Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-202

432 A Nemzetgyűlés 202. ülése 1921. évi június hó 6-án, hétfon. oldással a veszedelem megmarad, s ezután majd a kémkedés lesz az az ürügy, amely alatt katonák polgári egyéneket szabadságuktól megfoszthatnak. Ez a katonai bíráskodás csak mozgósítás és háború esetére szól. Megállapíthatjuk, hogy nincs mozgósítás, nincs háború és a háború kitörésének közvetlen veszélye sem fenyeget bennünket. Nem értjük tehát, mi az, ami arra kényszeríti a ministerelnök urat, hogy a katonai bíráskodást a bűncselekményeknek erre a három fajtájára továbbra is fent ártsa. Gróf Andrássy Gyula képviselőtársam, aki a többségi pártnak vezére, egy hírlapi nyilatkozatban határozottan odanyilatkozott, hogy többé már semmi sem indokolja azt, hogy a katonai bíróságok Ítélkezzenek polgári egyének felett. Számítunk rá, hogy a határozathozatalnál ugy gróf Andrássy Gyula, mint az őt követő párt velünk együtt fog szavazni. A t. ministerelnök ur azzal akar bennünket megvigasztalni, hogy a katonai nyomozóintézmény megszűnik. Paczek Géza: Az is haszon. Szilágyi Lajos : Ellenben hozzátette a ministerelnök ur azt, hogy amikor a katonai nyomozóintézményt megszünteti, természetesen gondoskodni fog a belügyministerium kebelében a nyomozás átvételéről. Attól félünk, hogy a ministerelnök ur látszólag meg fogja szüntetni a katonai nyomozó intézményt, voltaképen pedig át fogja keresztelni azt polgári nyomozóintézménnyé, de ugyanazok az emberek fognak tovább nyomozni. Meg fogja nekem engedni az igen t. ministerelnök ur, hogy kifejthessem, hogy ez a gyanúm honnan éred. (Halljuk! Halljuk!) A Tisza-bűnpör tárgyalásán általános feltűnést keltett egy Paksy János nevű államrendőrségi detektív magatartása. Nem látok tisztán, nem tudok felette ítéletet mondani, de annyit tudok, hogy le volt tartóztatva, később szabadon lett bocsátva, és azt is tudom, hogy az államrendőrség kötelékéből elbocsáttatott. Tegnapelőtt egy rövid házassági hir kapcsán . . . (Mozgás és zaj.) Teljesen kizártnak tartom, hogy a miniszterelnök ur válaszolni tudjon nekem a szavazás előtt, ha nem méltóztatik figyelmével megajándékozni. Mondom, ez a Paksy János nevű államrendőrségi detektív az államrendőrség kötelékéből elbocsáttatott, és most, a tegnapelőtti lapokban olvastunk róla, hogy ugy szerepel, mint : volt államrendőrségi detektív, jelenleg a szegedi vadászzászlóalj nyomozója. T. Nemzetgyűlés! A szegedi vadászzászlóalj alatt, mindannyian tudjuk, a Prónay Pál alezredes vezetése alatt álló zászlóaljat kell érteni, mely jelenleg a belügyministerium állományában mint csendőrtartalék szerepel. Azonban azt kérdezem, hogy mi alapon lett ez a polgári egyén a szegedi vadászzászlóaljhoz beosztva ? A szegedi vadászzászlóalj állománya meg van határozva. Oda vagy mint tiszt, vagy mint legénység léphet be valaki. Mint tiszt nem léphetett be. Mint legénység, kérdezem, milyen minőségben lépett be ? Továbbszolgáló altiszti minőségben jelentkezett-e továbbszolgálatra ? És milyen címen vesz fel a vadászzászlóalj parancsnoka nála jelentkező polgári egyént tényleges szolgálatra ? Kérdezem, milyen rangban vette át és kérdezem a pénzügyminister urat, ki fogja fizetni az ilyen felvett egyéneket ? (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) És kérdezem, hogy vájjon az ilyen felvételnél nem a jogosulatlan toborzás esete forog-e fenn, amikor Prónay Pál alezredes felvehet valakit tetszése szerint a saját zászlóaljának állományába ? ! Nem akarok most erről beszélni, mert a zárszó jogán nem akarom a Nemzetgyűlés figyelmét hosszasan igénybevenni, de ma is változatlanul fentartom azt az állításomat, hogy a katonai nyomozók politizálnak. Politizálnak, nyomoznak politikusok után, nyomoznak nemzetgyűlési képviselők után. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Nem hozom most a dolgot nyilvánosságra, de a ministerelnök urnák konkrét adatokat fogok bejelenteni arra vonatkozólag, hogy katonai nyomozók pl. énutánam ilyen címen nyomoznak, hogy nem tud-e X vagy Y valami terhelő adatot ellenem, mert engem lehetetlenné kell tenni, mivel a nemzetvédelmi szervezetre itt lesújtó kritikát mondtam. Sándor Pál : Cabinet noir ! Szilágyi Lajos : El fogom várni a ministerelnök úrtól, hogy lesújt erre a nyomozóra, viszont azonban előre kijelentem azt is, hogy ha nem kapok elégtételt, akkor ismételten a Nemzetgyűlés elé jövök, de akkor aztán a felelősség a külföldet illetőleg vagy a sajtónak ezt a bejelentést, a kihasználását illetőleg a ministerelnök urat fogja terhelni. Tehát engem a ministerelnök ur azon nyilatkozata, hogy a katonai nyomozóintézményt meg fogja szüntetni, nem elégít ki. Nem mondott határidőt sem. De az a kijelentése, hogy a belügyministerium kebelében fog egy nyomozószervet létesíteni, vagy az ottanit kibővíteni, engem azzal az aggodalommal tölt el, hogy csak át fogja keresztelni a katonai nyomozóintézményt. A t. ministerelnök ur nyilatkozatára néhány megjegyzést óhajtok tenni. A ministerelnök ur főleg a saját kormányának a fennállását próbálta igazolni és az összes intézkedéseit az antibolsevizmussal indokolta. Az antibolsevizmusnak nincs ellenzéke ebben a parlamentben és ebben a tekintetben egytől-egyig maga mögött fog találni bennünket a t. ministerelnök ur. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ellenben a Nemzetgyűlés az antibolsevizmus érdekében már hozott egy törvényt : az állami és társadalmi rend hatályosabb megvédéséről szóló törvényt. Kérdezem, miért nem lehet azt végrehajtani ? A ministerelnök ur egész sereg konkrét esetet hozott itt fel, Rassay Károly képviselőtársam pedig minden egyes mondata után közbeszólt : Meginditották-e az eljárást ? Letartóztatták-e az illetőket ? Megbüntették-e az illetőket ? Mindezekre a kérdésekre semmi választ nem kaptunk. Rassay Károly : Volt-e már főtárgyalás egyben is ? !