Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-213
A Nemzetgyűlés 213. Ütése 1921. évi június íió 22-én, szerdán. 141 nister ur rendelkezésére bocsátják, különösen telekkönyvi dolgokban, akkor a feje nem fájna és azt mondaná, vigan lehet megadni. Tessék a kormánypártnak odaállni az igazságügyminister és a kormány háta mögé ebben a tekintetben. Mi ellenzék ezt nem tehetjük meg. Itt van a költségvetés. A közoktatásügyi ministerium kap egy milliárdot. Usetty Ferenc : Kell is ! Tasnádi Kovács József: Helyes. A katonai minister kap negyedfél milliárdot. Ez is helyes, de ugyanakkor legerősebb szervezetünk, azt mondhatni összes igazgatásunk egyetlen biztos alapja, a biróság, olyan helyzetben van, hegy az igazságügyminister ur kénytelen kötéllel fogni birákat és odakötni őket ilyen törvényekkel. Engedelmet kérek, kimondom nyiltan, ez nemzeti szégyen. Hornyánszky Zoltán : A kommunizmus alatt milyen jó volt ! Rupert Rezső: Nem is okosság ! Tasnádi Kovács József : Okosságnak épen nem okos. Azért bátorkodom a módositást ezzel az indokolással benyújtani. Ugyancsak ehhez a szakaszhoz minden külön indokolás nélkül még két módositást nyújtok be. Az egyik az, hogy a harmadik bekezdésben »meglétében« szó után vétessék be »ha megszűnt az előbbi szolgálatot teljesiteni«. Ennek indoka az, hegy nincs tisztán kimondva ebben a paragrafusban az, hogy csak .akkor vehető fel az ügyvédi névjegyzékbe, ha megszűnt birói funkciót teljesiteni, psdig hát ez sub intellegitur. Másik módositásom arra vonatkozik, hogy ugy az 1874-iki törvény, mint az 1913. évi javaslat a latin lustrum szónak megfelelően a »lajstrom« szót használja. Vegyen be itt is magyar szót a minister ur : a »névjegyzéket«. Mi ügyvédek ezt a kifejezést használjuk. Ez a három módositásom van. Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Temesváry Imre ! Temesváry Imre : T. Nemzetgyűlés ! Az első szakaszra vonatkozólag, az előttem szólott t. képviselőtársam és az igazságügyminister ur is, méltányossági szempontból tartják szükségesnek a birói oklevél képesitő hatályának kiterjesztését, mert hiszen különösen a birák már évek hosszú során keresztül nagyobb gyakorlatot szereztek az igazságszolgáltatás és a jogvédelem terén. Én azonban szükségesnek tartanám, hogy a birói oklevél képesitő hatályának kiterjesztésénél a birósági jegyzők és titkárokra nézve is bizonyos kedvezmények állapíttassanak meg. (Helyeslés a baloldalon.) Az 1912 .* VII. te. 4. szakasza felruházza az igazságügyministert azzal a jogkörrel, hogy ügyvédi oklevéllel ellátott jegyzőknek egy bizonyos számát önálló működési hatáskörrel ruházza fel. Ez a felruházás a gyakorlatban annyit jelentett, hogy az Ítéletnek formaszerü meghozatalán kívül általában mindenféle birói gyakorlatot telj esitettek ezek a jegyzők, Megállapitható az emiitett törvényszakasz alapján a kibocsátott ministeri rendeletekből az is, hogy az önálló működési körrel felruházott törvényszéki jegyzők ép olyan működést fejthettek ki, mint a vizsgálóbíróhoz beosztott albirák. Nyilvánvaló ebből az is, hogy az önállóan működő jegyzők intézményét a törvény épen azért rendszeresítette, hegy azok pótolják egyes helyeken a birákat és ezek az államkincstárra nézve mégis olcsóbb munkaerők legyenek. Köztudomású, hogy az igazságügyminister ur csakis a kiválóan alkalmas bírósági jegyzőket ruházta fel önálló működési körrel, és különösen azokat a jegyzőket, akik már ugy szaktudásuknál, mint szolgálati idejüknél fegva is közelebb állottak a birói kinevezéshez. (Ugy van ! Ugy van I) Köztudomás továbbá az is, hogy a bíróságnál az úgynevezett előkészítő szolgálatban a jeggyakornokok és jegyzők már hosszabb időt töltöttek el és igy most, mikor behozták a VIII. osztályú fizetési osztályban rendszeresített titkári állásokat, részükre a kinevezés bizonyos ideig ismét eltolódott. (Ugy van/ Ugy van!) Figyelemmel kell lennünk végre arra is, hogy az önálló működési körben eltöltött idő joggyakorlat szempontjából feltétlenül megfelel annak, amit az igazságügy ministe riumba beosztott úgynevezett adminisztratív teendőkkel megbízott tisztviselők teljesítenek. Ezen indokokból kiindulva tehát méltányosnak tartanám, hogy az az idő, amelyet a bírósági jegyzők mint jegyzők, vagy pedig mint bírósági titkárok önálló működési körben eltöltöttek, bizonyos mértékig beszámittassék ebbe a kedvezményezett időbe. Ennélfogva indítványozom, hogy a törvényjavaslat 1. §-a a következőképen egészíttessék ki (olvassa) : »Az emiitett öt évbe számittassék be legfeljebb három évben az az idő, amelyet a jogtudori oklevéllel bíró törvényszéki vagy járásbirósági jegyző vagy bírósági titkár önálló működési körrel töltött el.« Elnök: Az igazságügyminister ur kíván szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Mint az általános vitánál voltam bátor bejelenteni, tekintettel az észrevételekre, bizonyos módositást óhajtok előterjeszteni az 1. §-hoz. Mielőtt azonban ezt tenném, Kovács t. képviselőtársam észrevételeire vagyok bátor megjegyezni, hogy ez a javaslat nem olyan hirtelen előrántott valami, hanem ez a birák részéről már régen kivánt intézkedést akart megvalósítani. Hogy épen most került ide, ennek semmi különös jelentősége nincs. Hogy pedig mi a felmerült észrevételekre figyelemmel módosításokra hajlandók vagyunk, ez nem jelenti azt, hogy itt az elvi szempontokat módosítjuk, hanem csak azt a korlátozást enyhítjük. Ez az enyhítés nézetünk szerint nem volt feltétlenül szükséges, de ha ezzel megnyugtatjuk az embereket, a kedélyeket, erre hajlandók vagyunk, épen azért tisztelettel bátor vagyok módositást előterjeszteni, amely honorálja
