Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-205

596 A Nemzetgyűlés 205. ülése 1921. évi június hó 9-én, csütörtökön. sem illetheti őket, hogy a kommün alatt bármilyen dolgot követhettek volna el. Van azonban még egy másik vadhajtása a jelen kurzusnak . . . Hornyánszky Zoltán: Le kell nyesni! Dánér Béla : Andaházy-Kasnya Béla ! (Derültség.) Andaházy-Kasnya Béla : Én igazán nem tartozom az önök kurzusához, ez ellen tiltakozom ! (Zaj. JËlriok csenget.) ... az, hogy azok az egyetemi hallgatók, akik fel lettek véve az egyetemre, persze zsidóajkuak. (Derültsg. Zaj.) Dánér Béla : Zsidó nemzeti vallásúak ! Elnök : Kérem, ne méltóztassanak a szónokot folyton zavarni! (Felkiáltások balfelöl: Ö zavar minket!) Andaházy-Kasnya Béla: Nem zavarnak! Szóval a zsidó vallásúak csak akkor tehetnek vizsgát a tudományegyetemen és valamenynyi egyetemen, ha ezt külön Írásban kérik. A karhatalom, illetőleg az igazoló-bizottság azonban átirt a minister úrhoz, hogy amennyiben engedélyezi ezeknek a hallgatóknak a vizsgázását, akkor ők újból igazolás alá fogják ezeket a hallgatókat venni. Szerintem ott, ahol már felvettek minden törvényes forma, még a jelen kurzus törvényei szerint is . . . (Zaj.) Ereky Károly: Hallatlan! így nem szabad beszélni ! Sándor Pál : Hol van a szólásszabadság ? Andaházy-Kasnya Béla : Ez az én véleményem, t. képviselő ur! Ereky Károly : Erre az ön véleményére mondom, hogy mégsem szabad ilyen véleményt nyilvánítani ! Mi is el tudjuk bírálni a dolgokat, ha valahol baj van. De igy általánosítani nem szabad ! (Zaj.) Andaházy-Kasnya Béla: Ez az én nézetem; a képviselő uraknak más a véleménye, azt nagyon szívesen meg fogom hallgatni. Meskó Zoltán: Ez az ő nézete! Nem tehet róla, ha ez az ő nézete! (Derültség jobbfelöl.) Andaházy Kasnya Béla: Szóval hogyha azt látom, hogy egy vallásnak külön kell kérni még a vizsgázásra is az engedélyt, akkor én ezt nem tekinthetem jogrendnek. Budaváry László : Nem vallás.. . (Zaj.) Andaházy-Kasnya Béla : De képviselőtársam mindenesetre elismeri, hogy magyar állampolgár. Magyar állampolgárt pedig feltétlenül egyenlő jog kell hogy megillessen. Intézkedjék képviselőtársam, hogy ne legyen magyar állampolgár, akkor máskép lesz. Budaváry László: Az is meg fog történni! Hornyánszky Zoltán : Csakhogy a magyar állampolgárok közt is disztingválni kell! Andaházy-Kasnya Béla: Nagy sérelem érte azonban a hallgatókat oly irányban, hogy azok a hallgatók, akik két félévet nem hallgatnak az egyetemen, elveszítik a beiratkozás jogát; annak, aki azelőtt hallgatta az egyetemet, e két félév lejártával a beiratkozási joga megszűnik. Nagyon kérem a minister urat, legyen szives oda hatni, hogy ezt a két félévet ne tekintsék a normális körülmények között elveszített időnek ; ezt azért kérem, mert nagyon valószínűnek tartom, hogy ha a kultuszminister ur — akinek jóindulatát .volt alkalmam más oldalról megismerni — ezt a névsort kezéhez kapja, akkor be fogja látni, be is kell látnia, hogy sok olyan embert ért sérelem, aki feltétlenül hazafiasán, becsülettel harcolt a hazáért, aki rokkant, aki mellén hordja ennek a hazának a kitüntetéseit ; szóval olyan emberekről van szó, akik feltétlenül megérdemlik, hogy az állam velük a javait is élveztesse. Meg vagyok győződve tehát, hogy a kultuszminister ur is belátja ezt. Ugyanekkor egy másik kérést is intézek a t. minister úrhoz. Ez a képzőművészetre vonatkozik. Meskó Zoltán: Eevizió alá kellene venni! Andaházy-Kasnya Béla : Eiőbb visszatérek a numerus claususnak egy másik rendelkezésére, amelyet épen a képviselő urak ideológiája szempontjából akarnék bemutatni, hogy miért helytelen. Mert a numerus claususnak van egy erősen antiszociális rendelkezése. Ugyanis a numerus clausus ideje alatt a tehetősebb, gazdagabb zsidóság kimegy külföldre és onnan természetesen, bizonyos szellemi szupremáciával fog visszajönni, ami, nem tudom, kellemes-e azokra, akik itt jelenleg épen a zsidó tudás ellen harcolnak. Van azonban egy borzasztóbb része, az, hogy a szegény zsidóság . . . Dánér Béla: Menjen béresnek! Andaházy-Kasnya Béla: .. . amely nem mehet külföldre, kénytelen leszorulni egy más pályára, amelyet megint a kereszténység akar magának kisajátítani, és ez a kereskedelem, a vagyonszerző szabad pálya. Lehetetlenség, hogy egy törvényes rendelkezés máskép sújtja a szegényt, mint a gazdagot. Ez szociális szempontból olyan abszurdum, hogy ezt az állapotot már ebből a szempontból sem lehet megtűrni. Van azonban ennek a dolognak nemzetnevelő szempontból egy más oldala is. Nagyon sok olyan zsidó ifjú van, aki kiment külföldre és külföldön az amerikai zsidó segítő-bizottságok támogatásából látogathatja a külföldi egyetemeket. Ezek a hallgatók a nyomor miatt valóságos ghetto-életet élnek. Ezek a ghetto-ban élő zsidó halgatók száműzetésükben természetszerűleg szükségét fogják érezni faji összetartozóságuk ápolásának. Ha tehát a Nemzetgyűlés rendelkezésének az volt a célja, hogy a zsidó vallásúak faji összetartozását erősítse, akkor a rendelkezés nagyszerű volt, Reischl Richárd: Mégis beismeri! Andaházy-Kasnya Béla: Akkor nagyszerű volt, ha meg akarja erősíteni a zsidó faji összetartozandóságot.