Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-205

A Nemzetgyűlés 205. ülése 1921. évi június hó 9-én, vsiitÖrtöhön. 607 A hittanárok legnagyobb része ma fiatal ember és kényszerűségből vállal állást. Épen azért minden eszközt meg kell ragadnunk és nekik minden lehetőséget meg kell adnunk, hogy azt az állást állandó állásnak tekintsék és akkor ebből az ifjúságra boldogság és ennek az országnak mérhetetlen üdve és áldása fog fakadni. Egy összehasonlitást leszek bátor még itt röviden felolvasni. Amig a fővárosi községi elemi ós polgári iskoláknál tanitó hitoktatóknak jövedelme 14.500 korona és a községi középiskoláknál szintén ennyi, — addig az álami középiskolákban tanitó hittanárok összes jövedelme 13.740 korona, tehát 760 koronával kevesebb, mint egy kezdő, sokszor fel sem szentelt hitoktatónak. Már most ugy hallom, hogy a IX., illetőleg a X. fizetési osztályba szándékoznék az igen t. kultuszminister ur a hittanárokat kinevezni., Én ezt helyeslem. Azonban méltóztassék egy lépéssel tovább menni és méltóztassék egy külön státusba sorolni ezeket a hittanárokat, akik állami iskolánál működnek s ezeket rendszeres előléptetésbe részesíteni. Meg vagyok győződve arról, hogy az igen t. kultuszminister ur a beterjesztendő iskolareformmal egyidejűleg a szakiskolákkal is meg fog bennünket ismertetni. Itt nem habozom és nem félek felemlíteni, hogy azt a lázt, amelyet a múltban is gimnaziális láznak neveztek, én talán soha nem láttam jobban kitörni a nemzet testén, mint most. Olyan kisebb városokban, ahol igazán semmi értelme nincs annak, hogy középiskolájuk legyen, olyan paloták vannak, olyan gyönyörű épületek vannak, hogy az lehetetlen. Nem akarom itt a régi hibákat felsorakoztatni, de kérve kérem az igen t. kultuszminister urat, hogy ott, ahol arra szükség nincs, rendületlenül és irgalmatlanul zárja be, illetőleg alakítsa át a gimnáziumokat szakiskolákká vagy polgári iskolákká. (Helyeslés.) Nem tartom helyesnek a függelék iskolákat sem ; ma jóformán Budapest minden külső területének van egy függelék iskolája. Ez lehetetlen állapot. Nekünk nincs szükségünk többé ilyen sok gimnáziumra. Kérve kérem azonban, hogy a meglévő gimnáziumainkat vagy középiskoláinkat fejlesszük, fokozzuk és adjunk meg iskoláinknak mindent, amire szükségük van. Ezzel kapcsolatban egy helyi dologgal, egy tizenkét esztendő óta vajúdó kérdéssel is előállók, a IX. ker. főgimnázium kérdésével. Olyan szégyenletes lapja ez a magyar kultúrának, hogy ez az állapot tovább egy percig fenn nem tartható. Méltóztassanak megengedni, hogy egy kis kulturképet fessek ennek az iskolának elhelyezéséről. Ez az iskola felerészben a Mester-utca 65. számú bérház első emeletén, felerészben pedig ettől körülbelül 10 percnyi távolságban a Haller-utcai városi fabarakkokban van elhelyezve. Külső elhelyezése célszerűtlen, mert a kerületnek végén, a beépített lakóházaktól messze eső, sivár, poros, piszkos vidéken van elhelyezve a Nagy vásártér és a Közvágóhíd közelében. Nem felel meg ez az elhelyezés nemcsak a távolságánál fogva, hanem erkölcsi szempontokból sem. Ezt az iskolát a sötét külvárosoknak durva erkölcsű, rendetlen, csőcselék népe veszi körül, amelynek hangja, modora, viselkedése egyenesen a legkárosabb befolyással van az egész tanulóifjúságra. Hogy ez igy van, ezt az a körülmény is bizonyítja, hogy az iskolába már vagy négyszer betörtek és nemcsak a felszerelést, nemcsak a székeket vitték el, asztalokat és padokat tüzelték fel, nemcsak az ablakokat emelték ki, hanem még az ablakrámákat is magukkal vitték. Az épület belső állapota sem megfelelő, egyáltalában nem alkalmas iskolának. A mester-utcai rész udvari folyosója, lépcsője szűk, helyiségei ;/ alacsonyak. 19 lakó lakik ebben a házban. Ok ugyanezt a lépcsőt használják, — mert kell ezt az egy lépcsőt használni — amely tele van öntözve, tele van piszokkal. Ha a minister urnák méltóztatnék egy reggel oda elmenni, igazán megtudná, mi a Balkán. A kofák a tanítás alatt tévedésből benyitnak a tanterembe, mert azt hiszik, hogy valami lakószobába mennek. Es a lakók poros szőnyegeiket, abroszukat a diákok és tanárok fejére szórják. Az igazgatói iroda hat lépés hosszú és öt lépés széles. Itt van az igazgató, akinek egész délelőtt dolgoznia kell, mig a felszerelések, a nyomtatványok a folyosókon vannak elhelyezve. A tanári szoba udvari helyiség, a könyvtára is itt van, a könyvszekrények is itt vannak. A tanári testületnek, azt hiszem, 30 tagja van, de ha konferenciát akarnak tartani, csak 10—15-en ülhetnek bent, a többinek kint kell állnia, mert nem férnek el. Huszár Károly: Csak kávéházban tudják megtartani a konferenciát. Usetty Ferenc : Az osztályhelyiségek alacsonyak, szűkek és a klozetek, minthogy ez lakóház volt, olyan közel vannak, hogy egyenesen tűrhetetlen a tanítás és a bentmaradás. A fabarakkban három osztály egy kis előszobába torkollik. A klozetek a tanteremtől deszkafallal vannak elválasztva, és némelyik teremben a szennyvíz a katedra alá folyik. Ha a minister ur nem hiszi, méltóztassék megnézni. Itt ismétlődnek évek óta a betörések. A tél folyamán itt szenet megőrizni nem lehetett. A szegény szülők elküldték megmaradt fájukat és szenüket, de amit ma elhoztak, azt éjjel ellopták, ugy, hogy reggel megint nem volt semmi. (Egy hang: Az igazgató miért nem őriztette ?) Az igazgató feljelentette a betörést, de ő maga nem lakik ott, egyebet nem tehet. Felszerelése ennek az iskolának tizenkét év óta nincs. Egy elemi iskolának bútorzata van