Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-192
•' A Nemzetgyűlés 192. ülése 1921. évi május hó 21-én, szombaton. abba a földbe vetni, amelyet mi neki ugy ígértünk, hogy ő azt 1920 őszére már bizonyosan bevetheti. Rupert Rezső: Megmondtuk mi ezt előre! Szilágyi Lajos : Es itt megmondom őszintén, hogy a pénzügyminister urnák és a földmivelésügyi minister urnák az a megállapodása, hogy a vagyonváltsággal hozza kapcsolatba a föld birtokreform végrehajtását, énbennem bizalmatlanságot kelt . . . Kerekes Mihály: Megint eltolás ! Szilágyi Lajos : ... és azt hiszem, hogy ennek a következménye az lesz, hogy ismét eltolódik egy esztendőre a végrehajtás. Nagy örömmel üdvözöltem Ráday Gedeon belügyminister urnák idevonatkozó rendelkezését. Csodálkozom azonban, hogy Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister ur, aki hónapokig volt belügyminister és akit a kisgazdapárt egyrésze még mindig a magáénak vall, (Ugy van I jobbfelöl.) abban az időben, amikor belügyminister volt, nem adta ki ő ezt a rendeletet, amelyet most a pártokon kivül álló Ráday belügyminister kiadott. (Felkiáltások balfelol : A mozival volt elfoglalva !) A szabadforgalom, az uralmon lévő kisgazdapárt egyik sarkalatos programmpontja még sincs meg. Mi ezt innen az ellenzéki oldalról követeljük és bele fogjuk kényszeríteni a többségi pártokat saját programmjuk megvalósításába és erre vonatkozólag határozati javaslatot fogunk beterjeszteni. Sándor Pal : A szavazáskor majd kimennek a folyosóra Szilágyi Lajos: A t. ministeielnök ur programme ába vette a tekintélyek helyreállítását és ellenünk nagyon gyakran emlegetik ezt a szót, hogy tekintély. Az ideiglenes államfő tekintélyéről már beszéltem ott, ahol gróf Károlyi Imre cikkéről szólottam és magam is szigorú megtorlást követeltem azok ellen, akik az ideiglenes államfő személyét érintik vagy pedig az ideiglenes államfő tekintélyét lerontani igyekeznek. De van, t. Nemzetgyűlés, más tekintély is, amelyet szintén meg kell óvni és ez a szent korona tekintélye. T. Nemzetgyűlés ! Az elmúlt események idején, őfelsége magyarországi tartózkodása alatt megütközéssel láttam és olvastam, hogy őfelségéről a koronás királyról többizben szóval és Írásban ugy emlékeztek meg, mint »Károlyról«, »IV. Károlyról«, »Habsburg Károlyról«. Balla Aladár: Ezt már nem az egész ellenzék nevében mondja ! (Derültség és taps jobbfelôl.) Meskó Zoltán : Itt az egység ! Kerekes Mihály: Ebben nincs egység! Sándor Pál : Mi nem kormányzunk ! Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Ez a tünet még a Károlyi-korszakból ered ; a Károlyi-korszaknak egy szégyenletes maradványa, hogy akkor a koronás király személye iránti tiszteletlenség szóban s Írásban megnyilvánulhatott. Ez azonban nemcsak Ö felsége tekintélyét sérti, hanem a mindenkori király tekintélyét és az emberi jóérzést is sérti. Ez a tiszteletlen címzés nem lehetséges. Ha megköveteli egy volt minister, hogy őt a bukása után is kegyelmes urnák szólítsák, ha megköveteli egy volt államtitkár vagy volt főispán, hogy őt a bukása után is kellőképen címezzék, akkor igenis még abban az esetben is, ha nem koronás királyunk volna, hanem ex-királyunk, (Zaj jobb/elől) akkor is megilletné őt a fennálló törvények szerint a »királyi felség« cím. Rassay Károly : A címet megadjuk ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Vázsonyi Vilmos : Külön közjog ! Van királyi ház, de nincs király ! Szilágyi Lajos : Hasonlóképen egész röviden utalok arra, hogy a szent korona tekintélyén kivül vigyáznunk kell a nemzeti hymnus tekintélyére is. Megmondom, - hogy ezt miért teszem szóvá. Legutóbb, amikor ö felsége IV. Károly király Magyarországon tartózkodott, ülést tartottunk, amelynek lefolyására előzően pártközileg megállapodtunk és akkor az történt, hogy egyik képviselőtársunk kezdeményezésére, aki indítványt terjesztett be a kormányzó iránti hódolatteljes tisztelet kifejezésére, amikor az indítványt előterjesztette, indítványának mintegy megerősítéséül és az esetleges ellenvéleménynek mintegy elhallgattatásául (Zaj.) néhány képviselő ur itt a Nemzetgyűlés teremben a Hymnust kezdte énekelni. Ekkor ferde helyzet keletkezett, hogy a Nemzetgyűlés elnöke nem tudta mitévő legyen és a Nemzetgyűlésnek egyrésze sem tudta, mitévő legyen. T. Nemzetgyűlés ! Ha egy képviselő indítványt terjeszt elő, vonatkozzék az bár az ideiglenes államfő személyére is, azt hiszem a Hymnust ilyenkor énekelni, akár állandóna, akár incidentaliter, meglepetésszerűen az egész Nemzetgyűlésnek előzetes értesítése nélkül nem helyes, mert ferde helyzetek állanak elő, amelyeket aztán harmadik személyek használnak ki, vagy például a sajtó és értem alatta épen azt a sajtót, amely ellen önök is küzdenek, az a sajtó használja ki és olyan szinben tünteti fel a dolgot, amilyen szinben azt feltüntetni senki sem akarja. Usetty Ferenc : Teljesen igaza van Szilágyinak ! Szilágyi Lajos : A tekintély tiszteletéhez tartozik, t. Nemzetgyűlés az is, hogy a törvényeket mindenfelé tiszteljük. Itt megint csak a földreformot -emlitem meg. Ha a földreformról törvényt hozunk, de nem hajtjuk végre, hogyan kívánjuk azt, hogy — bár ez a törvény nem hajtatik végre — más törvények, mint pl. a Hegedüs-féle rendkívül szigorú adótörvények kérlelhetetlenül végrehajtassanak, T. Nemzetgyűlés ! Rátérek ezek után a királykérdésre. (Mozgás balfelol. Felkiáltások : Előrehaladt az idő, szünetet kérünk/) A házszabályok idevonatkozó szakasza alapján kérem a Nemzetgyűlés engedélkét, hogy beszédemet délután négy órakor folytathassam. (Helyeslés.)
