Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-205
602 A Nemzetgyűlés 205. ülése 1921. Schlachta Margit : A keresztény kormány természetesen a magántulajdon alapján áll. De itt jól kell különböztetni. A keresztény erkölcstan szerint a tulajdonjog nem ad nekünk szabadságot abszolút rendelkezésre a mi saját magunk tulajdonával, mert kérlelhetetlenül kimondja azt, hogy a keresztény embernek az ő magántulajdonát ugy kell tekintenie, mint Istentől adott és reábízott vagyont, amelynek kezelésénél és felhasználásánál tekintettel kell lennie embertársaira és a jelentkező szükségre. Mennél nagyobb a szükség, annál szűkebb köre szorul a jog, amelyet nekem az erkölcstan az én magántulajdonom miként való felhasználásánál biztosit. (Zaj. Egy hang jobbfelől : Vidéken 600.000K-t kérnek egy házhelyért!) En tehát nem kommunizmust hirdetek, hanem azt kérem, hogy a keresztény kormányunk ezekkel az önző emberekkel, aldk az ő önzésüket keresztény magánjog köpenyébe burkolják, gyakorlatilag ismertesse meg a keresztény magántulajdonnak valódi értelmét és annak kötelező törvényét. (Helyeslés.) Ertem ezt épen most a közgazdasági egyetem kérdésével kapcsolatban. Tessék a lakásíávatalnak megindulni és megkeresni ezeknek és a hasonló körülmények közt vagy üresen álló, vagy macskakörmök között mondva, »befejezetlen« palotáknak, kastélyoknak tulajdonosait és kényszerítsék őket arra, hogy ne csak az egyessel szemben, hanem a nemzet elementáris érdekével szemben is hozzanak áldozatot a keresztény erkölcstan által parancsolt értelemben. Akkor lesz helye az uj közgazdasági egyetemnek is. Gaál Endre : Hátha zsidóé az a ház ? Schlachta Margit: Az teljesen mindegy, keresztény államban vagyunk és keresztény erkölcsöket követünk. (Éljenzés.) MeskÓ Zoltán : Még sok ilyen beszéd és megszavazzuk a nők választójogát. (Derültség.) Haller István : Anélkül is meg fogod szavazni ! Rassay Károly : Az a kérdés, mit szól hozzá Ráday ? Bartos János : Nem kérdezzük ! Schlachta Margit: A harmadik az iskolaszéknek kérdése. A főváros most fogja választani az uj iskolaszéknek tagjait. A törvényhatósági bizottságban elterjedt az a felfogás, hogy nő nem lehet a törvény értelmében az iskolaszéknek tagja. Minthogy rámbizták ennek a kérdésnek tisztázását, utánanéztem ennek a vonatkozó törvényekben. Az 1920. évi IX. te. az iskolaszékkel egyáltalán nem foglalkozik. Az első törvény, amelyik az iskolaügyet rendezi, már az 1868. évi XXXVIII. te. Az sem tiltja. Ugyancsak nem tiltj cl £tZ 1876. évi törvény sem, mert ennek a törvénynek 9. §-a szerint (olvassa) : »az iskolaszék tagjait a kebelbéli lakosok közül, lehetőleg az oktatásügyhöz értő, de mindenesetre irni-olvasni tudó egyénekből a község képviselőtestülete, illetőleg a hitközség képviselőtestülete választja«. Ez a törvény tehát a leghatározottabban kimondja, hogy a lakosok közül lehetőleg az oktatásügyhöz értő, éri június hó 9-én, csütörtökön, de mindenesetre irni-olvasni tudó »egyénekből« választják. Azonban az 1902. évi 44.246. számú ministeri rendeletben megtaláljuk a következő utasítást, melynek 1. §-a szerint (olvassa): »a községi iskolaszék tagjait a kebelbéli lakosok közül, lehetőleg az oktatásügyhöz értő, de mindenesetre irni és olvasni tudó férfiak közül a községi képviselőtestület választjaItt tehát azt a csodálatos dolgot látjuk, hogy anrt az 1868. évi törvény megad a nőknek s amit az 1876. évi törvény is meghagy, (Zaj.) azt az 1902. é\i 44.246. számú ministeri rendelet visszavonja. Annál csodálatosabb ez a visszahanyatlás, minthogy az 1876. évi erre vonatkozó törvénynek 16. §-a a következő szerény hatáskört jelöli ki az iskolaszéknek —nem olvasom fel valamennyit, csak egypár példát. (Halljuk ! Halljuk !) »A helybeli iskolákat egy tagja által hetenként legalább egyszer meglátogatja. A tandíjra nézve az illetékes községi hatósággal egyetértőleg határoz. Őrködik, hogy a tanköteles gyermekek beírassanak és rendesen járjanak az iskolába. A mulasztók szülőit vagy gondviselőit elsőizben meginti, azután a mulasztások j egyzékét legalább mindenikét hétben a községelőljáróságnak a büntetések kiszabása és végrehajtása végett átadja. Az évi vizsgálaton jelen van« stb. stb. Szóval speciálisan úgynevezett »női munka«. Mindazonáltal ezt visszavonták. Télántvén, hogy az 1920 : IX. te. megadja a nőknek a községi választójogot, melynek értelmében ugy törvényhatósági bizottságnak, mint a kerületi választmánynak tagjai lehetnek, kérem a vallás- és közoktatásügyi minister urat, hogy ezen elavult 44.246. számú rendeletet a küszöbön álló iskolaszéki választásokra való tekintettel sürgősen vonja \issza. Elnök: Az ülést felfüggesztem. Pontban négy órakor kezdjük újra az ülést. (Rakovszky István elnöklete alatt.) (Folytatólagos tárgyalás 4 óra 10 férc.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tárgyalást. Következik mint szónok ? Gerencsér István jegyző : Szilágyi Lajos ! (Nincs itt !) Usetty Ferenc I Usetty Ferenc : T. Nemzetgyűlés I Amidőn a kultusztárca költségvetésénél — amelyet a pénzügyminister ur igen helyesen holt költségvetésnek nevezett — felszólalok, a magam részéről nem akarom a már amúgy is hosszura nyúlt vitát tovább nyújtani, azonban mégis szükségesnek tartom, hogy most, az iskolai év végével, amikor a következő iskolai esztendőre az előkészületeket kell megtenni, felszólaljak, mert olyan kérdéseket fogok itt felvetni, amelyeknek megoldását már a következő tanesztendő elején szeretném látni - és óhajtanám az ifjúság és az iskola érdekében. A benyújtandó költségvetés során, azt hiszem, olyan gondolatokat fogok felvetni, amelyek megvalósíthatók lesznek, mert általában pénzbe nem igen kerülnek,
