Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-202
A Nemzetgyűlés 202. ülése 1921. évi június hó 6-án, hétfőn. 449 t. képviselőtársam tett, a második fejezethez tartoznak. Ennélfogva méltóztassék megengedni, hogy beszédét két részre vágjam. Az első általános jellegű rész vonatkozik arra, hogy az alkotmányos ellenőrzés szempontjából az a kívánatos, hogy a jövő költségvetés pontosabb és a végletekig megvilágított legyen. Ez meg fog törénni. (Altalános helyeslés.) Jelenthetem, hogy remélhetőleg már a jövő héten a teljes költségvetést a ministertanács elé vihetem és a minister urakkal együtt £IZ cl kívánságunk, hogy miután 20-án lesz féléve annak, hogy első expozémat elmondtam, 20-án a teljes részletes költségvetést a t. Ház elé terjeszthetem. Ezért arra kérek mindenkit, hogyha kegyesek voltak eddig bizalmukkal megajándékozni, várjanak még két hétig, várjanak még 20-ig, amikor hosszabb lejáratú bizalmat fogok kérni. Arra kérem t. barátomat is, hogy tekintettel arra, hogy ő magának a költségvetésnek sommás volta folytán látja helytelenül a dolgokat, méltóztassék megvárni, ami g ott minden részletesen fel lesz sorolva, amire nekem van a legnagyobb szükségem és igy remélem, hogy a Ház és a pénzügyi bizottság majd segít nekem azt a költségvetést részleteiben lefaragni. (Helyeslés.) Engedjék meg már most, hogy áttérjek Beniczky Ödön t. képviselőtársam beszédének másik részére, a kormányzó urnák és környezetének költségvetésére. En abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a kormányzó ur oly kegyes volt, hogy saját számadásait is közölte velem és én merem mondani, hogyha bárki megnézi, hogy ebből a három millióból mennyi fordíttatott jótékonyságra, hogy mindaz, ami régente Bécsből külön költetett el, a kormányzó ur terhére megy, azt fogja mondani, hogy kiváló egyéniség, aki Magyarország élén áll, (Éljenzés.) rákölti a kormányzásra nemcsak azt, amit a költségvetés előirányoz, hanem magánvagyonának egy részét is. Ezért igaz tisztelettel kell személye előtt meghajolni. (Éljenzés.) Azért mondom ezt, mert lehet, hogy hiányos zenei képzettségem folytán nem tudtam kivenni, hogy t. képviselőtársam örömmel, vagy gúnnyal mond-e egyes részleteket. Azt gondolom, hogy ő is azt gondolja, amit én, és hogy ő is illő tisztelettel tette meg megjegyzéseit. Meg kell még jegyeznem, hogy engem mindennel lehet vádolni, de soha bizantinizmus nem vezetett. Tizenöt évig voltam előadó, ós megboldogult Eerenc József királyunk előtt mindig »mein Referent« voltam. De mindig visszautasítottam mindent, ami kabátomat díszítette volna. Ha neki meg mertem ezt mondani, most is megmondom, most is meg merem mondani, amit gondolok. Most is állítom, és mindig nyugalommal vállalom azt, hogy Magyarország kormányzója mintaszerűen kezeli azt, ami rá van NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — X. KÖTET. bizva, és hogy érte becsületünkkel mindannyian jótállhatunk. (Élénk tetszés és éljenzés.) Most áttérek a kormányzó környezetének ténylegesen túlságos költekezésére, (Halljuk! Halljuk 1) amit én ép oly őszintén megmondtam. A kormányzó volt az, aki a legnagyobb jóakarattal felhatalmazott a takarékosságra, és addig nem vállaltam el ezt a terhes, de épen nehézsége következtében dicsőséges állást, amelyet elvállaltam, amíg ő fel nem hatalmazott, hogy igenis a takarékosságot az udvartartáson kezdhetem. Én nekem önökkel szemben, a nemzettel szemben és összes jelenlevő és távollevő kollégáimmal szemben az a kívánságom, hogy bárcsak az egész vonalon ugy sikerülne a takarékosságot keresztülvinni, mint ahogy sikerült az a jövő évi költségvetési előirányzatban az udvartartás tételénél. Ez az egyetlen tétel, ahol 10 millióval sikerült a költségeket leszállítani. Az autókat a minimumra szcritottam le. A kormányzóságnak most mindössze egy nyitott és egy csukott autó áll állandóan rendelkezésére, mig másik kettő a garageban van. A hadsegédek csak akkor mehetnek autón, ha a kormányzót kisérik. Egész világosan betiltottam, hogy bárki más, akár hadsegéd, akár más, privát útra a kormányzósági autókat használhassák. Ennél kevesebbet nem lehetett beállítani és higyje el nekem a t. képviselő ur: nem értek ugyan a politikához, különösen nem a magyar pártpolitikához, de egyet tudok : azt, hogy tekintély nélkül egy országot fentartani nem lehet. (Helyeslés- Halljuk! Halljuk!) En legalább nem hiszem, hogy a konszolidációnak használna, ha a tekintélyeket folyton aláássuk. (Helyeslés.) Szilágyi Lajos: Ez a parlamenti kritikai A környezet rontja le a tekintélyt! Hegedüs Loránt pénzügyminister : T. barátom a marsalltáblát is emiitette. A marsalltábla meg van szüntetve; az a jövő évi költségvetésből eltűnt. Ez egy szerencsétlen elnevezés volt. Ott t. i. a többi beszerzési csoport mintájára a kormányzó környezetének néhány tisztje szintén beszerzési csoportot alakított és miután ez sokkal szebben hangzik, elnevezték minden utógondolat nélkül marsalltáblának. Az autókkal tehát rendben volnánk. Most áttérhetünk Schiller Wallensteinjének bővebb méltatására. (Derültség.) Wallenstein egyebet is mondott. Azt t. i., hogy »die Kroaten reiten schwer«. En nem kívánom, hogy a horvátok lovagoljanak, de ezt a néhány autót, azt hiszem, nem lehet sem Wallenstein alapján, sem semmi más alapon elvenni a kormányzóságtól. Most áttérek a többi észrevételre. A testőrségre nézve igaza lenne a t. képviselő urnák, ha ugy hagytuk volna. Ellenben ez nem áll. A bécsi ü. n. nemesi testőrségnél mindössze két állást hagytunk meg, még pedig azért, mert ha 57
