vonatkozólag tenni — hogy a hatóság elleni erőszak, a személyes szabadság megsértése és a magánlaksértés vétessék ki ezen javaslat pontjai alól, mert ha ezt elfogadja az igazságügyminister ur, akkor elérjük azt, hogy csak az igazságszolgáltatás szakszerűsége szempontjából beszéljünk erről az ügyről. Méltóztassék nekem megengedni, hogy ebből a szempontból szólhassak pár szót. Amint Rassay Károly t. barátom felemiitette, a hatóság elleni erőszak bűncselekménye igenis alkalmat és módot adott olyan embereknek, akik szeretnek hatalmukkal visszaélni, akik szeretik hatalmukat fitogtatni nagyon gyakori bűncselekmények gyártására. A legnemesebb intenció, a legkitűnőbb szándék foroghat fenn egy dolog elbírálásánál, amikor azonban a végrehajtásra kerül a soi, amikor emberekre van bízva a végrehajtás, amikor olyan emberek kezébe kerül az igazságszolgáltatás, akik szeretik a maguk hatalmát éreztetni és fitogtatni, azok nagyon könnyen ártatlan embereket belesodornak olyan bűnvádi ügyekbe, amelyek elmaradhattak volna, amelyek feleslegesek lettek volna. Igenis, amikor arról van szó, hogy hatóság elleni erőszak történt, megsértették a személyes szabadságot, ami minden polgá>- legszentebb java, megsértették a családi otthont, tehát magánlaksértést követtek el, akkor kívánatos, hogy ezek az ügyek ne kerüljenek egyes biró elé, hanem azokat nagyobb garancia vegye körül, vagyis azok törvényszék elé kerüljenek, és a nyomozás és a vizsgálat stádiumán végig mindazon garanciák mellett tárgyaltassanak, amelyeket a bűnvádi perrendtartás a hármas tanácsok mellett biztosit. Azt hiszem., ez méltányos és jogos kívánság és arra kérem az igazságügyminister urat már most, hogy a részleteknél fogadja el ezen javaslatomat, amellyel megfosztja a saját javaslatát minden olyan jellegtől, amit abba jelenleg talán bele lehet magyarázni. MFŐI van szó tulajdonképen ebben a javaslatban ? Szó van az egyes bírósági intézménynek