Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-213

HO A "Nemzetgyűlés 213, ülése 1921, éri június hó 22-én, szerdán. nil, nyugdíjra megérettek, mégsem olyan hasznos tényezői lesznek az ügyvédi karnak a közönség szempontjából, mint azok, akik nem fiatal, kezdő birák ugyan, de akik fiatalabb energiával, frissebb tudással és frissebb erővel és mozgékonysággal birnak, mert ez nagyon hozzátartozik az ügyvédi praxishoz, az ügyvédi teendők ellátásához. T. Nemzetgyűlés ! Az 1. §-t illetőleg én kérem, hogy méltóztassék kihagyni az 1. §-ból a következő részt (olvassa); »mint itélőbirák, királyi ügyészek, vagy az igazságügyministerium fogalmazói szakában mint a VII. vagy ennél magasabb fizetési osztályba sorozott ministeri tisztviselők, ha jogtudori oklevelük van«, valamint ezt a részt is méltóztassék kihagyni (olvassa) ; »ha pedig jogtudori oklevelük nincs, legalább 10 évig«, és »az igazságügyministeriumban« kitétel után tétessék ez : »ennek fogalmazói szakában«. Vagyis az 1. § igy fog hangzani (olvassa): »A gyakorlati birói vizsgálatról szóló oklevél teljes képesitő hatállyal pótolja az ügyvédi, illetőleg az egységes birói és ügyvédi vizsgáról kiállított oklevelet azoknál, akik a gyakorlati birói vizsgálatot még a jelen törvény életbelépte előtt tették le, feltéve« — itt a változás — »hogy királyi bíróságnál, királyi ügyészségnél, vagy az igazságügyministeriumban, ennek fogalmazói szakában legalább öt évig állottak a gyakorlati birói vizsgálat letétele után alkalmazásban .« Méltóztattak hallani, az igazságügy minister ur maga elismerte azt, hegy azok a jegyzők és titkárok, tehát még nem kinevezett birák, birói oklevéllel rendelkező s már régebben szolgáló bírósági emberek ép ugy birói teendőket végeznek — és helyesen is ( Ugy van ! half elől.) — mint maguk a birák, és Ítéleteket is szerkesztenek. Helyes. Kik ezek, t. Nemzetgyűlés ? Ezek nem a kezdő jeggyakornokok, nem a kezdő úgynevezett volt aljegyzők, ezek nem is a kezdő jegyzők, — ezek már kész birák, akiket azonban nem lehetett kinevezni, noha letették már öt esztendő előtt a birói viz?gát. Es ez köztem és az igazságügyminister ur közt a különbség az időhatárban. ( Ugy van ! baljelől.) Mikor a biróságiak elvégezték tanulmányaikat és a bírósághoz mentek, betöltötték a 21 évet, ott legalább 4—5—6 évet szolgálnak, ugy hegy veszek 26 esztendőt, mikor ezek a birói vizsgát leteszik és ehhez még veszek öt esztendőt, — ez a minimum . . . Hornyánszky Zoltán: Kevés! Tasnádi Kovács József; ...tehát 30—35 esztendős ember az, akinek megengedi, hogy a birói pályára menjen. Méltóztassék most megnézni, hogy valaki mikor lesz ügyvéd ? Az ügyvéd elvégzi a jogot 21 éves korában. Kószó István : Nagyon kis percent az, amely 21 éves korában jugot végez ! Tasnádi Kovács József: 18 éves korában leteszi az érettségit. Én is letettem. Ha valaki megbukik, acról nem tehetek. Hab legyen 22 év, mire elvégzi a jogot. Két esztendő alatt leteszi a szigorlatokat, ez 24 esztendő. Három éve van, ugye, hogy az ügyvédi oklevelet megszerezhesse ; ugy tudom, h/gy ezt mondja ki a törvény. Ez 27 esztendő. Tehát ugyanakkor, mikur a birót a birói pályára mint jegyzőt vagy titkárt 30 éves korában engedem, — az ügyvéd a maga pályájára odamegy maximum 27—28 éves korában, normális időben. Az ügyvédnek más is a helyzete, mert a principálisa mindig ad neki időt a tanulásra, mig a bíróságnál — az igazságügyminister ur a megmondhatója — azok a birák és jegyzők reggeltől estig dolgoznak és este begyűrik az aktákat a táskába, hogy hazavigyék ; ismertem bírákat és fiataembereket, akik késő éjszakáig dolgoztak. (Ugy van! balfelől.) Tehát itt nem arról van szó, hogy gyerekeket rászabadítsunk a publikumra és ilyeneket protegáljunk ; itt családos emberekről, meglett férfiakról, 30—35 éves férfiakról van szó, akkor is, ha el méltóztatnak fogadni az igazságügyminister ur javaslatát. Az igazságügyminister ur javaslata nem tudom micsoda 15 évi engedményről szóló motiválást tartalmaz, — tegnap hallottam. Eszerint 15 év mellett 40 esztendős lesz az illető, mikor az ügyvédi pályára lép. Hogy az 1. §-t változatlanul fogadjuk el, erre nézve az igazságügyminister ur másik indoka az, hogy az igazságügyi szervezetnek szüksége van ezekre a fiatalemberekre. Ezt koncedálom. Azonban szégyennek tartom, — nem az igazságügyminister ur részéről, hanem a kormány és az állam részéről — hogy kötéllel fogja kényszeríteni a tisztviselőket. így, kérem, jó tisztviselőket, különösen jókedvvel dolgozó bírákat nevelni nem lehet. Tessék az igazságügyminister urnák ebben a tekintetben erősen a sarkára állni. Tegnap itt biztatták az igazságügyminister urat, hogy a tárcája árán is tessék ehhez kötni magát. En a Nemzetgyűlés kormánypártjaihoz fordulok, méltóztassék ugy biztatni a minister urat, hogy tessék a háta mögé állani, amikor az anyagi eszközöket követeli a pénzügyminister úrtól, (Helyeslés a baloldalon.) mert hiszen a bíróságok annyit keresnek a pénzügyministe

r> urnák, az államnak, hogy ha annak egyötödét megkapja az igazságügyminister ur, akkor már bőven elláthatja a bírákat. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Amikor ma a szociális irányzatban a munkásképviselők, például itt van Szabó József képviselőtársam, igen helyesen, az általuk képviselt munkásokat mindig a legerőteljesebben pártfogolják abban a tekintetben, hogy ők részesedjenek az általuk termelt munka eredményéből, engedelmet kérek, mikor ezek percenteket követelnek, akkor mi a mi alkotmányunk legnagyobb biztositékának, legnagyobb nemzeti támaszunknak ne adjunk részt saját munkája eredményéből ? Tessék megértetni a pénzügyi kormányzattal azt, hogy hiszen ott vannak maguk a beadványi bélyegek, amiket mi ügyvédek ragasztunk fel, ha nem is vesszük a külön bélyegilletéket a bíróság részére, amit adni akartak, a közönséges bélyegek, ha azoknak értékét az igazságügymi-