Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-211

A Nemzetgyűlés 211. ülése 192. Ernő képviselő ur indítványával, igen vagy nem ? (Nem !) Akkor határozatként kimondom, hogy Jármy József képviselő ur mentelmi jogát a fenforgó ügy­ből kifolyólag a Nemzetgyűlés nem függeszti fel. Következik Orbók Attila képviselő ur men­telmi ügye. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Orbók Attila nemzetgyűlési képviselő a Nemzet­gyűlésnek 1921. évi március hó 19-ikén tartott 164. ülésében mentelmi jogának azáltal történt megsértését jelentette be, hogy a budapesti bün­tetőjárásbiróság B. 23.513/1920. szám alatt 1921. évi március hó 5-ikén kelt idózőlevelével őt 1921. évi március hó 30-ik napjának dél­előtti 10 órájára oly figyelmeztetéssel idézte meg, hogyha meg nem jelenik és elmaradását alapos okkal ki nem menti, őt a Bp. 194. §-a értelmé­ben elővezethetik és az okozott költség meg­fizetésére kötelezik, továbbá 600 koronáig terjed­hető és átváltoztatható pénzbüntetéssel büntetik. Bemutatta Orbók Attila az idézőlevelet és kérte, hogy mentelmi jogának eme megsértése tárgyá­ban a Nemzetgyűlés határozzon. A bizottság megtekintve az eredetben be­csatolt birói idézést, az Orbók Attila képviselő által panaszolt tény megtörténtét megállapította, mivel azonban ugy találta, hogy a szokásos álta­lános idézési nyomtatvány szövegén a mentelmi jog szellemének és rendelkezéseinek megfelelő változtatás csupán elnézésből és nem szándékos­ságból nem eszközöltetett — amely mulasztás a birósági kezelőszemélyzet túlterheltsége miatt olyan gondatlanságnak minősithető csupán, amely menthető voltánál fogva mentelmi jogsérelmet nem állapit meg — indítványozza a t. Nemzet­gyűlésnek, hogy ezen ügy felett térjen napirendre, azonban a korábbi gyakorlathoz képest hivja fel az igazságügyminister ur figyelmét a birósági közegek eme tévedésére, hogy az a jövőben el­kerülhető legyen. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan valaki az előadói jelentéshez hozzászólani? (Nem!) Ha nem, ugy következik a határozathozatal. Fel­teszem a kérdést, elfogadja-e a Nemzetgyűlés Orbók Attila képviselő ur mentelmi bejelentése ügyében, a mentelmi bizottság javaslatát, amely a képviselő ur mentelmi jogának sérelmét nem látja fenforogni ez ügyben, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Miután nem tudom megállapítani a többséget, felkérem azokat, akik elfogadják a mentelmi bizottság javaslatát, szíveskedjenek fel­állani. (Megtörténik.) Többség. Határozatként kimondom, hogy a Nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatának elfogadásával Orbók Attila képviselő ur mentelmi jogának sérelmét a fen­forgó esetben nem állapítja meg, azonban fel­hívja az igazságügyminister urat, hogy az igazságügyi személyzetet a jövőben figyelmesebb eljárásra utasítsa. Következik a mentelmi bizottság jelentése évi június hó 17-én, pénteken. 103 Sándor Pál nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. Mikovínyi Jenő előadó : T. Nemzetgyűlés ! A budapesti királyi főügyészségtől áttett iratok tanúsága szerint a budapesti államrendőrség meg­indította az eljárást Sándor Pál ellen kivándor­lás elősegítése és kieszközlése miatt. A detektiv­jelentés azt mondja, hogy Sándor Pál tiszteletbeli perui főkonzul, aki egyúttal nemzetgyűlési kép­viselő is, 28 magyar és 99 külföldi állampolgár­nak Peruba való kivándorlását elősegítette, ki­eszközölte. A mentelmi bizottság foglalkozva a kér­déssel, az én előadói ténymegállapításom alap­ján elfogadta azt a tényállást, amely tényleg a helyes, hogy t. i. Sándor Pál nemzetgyűlési kép­viselő személye nem azonos dr. Sándor Pál biz­tosítási ügynök, tiszteletbeli perui főkonzul sze­mélyével. Ezt az államrendőrségnél nem vették kellően figyelembe és az ""államrendőrség jelen­tése alapján a királyi ügyészség is beleesett abba a tévedésbe, hogy dr. Sándor Pál biztosí­tási ügynök személyét Sándor Pál nemzetgyű­lési képviselővel azonosították. A tények ilyen megállapítása után a bizott­ság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Sándor Pál nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát eb­ből az ügyből kifolyólag ne függessze fel, azon­ban hivja fel a belügyminister ur és az igaz­ságügyminister ur figyelmét jelen esetből ki­folyólag is arra, hogy a tárcájukhoz tartozó és az igazságszolgáltatás kötelékében lévő közege­ket figyelmeztessék, hogy máskor nagyobb kö­rültekintéssel járjanak el, hogy ilyen személy­beli tévedés ne forduljon elő, mert hiszen ez tulajdonképen már maga megállapítja Sándor Pál képviselő ur ellenében a mentelmi jog meg­sértését. Ez a bizottság javaslata. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ki­van valaki szólni a bizottság jelentéséhez ? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, elfogadja-e a Nemzetgyű­lés a mentelmi bizottság javaslatát Sándor Pál képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, igen vagy nem? (Igen!) Igen. Ha­tározatként kimondom, hogy a Nemzetgyűlés Sándor Pál képviselő ur mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag nem függesztette fel. Következik GrigerMiklós képviselő ur mentelmi ügye. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti királyi büntetőjárásbiróságnál gróf Károlyi Imre nagybirtokos, budapesti lakos feljelentést adott be az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző rágalmazás vétsége miatt Griger Miklós nemzetgyűlési képviselő ellen. Ennek a feljelentésnek alapján a járásbíróság indítványára a budapesti kir. főügyészség kérte folyamatba tenni Griger Miklós képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt az eljárást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom