Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-202
450 A Nemzetgyűlés 202. ülése 2921, évi Junius hó 6-án, hétfőn. azt megszüntettük volna, akkor elvették volna tőlünk a testőrség bécsi palotáját. Az egyik testőr Pesten van, a másik Bécsben és a rendeltetésük az, hogy megőrizzék számunkra az állam vagyonát. Ha én pazarló vagyok, s ha ez nem a snmcigságig menő takarékosság, akkor nem tudom, mi a smucigság. (Derültség.) Három testőrség összeolvasztatott. Ez ma nem is testőrség. Teljesen igaza van a képviselő urnák : a kormányzó magas személyét nem kell senkinek megvédeni. Hát mit kell akkor a testőröknek védeni ? Azt, hogy a királyi palotából ne lopják el — nem a kormányzó magánvagyonát, hanem — a magyar állam vagyonát. Onnan ugyanis rengeteg sok minden tűnt el. Ha t. barátom ebben a tövises székben ülne — azért is beszélek ennyit, mert ez alatt nem kell benne ülnöm (Derültség.) — ugyanígy cselekedett volna. Ha látta volna, micsoda mocsokban hagyták hátra a kommunisták és a román megszálló csapatok a királyi palotát, akkor ő is azt mondta volna, hogy nem a Horthy Miklósnak, de a magyar koronának, az épületét nem szabad igy hagyni és a magyar korona vagyonát védi az a rendőrségi csapat, amelynek a létszáma épen csak annyi, amennyi más középületnek a megvédésére is szükséges volna, ahol ilyen kincseket őriznek. így is a létszámot az eddigi 250-ről 140-re csökkentették, annyira, amennyi épen szükséges ahhoz, hogy megvédessék az épület és az a sok drága dolog, ami benne van. Teljesen beszüntettem, — nem tudom, helyesen-e vagy helytelenül — hogy Gödöllőre uj bútorokat vegyenek. Azt mondják, •— én nem jártam künn — bogy ott a románok és a kommunisták annyira összetörték a bútorokat, hogy minden ^széknek átlag másfél iába van. (Derültség.) Én kijelentettem, hogy az nagyon csúnya, de nincs pénzünk többé bútorra. A jövőbeli ministerek, akik majd oda kimennek, kénytelenek lesznek ott ilyen ferde székeken helyet foglalni. (Derültség.) Hiba volt az, hogy a költségvetést nem eléggé részletezték és olyan szerencsétlenül állították össze, hogy mindenki azt hihette, Isten tudja, milyen költekezés folyik a kormányzóságon. Pl. ott van a tállyai szőllő. Kijelentem, hogy a tállyai szőllő fentartása, kezelése és berendezése nemzeti érdek, ugy hogy én, igenis, milliókat fordítok rája, mert ez sokkal több milliónyi haszonnal fog járni. Ez megint belekerült a kormányzó költségvetésébe, mintha ezeket az összegeket ő vagy az ő környezete költötte volna el. De bárki legyen Magyarország uralkodója, a tállyai szőllőt fenn kell tartani, mert az a nemzet vagyona. En nem mondhatom, hogy ezt a tételt , törölni fogom azért, mert benne van a kormányzó költségvetésében. Ilyesmire józanul nem vállalkozhatom. Végül, ami a személyzetet illeti, higyje meg igen t. barátom, hogyha valahol csökkentettük a létszámot, ugy csökkentettük a kormányzó környezetében. De csökkentettük józan mértékkel, addig a mértékig, ameddig elmehetünk, amelynél tovább nem mehetünk, mert ennyivel tartozunk az ország tekintélyének. Én egyet nagyon rossz néven vettem a t. barátomtól már régebben is. Ezek az összehasonlítások, hogy a királynak nincs papucsa, és hogy a katonák rongyokban járnak, ellenben az a szegény testőr felveszi a régi díszletruháját, ami nem kerül neki semmibe, mert azelőtt is megvolt, nem jó szolgálatot tesznek a tekintélynek . . . Szilágyi Lajos: Most csináltatták! Hegedüs Loránt pénzügyminister :... nem jó szolgálatot tesznek a békességnek. (Zaj a széls'óbaloldalon.) Önök előtt áll az ország egyik legfukarabb embere, aki egész életében idegen pénzt kezelt. Húsz évig voltam bankár; én tudom, mi az, idegen pénzt kezelni. Én tudom, hogy ma a magyar állam vagyonát kezelem, és én jót állok azért, hogy a kormányzó ur is teljes tudatában van a takarékosság szükségének. Ezért a magam részéről a költségvetésért a felelősséget elvállalom. (Elénk tetszés és éljenzés.) Szilágyi Lajos: A környezete nincs tudatában ! Beniczky Ödön : A házszabályok alapján félreértett szavaim helyremagyarázása címén kérek szót : Elnök: Tessék. Beniczky Ödön : T. Nemzetgyűlés ! Én annak szemelőtt tartásával, hogy itt most a múlt évi költségvetést tárgyaljuk, a múlt gazdálkodását tettem beszédemben szóvá. Hivatkoztam is beszédemben arra, hogy meg vagyok győződve, hogy a pénzügyminister ur ebben a tekintetben is rendet fog csinálni. Nagy tévedésben méltóztatik lenni a pénzügyminister urnák, ha feltételezi rólam, hogy felszólalásom célja a tekintély destruálása. Épen ellenkezőleg. Akkor, amikor ón a kormányzó környezetének ártalmas befolyását ilyen módon és ilyen felszólalások utján ostorozni és állandóan rothasztani kívánom, azt hiszem, a tekintély elvének teszek szolgálatot, mert nem hiszem, hogy a kormányzó ur őfőméltóságának tekintélye eddig csökkent volna, de ennek a veszélye környezetének magatartása és gazdálkodása következtében határozottan fennáll. Szilágyi Lajos: Ijesztő környezete van! (Derültség.) Elnök: Kérem, ne méltóztassék annyira megijedni a környezettől ! (Élénk derültség.) Beniczky Ödön : Ha — ami teljesen ki van zárva — a király Őfelsége folytatna itt most ilyen költséges udvartartást, higyje el nekem a pénzügyminister ur, hogy azt itt nyíltan és őszintén kifogásolnám. Mayer János közélelmezési minister: Nem biztos!
