Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-211

101 A Nemzetgyűlés 211. ülése 1921 A feljelentés arra van alapítva, hogy Griger Miklós nemzetgyűlési képviselő 1920 szeptember 9-ikén a Nemzetgyűlésen tartott egy beszédet... (Nagy zaj.) Pető Sándor ; Az a botrány, hogy a főügyész ezt kéri Î Szilágyi Lajos: Hol az igazságügyminister? Példát kapnak az igazságügyministertől ! (Zaj.) Elnök: Szilágyi képviselő urnák módjá­ban van szólásra feliratkozni. Kérem az előadó urat, méltóztassék folytatni. Szilágyi Lajos : Nem tartja be a törvénye­ket az igazságügyminister ! Elnök: Szilágyi képviselő urat ismételten figyelmeztetem, ne méltóztassék közbeszólásokkal zavarni a szónokot. (Zaj és • közbekiáltások.) Meskó Zoltán: En mindig megmondom a véleményemet ! Kerekes Mihály (közbeszól). Elnök: Figyelmeztetem Kerekes képviselő urat, hogy most már csak a rendreutasitások fognak következni, ha a képviselő urak tovább folytatják közbeszólásaikkal az előadó ur beszé­dének megzavarását. Mikovinyi Jenő előadó : Ez a feljelentés arra van alapitva, hogy Griger Miklós nemzetgyűlési képviselő 1920 szeptember 9-iki beszédében a következő kijelentéseket tette : »Ebből is kitűnik, hogy Sándor Pál t. képviselőtársain akkori fel­szólalásában súlyos vádakkal illette a keresztény főnemességet, — az olyan Károlyi Imre-féle bankgrófokat, kik nem átallják busás borra­valókért áruba bocsátani történelmi nevüket és címüket. — Ez a vád súlyos volt, de igaz, és ón magamévá teszem.« (Zaj és felkiáltások: Sándor Pál sértette meg!) Sándor Pál : Ez nem ebben a ciklusban volt! Ez még 1914 előtt volt! Mikovínyi Jenő előadó: A mentelmi bizott­ság annak a ténynek a megállapítása mellett, hogy Griger Miklós nemzetgyűlési képviselő az 1920 szeptember hó 9-ikén tartott ülésen tény­leg mondott egy beszédet, melyben többek kö­zött a feljelentésben panaszolt kijelentéseket is tette, kimondja, hogy a magyar országgyűlésre vonatkozó szabályok és az ezek alapján kifejlő­dött mentelmijogi gyakorlat szerint, amit a kép­viselő, mint olyan a képviselőházban és a házon kívül mond vagy tesz, azért csak az ország­gyűlés, még pedig annak azon háza által von­ható felelősségre, amelyhez tartozik, (Igaz ! TJgy van !) és kimondja a mentelmi bizottság azt is, hogy ezen jogelv, amely részben gyakorlaton, részben tételes törvényeken alapul, — amennyi­ben az 1867 : XII. te. ezt a delegációra vonat­kozólag is megállapította — a magyar Nemzet­gyűlés tagjaira is kétséget kizárólag alkal­mazandó. (TJgy van!) A törvén) T hozás tagjait megillető szólás­szabadság biztosítása, továbbá a törvényhozó testület tanácskozási szabadságának kívülről . évi június hó 17-én, pénteken. származó minden nyomás ellenében való meg­védése, feltétlenül megkivánja azt, hogy a kép­viselő azokért a kijelentésekért, amelyeket a Nemzetgyűlés ülésén tesz vagy mond, csupán csak a Nemzetgyűlés tagjai által legyen felelős­ségre vonható. Eme kétséget kizárólag fontos, a törvény­hozás ós a nemzet érdekét szem előtt tartó jog­elv alapján a bizottság kéri a t. Nemzetgyűlést, hogy Griger Miklós képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel. (Általános helyeslés.) Szilágyi Lajos: Ez nem elég! Hallatlan! (Zaj.) Ugron Gábor: Szót kérek. Elnök: Ugron Gábor képviselő urat illeti a szó. Ugron Gábor : Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Én minden tekintetben magamévá teszem a mentelmi bizottság felfogását abban a kérdés­ben, hogy Griger Miklós nemzetgyűlési kép­viselő ur mentelmi joga ne függesztessék fel. A mostani időkben fokozottabb mértékben szükségesnek látom azon alapelv hangoztatását és megvédését, hogy képviselő azért, amit a Nemzetgyűlésben mond vagy tesz, csakis a Nemzetgyűlés által vonható felelősségre. Ez tör­vényben van, t. Nemzetgyűlés, épen azért bátor vagyok kiegészíteni a mentelmi bizottság javas­latát azzal a javaslatommal, hogy ebből az esetből kifolyólag a Nemzetgyűlés kérje fel az igazságügyminister urat egyszersmind arra is, hogy az eljáró főügyész úrral szemben, aki a törvény határozott rendelkezése ellenére Griger képviselő úrral szemben az eljárást megindí­totta, a megfelelő lépéseket tegye meg s azok eredményéről a Nemzetgyűlésnek tegyen jelentést. (Általános helyeslés.) Egyidejűleg, mint a Nemzetgyűlés tagja, tisztelettel bejelentem ezen ügyből kifolyólag Griger Miklós képviselőtársam mentelmi jogá­nak a kir. ügyészség részéről történt megsér­tését. (Általános helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Senki sem.) Ha nem ugy a vitát berekesztem. Az előadó ur nem kivan szólni. Következik a ha­tározathozatal. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : A mentelmi jog megsértését is bejélentette!) Kérem ez a két dolog nem függ össze. Rakovszky István: Kiegészítő indítvány! Elnök: Először szavazás alá bocsátom a mentelmi. bizottságnak Griger Miklós képviselő ur kiadatására vonatkozó javaslatát, azután kö­vetkezik majd a mentelmi jog megsértése tár­gyában Ugron Grábor képviselő ur által tett be­jelentés. Mivel ez a két dolog nincs egymással ellentétben, először a mentelmi bizottság javas­latára, azután pedig Ugron képviselő ur indít­ványára vonatkozólag fogom a kérdést feltenni. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor felteszem a kérdést : Elfogadja-e a

Next

/
Oldalképek
Tartalom