Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-213

142 A Nemzetgyűlés 213. ülése 1921. évi Junius hó 22-én

} szerdán. Kovács t. képviselőtársam álláspontját, nem teszi meg a különbséget a titkárok, jegyzők és a birói szolgálatot végzők között, bizonyos tekintetban azonban mégis tesz különbséget. Ettől a különbségtől nem is tudok eltekinteni. Nem tudok tőle eltekinteni azért, mert hiszen az egész törvényjavaslatnak épsn az is volt az egyik szempontja, hogy az az idősebb ember, az a biró, aki az ügyvédi pályára megy, ne legyen kénytelen leülni az ügyvédi vizsgálóbizottság előtt vizsgázni, hiszen előfordul, hogy az az idősebb biró maga is cenzora volt az ügyvédi vizsgáló bizottságnak s igy az az anomália állhatna elő, hogy annak, aki évtizedeken át cenzor volt, le kell ülnie vizsgázni, hogy ügyvéd lehessen. (TJgy van! ügy van!) A jegyzőkre nézve ez nem áll. A jegyző végső esetben mégis leteheti az ügyvédi vizsgát, amelynek letétele rá nézve nem is lesz olyan nehéz, tekintettel arra a munkára, és tekintettel azokra a tapasztalatokra, amelyeket a biróságnál szerzett. Ezek után indítványom a következő : Méltóztassék az 1. § 1. és 2. bekezdése helyébe a következő szöveget tenni. A szövegnek jó része megmarad, minthogy azonban nagyon komplikált volna a módosításokat külön kiemelni, inkább uj szöveget adok, amely jórészben födi a régit. (Olvassa) : »A gyakorlati birói vizsgálatról szóló oklevél teljes képesitőhatállyal pótolja az ügyvédi, illetőleg az egységes birói és ügyvédi vizsgáról kiállított oklevelet azoknál, akik a gyakorlati birói vizsgálatot még a jelen törvény életbelépte előtt tették le és királyi biróságnál, királyi ügyészségnél, vagy az igazságügyministermm fogalmazói szakában alkalmazva a gyakorlati birói vizsgálat letétele után legalább 10 évet töltöttek el, feltéve, hogy ebből a 10 évből legalább öt éven át mint itélőbirák, királyi ügyészek, vagy az igazságügyministermm fogalmazói szakában, mint a hetedik, vagy ennél magasabb fizetési osztályba sorozott ministeri tisztviselők állottak alkalmazásban« . . , (Mozgás.) Tasnádi-Kovács József: A jegyzők, titkárok kimaradtak ? Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Dehogy maradnak ki. Az egész általánosságban van mondva. Aki biróságnál, vagy ügyészségnél alkalmazva van, bármilyen minőségben, feltéve, hogy ebből a 10 évből. . . Rassay Károly : De miért 10 év ? Felemelték ? Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: A javaslatban 10év volt, méltóztassék megnézni, amint mondtam : »feltéve, hogy ebből a 10 évből legalább öt évet mint itélőbirák, királyi ügyészek, vagy az igazságügymmisteriumban a VII. fizetési osztályban töltöttek el. (Zaj. Olvassa) : »Ezzel az alkalmazással egy tekintet alá esik a jog- és államtudományi szakban belföldön egyetemi, vagy jogakadémiai nyilvános rendes, vagy rendkívüli tanári minőségben töltött működés.« Ami már most Temesvár y t. képviselőtársamnak módosítását illeti, ehhez a magam részéről hozzájárulok, tudniillik ez azt a további könnyítést tenné, hogy az önálló működési körrel felruházott jegyzőknek működése beszámíttatnék ebbe az öt évbe is. Temesváry t. képviselőtársam ugyanis azt indítványozta, ugyebár, hogy ebbe az öt évbe, amelyet az én indítványom szerint mint bírónak, mint ügyésznek kell eltöltenie, beszámittassék idő, amelyet a jegyző vagy titkár önálló működési körben töltött el. Ehhez tehát hozzájárulok. Ami pedig Kovács t. képviselőtársamnak az utolsó bekezdésben a »lajstrom« szóra vonatkozó észrevételét illeti, az összes törvényeink ezt használják, ezt nem akartuk ebből az apropóból módosítani, méltóztassék tehát ettől eltekinteni. Ami pedig azt illeti, hogy a »meglétében« szó után tegyük be az emiitett beszúrást, kétségtelen, hogy ez igy van, de azért nem vettük azt be, mert nem szükséges, mert ez ma is igy van. Azt a birót, aki most biró, de ügyvédi vizsgája van, ugyebár nem jegyezheti be azt sem az ügyvédi kamara addig, míg a birói állást betölti ; erre mutat az, hogy a törvényben megszabott egyéb feltételekre törétnik utalás, mert hiszen meg van szabva, hogy kit lehet az ügyvédi kamarába bejegyezni. Ez tehát nem ujitás. Amint nem lehetséges annak a bírónak bejegyzése, akinek ügyvédi vizsgája van és biró, ugy ez nem h sz lehetséges ezután sem annak, akinek az ügyvédi oklevelét kvázi ezzel a törvénnyel adjuk meg. Azt hiszem tehát, hogy ez felesleges és kérem, méltóztassanak ettől eltekinteni. Ez különben nem érdemi dolog. Azt hiszem, más módosítást nem méltóztatott tenni, úgyhogy az általam előterjesztett indítvány elvileg fedi tisztelt képviselőtársam indítványát. Kérem,, méltóztassék az indítványát visszavonni és ehhez hozzájárulni. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző' : Hornyánszky Zoltán ! Hornyánszky Zoltán: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről elfogadom Temesváry t. képviselőtársamnak indítványát és az 1. §-nál a magam részéről csak arra vagyok bátor felhívni a t. Nemzetgyűlés figyelmét, hogy nem egészen állja meg a helyét az a megokolás, amelyet az igazságügyminister ur volt szives itt előtér ej szteni abban a tekintetben, hogy az ügyvédi törvény úgyis gátját veti annak, hogy akármikor elmehessen a törvényszéki biró, vagy jegyző, vagy ügyész abból az állásából, amelyben van. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! A nyugdíjtörvény tényleg kifejezetten megköveteli, hogy olyan betegségi vagy rokkantsági állapotnak kell előállania az illető egészségében, amely a nyugdíjazásra méltóvá teszi, illetőleg lehetővé teszi, hogy őt nyugdíjazzák. Derüre-borura tehát nem mehet el a birói és ügyészi kar bármelyik tagja sem az állásából, hiszen meg van kötve. Nem kell tehát attól félni, mert a nyugdíjtörvény amúgy sem engedné meg, hogy tulon túl nagy legyen az Özönlés az ügyvédi pályára. A nyugdíjtörvény igenis gátját veti ennek. De mert a nyugdíjtörvény is gátját veti

; miért akarja a tpt-