Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-202
434 A Nemzetgyűlés 202. ülése 1921. évi június hó 6-án, hétfőn. zem ki magam — mende-mondák veszik körül a választójogot illetőleg. A ministerelnök ur nem nyilatkozott a főrendiház reformjáról, nem nyilatkozott a közigazgatási reformról (Ugy van! jobb felöl.) és nem nyilatkozott a vita során a választásokról itt elhangzott észrevételekre. Ami a ministerelnök ur felszólalásának egyéb részeit illeti, a későbbi vita során fentartom magamnak a szerencsét, hogy azokra újból kitérjek. Még egyet kívánok megjegyezni. Amint már az előttem szóló t. képviselőtársaim is emiitették, őrgróf Pallavicini György indítványát a forradalomban szerepelt egyének felelősségrevonása iránt az összes ellenzéki képviselők egyhangúan magukévá teszik és kívánják annak napirendre tűzését. Kíváncsiak vagyunk, hogy a ministerelnök urnák mi az álláspontja ebben a kérdésben. Méltóztassék a Nemzetgyűlést tájékoztatni és a Pallavicini-féle indítványt mielőbb napirendre tűzetni. Egyben megismétlem, hogy mivel határozati javaslatainkkal a többségi pártok még pártértekezleten sem foglalkoztak, (Felkiáltások jobbfelöl: Nem is akarunk!) méltóztassék megengedni, hogy kiki a pártfegyelmet figyelmen kivül hagyva . . . (Zaj.) Meskó Zoltán: Nem kérünk engedélyt! Minden képviselő lelkiismerete szerint szavaz ! (Helyeslés a közéyen és jobbfelöl. Felkiáltások : Kiki lelkiismerete szerint szavaz! Zaj.) Szilágyi Lajos :... saját meggyőződése szerint szavazzon, mert meg vagyunk róla győződve, hogy az általunk beterjesztett határozati javaslatoknak itt a Nemzetgyűlésen megvan a többségük, s csak abban az esetben nem kapjuk meg azt, ha a t. ministerelnök ur ezt pártkérdéssé teszi. (Zaj.) Meskó Zoltán : Ez csak a régi munkapártnál volt divatban. Nálunk lelkiismereti szabadság van. Elnök (csenget) : En a képviselő urat nem akartam félbeszakítani, annál kevésbé, mert a képviselő urak reagáltak már szavaira; (ügy van ! jobbfelöl.) de engedélyt kérni, hogy hogyan szavazhasson egy képviselő, azt hiszem, még sincs helyén. (Elénk helyeslés a középen és jobbfelöl.) A képviselő urak tudtommal mind nagykorúak (Derültség.) és elhatározásuk szabadsága törvényileg van biztosítva. Barla-Szabó József: Legalább a kormánypárton ! (Zaj.) Elnök : Szólásra következik, mint tiz aláírással ellátott határozati javaslat beterjesztője, Ugron Gábor képviselő ur. Ugron Gábor : Nem kívánok a zárszó jogával élni. Elnök: Minthogy Ugron Gábor képviselő ur nem kivan a zárszó jogával élni, következik Rassay Károly képviselő ur. Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Ugy Vázsonyi Vilmos, mint Szilágyi Lajos képviselőtársaim a zárszó jogán elmondott beszédeikben kiterjeszkedtek az októberi forradalomra. A magam részéről ezzel a kérdéssel nem akarok foglalkozni, nem pedig azért, mert érzésem és meggyőződésem az, hogy ezeket az eseményeket igazán nem mi, hanem a történelem fogja helyesen megítélni. (Ugy van! balfelöl.) Már ami Vázsonyi igen t. képviselőtársamnak az erdővel és gyufaszállal kapcsolatosan elmondott szép példabeszédét illeti, engedtessék meg nekem, hogy egy pillanatra vissza térjek. (Halljuk ! Halljuk !) T. képviselőtársam aszerint különbözteti meg az októbristákat, hogy vannak közöttük olyanok, akik az eseményeket előkészítették és előidézték, és vannak olyanok, akik már az események forgatagába jó szándékkal beléptek. Csak egyet nem mondott a t. képviselőtársam, hogy vájjon honnan kezdődik és melyik az a munka, amely tulajdonképen az októberi eseményeket előkészítette. Ezt pedig le kellene szögezni, mert hiszen vannak, akik ugy Ítélik meg a helyzetet, hogy az októberi események előidézése visszanyúlik abba az időszakba, amikor a választójogi blokkot megalakították. Vannak, akik ugy állítják be a dolgot, hogy onnan kezdődött tulajdonképen a felforgatás, amikor a tömegeket kezdték az utcán mozgósítani. Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársamnak tehát precízen meg kellett volna mondania, hogy tulajdonképen a felfogása szerint honnan kezdődik az a munka, amely szisztematikusan azokat a bizonyos októberi eseményeket előidézte. Vázsonyi Vilmos: Amikor az idegen hatalommal kezdtek tárgyalni. Rassay Károly: Abban az esetben, h» — amint ő mondotta — ezeket az eseményeket nem az egymásra ható történelmi események idézték elő, hanem egyes emberek visszaélései, szükségesnek tartanám és szükségesnek tartottam volna, ha ezt t. képviselőtársam megjelölte volna, már azért is, mert én igazán szeretném, ha a kormány már egyszer ezzel a kérdéssel nyíltan szembenézne, s ha tényleg ugy van, hogy itt összeesküvések voltak a fennálló törvényes rend ellen, akkor az illetőkkel szemben, akik még ma is itt vannak az ország területén, fellépnének az illetékes törvényes bíróság előtt. (Helyeslés balfelöl.) Mert addig, mig csak parlamenti szónoklatokban bélyegzik meg az októberi eseményeket, azonban a kormány, amely ezt az álláspontot is képviseli, nem érez magában elég erőt ahhoz, hogy odavigye ezt a kérdést a bíróság ítélőszéke elé, addig — akarva, nem akarva — ezeket az októberi eseményeket előidéző tényeket és általa perhorreszkált eseményeket önnönmaga öntudatlanul igazolja. Ami a nemzeti tanácsokat illeti, azt mondja t. képviselőtársam, hogy Ausztriában mások voltak azok a nemzeti tanácsok, s azt mondja megítélésül a magyarországi nemzeti tanáccsal szemben, hogy azok kizárták a többi pártokat
