Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-207
A Nemzetgyűlés 207. ülése 1921. Nedelkovics szerb őrnagy a kendergyár melletti' árokban akarta elásatni. Az ujszegedi temetőben van eltemetve. 1921 október óta a szerb őrség motozónőt tart, kinek az a szórakozása, hogy a hidon átkelő magyar nőket a motozóhelyiségben meztelenre vetkőzteti és ugy mutogatja a szerb katonáknak. Különösen a volt magyar katonatisztek és hivatalnokok hozzátartozói, feleségei részesülnek ezen torturában ! (Felkiáltások : Hallatlan !) 1920 június 28-án egy entente-misszió jelent meg Újszegeden, melynek kíséretében volt egy magyar vezérkari ezredes. Ezen alkalommal az ujszegedi magyar lakosságnak nem volt szabad az utcára kimennie, hanem Torontál vármegye alsóbb részéből mintegy 800 kocsi szerbet rendeltek be Újszegedre, hogy ugy tűnjön fel, hogy Újszegednek tiszta szerb lakossága van. MeskÓ Zoltán : Ez a rendszer ! SchandI Károly: Egy-egy Újszegedre berendelt szerb 100 dinár napidíjat kapott. Szilágyi Lajos : Világcsalás ! SchandI Károly : 1921 február-március hóban a város tulajdonát képező járványkórházat lebontották és az anyagot állitólag Újvidékre szállitották. 1920 március—május hónapokban Amerikából tömegesen jöttek haza visszavándorló magyarok kisebb-nagyobb csoportokban. Egy-egy viszszavándorló 3—1000 dollárt hozott magával. Egy alkalommal ölj egy másik alkalommal 49 magyar jött egy csoportban, kiktől Beneszlim Atyim szerb csendőrőrmester az összes pénzeket elszedte és megmotozás után fejenként 10 dollárt adott nekik vissza és ugy kisértette át Szegedre. (Felkiáltások : Hallatlan !) Ugron Gábor : A civilizáció nevében ! SchandI Károly: 1920 augusztus végén egy bécsi illetőségű egyetemi hallgató — tehát megint nem magyar — akart a hidon átjönni, hogy tanulmányait Bécsben továbbfolytathassa. A szerbek nem engedték át azzal, hogy menjen Belgrádba tanulni. Az egyetemi hallgató a Tiszán át akart szökni. Elfogták. Nedelkovics szerb őrnagy, Djakov szerb jegyző, aki borbélyból lett jegyző, és Popov szerb cserdőrőrmester egy lánccal addig verték, amig meg nem őrült s midőn már őrjöngött, Djakov szerb jegyző egy vasbottal kiverte a fogait. (Zaj. Felkiáltások : Hallatlan ! Ez a jogrend ?) Sréter István : Biztosan aranyfogai voltak ! SchandI Károly : 1919 szeptember óta szedik az adót, amelyet kizárólag a magyarokon hajtanak be, az odatelepitett szerbek adómentességet élveznek. Az adóügyeket Djakov György, a borbélyból lett szerb jegyző intézi. 1921 május 23-án Nicsavics százados ezidőszerinti szerb parancsnok szemeláttára egyik szerb ; csendőr Jójárt Sándor 8 éves fiúnak azért, mert nem szerbül köszönt, kilőtte a szemét. (Felkiáltások : Borzasztó /) évi junius hó 11-én, szombaton. 7 A szerb parancsnokság állandó fogdahelyiségül a közúti hid ujszegedi oldalán lévő vám, vizsgálóhelyiség padlását használja, mely mintegy 12 négyzetméternyi terület. Ebben a helyiségbsn állandóan van 15—20 fogoly, férfi, nő, gyermek és felnőtt vegyesen bezárva, akiket napokon keresztül nem engednek ki. Az idekerült férfiak, de különösen a nők sorsa elképzelhető a kulturátlan szerb csendőrök között. Ha nálunk csak tizedrésznyire (Felkiáltások : Századrésznyire !) ilyen állapotok volnának, akkor a külföldi sajtó híradása nyomán már rég beavatkozott volna a főtanács. Nagy János (egri) : Ezt nem irják meg majd a magyar sajtóban ! SchandI Károly : Annál jobban kérjük, szorgalmazzuk és követeljük az entente erélyes közbelépését, hogy vessen véget véreink rabságának. A győztes Európától, a humánus Európához appelálunk. Ne siettesse az elnyomott népsk szövetségének kialakulását, hanem egyer gesse az igazságot a népszövetség kifejlesztésével. (Élénk helyeslés). Interpellációm a külügyminister úrhoz a következőképen hargzik (olvassa) : »Van-e tudomása a külügyminister urnák arról, hogy a jugoszláv hatóságok a trianoni békeszerződésben Magyarországnak itélt Szeged alatti községekben ugy rendezkednek be, mintha megszállásuk végleges lenne ? Van-e tudomása arról, hogy e községekben s különösen Újszegeden nemscak szerb közigazgatást rendeztek be, de hűségesküre is kötelezték a lakosságot, rendszeres, súlyos adókat szednek s egyes hatósági közegek a legsúlyosabb atrocitásokat űzik a védtelen magyar és n émet lakosság vesztére ? Hajlandó-e a nevezett községeket megnyugtatni, hogy Baranyával és Baja vidékével együtt szintén mielőbb felszabadulnak s magyar közigazgatás alá kerülnek ? Hajlandó-e végül a szükséges lépéseket minél sürgősebben megtenni, hogy a békeszerződés értelmében a megszállott községek mielőbb kiüríttessenek, a közlekedés az ideiglenesen megszállott területekkel haladéktalanul szabaddá tétessék és a községek lakói minden további adóztatástól, sarcolástól és attrocitásoktól megkíméltessenek?« (Élénk helyeslés.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a külügyminister urnák. Ki a következő interpelláló ? Birtha József jegyző: Somogyi István ! Somogyi István : T. Nemzetgyűlés ! SchandI Károly t. képviselőtársam interpellációja után nekem már csak egypár szavam lesz a t. Nemzetgyűléshez és a kormányhoz, mert az én interpellációm is abban a tárgykörben mozog, amelyet SchandI Károly t. képviselőtársam igen szépen és hatásosan feltárt. Szilágyi Lajos: Miért nincs itt a külügyminister, amikor két külügyi interpelláció van ?
