Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-215
r À Nemzetgyűlés 215. ütése 192Î. evi pmius hó 24-en, pénteken. Í7§ amelyekkel a törvényhozás az elkövetett bűncselekmények tetteseinek akar megnyugvást és nyugalmat biztosítani. Ne méltóztassék elfelejteni azt a számot, amelyet nem tudom bizalmasan közölt-e az igazságügyminister ur vagy nem, de végre is ez nem olyan dolog, amely ártalmára is lehetne az országnak ; két forradalom után természetes, hogy egy csomó felhalmozott és el nem intézett bűneset van ; de a minister ur nagy számot mondott : százezer körül vaimak az elintézetlen bűnesetek, amelyekre nézve ez a 6. § módot fog nyújtani az ügyésznek arra, hogy a saját belátása és az igazságügyminister ur utasitásai jogának fen tartása mellett az eljárást megszüntesse akkor is, hogyha a bűncselekmény fenforgása előtte kétségtelen. Méltóztatnak azt elgondolni, mit jelent az egy jogállamban, egy esetleges politikai mozgalomnál, egy választásnál, hogy százezer ember sorsa és százezer család sorsa van letéve a végrehajtó hatalom kezébe. Egy választás esetében, ha százezer ilyen függőben lévő bűncselekmény van. Balla Aladár : Százezer kortes ! Rassay Károly : Ez azt jelenti, hogy ez a százezer ember nem nyilváníthatja szabadon véleményét, a maga szabad akaratát és politikai felfogását, mert tudja nagyon jól, hogy a törvényben olyan kedvezményt és hatalmat adtak a mindenkori végrehajtó hatalomnak, amely őt börtönbe juttathatja vagy megnyithatja előtte a börtön ajtaját. A közszabadságok szempontjából szabad ilyen javaslatot és ilyen törvényes rendelkezést elfogadni % Nem osztozom azonban abban sem, amit a t. igazságügyminister ur, mint indokot emleget. Azt mondja a t. igazságügyminister ur, hogy ennek a szakasznak az elfogadása majd ezeknek a horribilis mennyiségű bűncselekményeknek az igazságszolgáltatásból való kidobását fogja jelenteni. Erről szeretnék felvilágosítást kapni a minister úrtól, minthogy ezek a cselekmények nagyrészben olyanok, amelyeknél egy sértett vagy feljelentő szerepel. Mi lesz a sértett és feljelentő jogával ? Mert, t. Nemzetgyűlés, ha a királyi ügyész a bűnvádi perrendtartás 101. §-a alapján, vagy az itt kontemplált uj jogalapon meg fogja szüntetni a bűnvádi eljárást, arról a feljelentőt, a sértettet értesíteni kell, s neki jogában és módjában lesz nyilatkozni aziránt, hogy tényleg be fog-e következni ezen esettel kapcsolatosan az igazságszolgáltatás tehermentesítése, igen vagy nem ; mert a sértett ott, ahol csalásról, sikkasztásról, lopásról, magánlaksértésről, vagy testi sértésről van szó, nem fog beleilleszkedni a t. igazságügyminister ur gondolatmenetébe, és nem fogja azt mondani, hogy elfelejtette az ütlegeket, elfelejtette az őt ért vagyoni károsodást és jogsérelmet, s csak azért, hogy kevesebb dolga legyen az igazságszolgáltatásnak, szó nélkül tudomásul veszi a királyi ügyészségnek a vádat elejtő, vagy a vádat megszüntető határozatát. A sértett mint pótmagánvádló átveheti a vádat. Szóval, mi kreálunk itt egy szakaszt, amely semmi tekintetben sem visz közelebb bennünket a célhoz, hanem csak egy más jogrendszerben nem ismert nagy hatalmat ad a kormánynak és egyedüli eredménye az lesz, hogy az a szerencsétlen sértett, aki eddig is mindig szánalmas alak volt az igazságszolgáltatás előtt — mert a vádlott és a biró egyaránt ugy tekintett rá, mint aki neki csak alkalmatlankodik, különösen akkor, amikor az ügyész már elejtette a vádat és azt ő maga veszi át — még nehezebb, még súlyosabb helyzetbe kerül, anélkül hogy a legkisebb javulást érnénk el az igazságszolgáltatás menetében. T. Nemzetgyűlés ! Ezt a 6. §-t a Nemzetgyűlésnek nem szabad megszavaznia, ha előrelát és komolyan belenéz a dolgokba. Mert egy ilyen pouvoirt adni bűntett ügyében lehetetlen a mindenkori végrehajtó hatalomnak. Lehetetlen, hogy az igazságügyminister saját tetszése szerint rendelkezhessék, hogy megindittatik-e vagy megszüntettetik-e az eljárás. Ismétlem, erre sehol a világon nincsen példa. Kénytelen vagyok megállapítani, hogy itt ismét már elkövetett esetekre hoztak törvényt. Nem tudom elfelejteni, hogy a már elmúlt időkben is épen a testi sértések, a magánlaksértés, a személyes szabadság megsértése és a zsarolás terén követtettek el súlyos bűncselekmények, amelyeket eddigelé az igazságszolgáltatás nem üldözött kellőleg s ezért nem akarom, hogy ezentúl már a t. Nemzetgyűlés girója mellett adjunk felhatalmazást a ministerr urnák arra, hogy a jövőben a törvényesség látszatával ezeknek a bűncselekményeknek üldözése mellőztessék vagy abbahagyassék. Nem akarok arról beszélni, hogy egy ilyen rendelkezés semmi más, mint forradalmi jelenség. A t. kormány tetszeleg magának abban a szerepben, hogy rendkívül konzervatív és rendkívül mérsékelt kormányzati rendszert inaugurált itt. Ezzel szemben kénytelen vagyok figyelmeztetni arra, hogy ezt a rendszert, azt, hogy a bűncselekményekben válogatni kezdtek aszerint, hogy melyik sérti a közérdeket és melyik nem, először a Ráeolyi-kormány hozta be. Balla Aladár: Ez nem áll! Rassay Károly ; Bocsánatot kérek, ez igenis igy történt és a Károlyi-kormány alatt eshetett az meg, hogy például a Tisza-gyilkossá got ugy ítélték meg, mint amely a közérdeket nem sérti annyiba, hogy azt üldözni kellene. A Kárólyi-kormány alatt tötént az is, hogy egész egyszecüen ellenforradalmi bűncselekményeket kreáltak minden további tényálladék meghatározása nélkül s ezáltal egyes emberek politikai megmozdulását lehetetlenné tették. Nos, a t. kormány épen ezen az utón van, amikor a maga részéről is válogatni kezd a büntetőtörvénykönyvünkben meghatározott bűncselekmények között aszerint, hogy melyik sérti és melyik nem sérti számbavehető módon a közérdeket. Es ez nem is újság, t. Nemzetgyűlés, mert sajnos, kénytelen vagyok újra megállapítani, hogy a jelenlegi 23*