Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-201
A Nemzetgyűlés 201. ülése 1921 mert hiszen nyilvánvaló, hogy agrárállam vagyünk, ettől függ a jövőnk és amilyen lesz a mi agrárpolitikánk, olyan lesz Magyarország léte a jövőben, ettől függ, hogy integritásunkat elérjük-e, vagy sem. Előre is szükséges megjegyeznem, hogy az az agrárkrízis, amelynek közvetlen küszöbére jutottunk, — bármilyen kormány lenne is ma, — nem tulaj donitható az a kormánynak és nem egy kormánynak ; ez részben és pedig legnagyobbrészt világjelenség, mely előállott a termelés kiterjedéséből és különleges körülményekből is. Magyarországon a magyar gazdaközönségnél az állattenyésztés válsága tűnt szembe először. A mi állatállományunk a háború óta kétségtelenül megszaporodott. Sallay János: Tévedés. Schandl Károly: Egyes vidékeken. Ennek eredménye volt, hogy olyan árzuhanás következett be. (Mozgás és ellenmondások jobb felől : Nem azért ! Nem ez az oka, egészen más !) Részben a spekuláció. Részben mindenesetre az állatállomány feleslege folytán következett az be, hogy az olcsósági hullám először is azt a mezőgazdaságot érte, mely a háború alatt is legtöbbet szenvedett. Nagy Pál : Hét hónap alatt nem szaporodott fel ennyire ! Sallay János: Azért szállt le mert a bizományosok megtagadták az átvételt. Schandl Károly: Ha a kivitel nálunk már körülbelül félévvel előbb meg lett volna engedve, akkor ezt az árzuhanást mérsékelni lehetett volna. Es sajnálom, hogy az állatkivitel még ma sincs teljesen felszabadítva olyan értelemben, hogy azt csupán bizonyos illeték terhelné, amellyel annyira lehet mérsékelni a kivitelt, hogy az túlzásba ne mehessen. Itt rá kell mutatnom arra, hogy a kivitelnél a gyorsaság és a viszonyokhoz való alkalmazkodás a fontos, ezt kell szem előtt tartani, és ha ez megtörténik, mindenesetre helyes lesz kiviteli politikánk. A múlt, illetve az előző kormányok, amelyek közvetlenül a kommunizmus összeomlása után következtek, kényszerhelyzet előtt állottak. Az országnak fontos nyersanyagokra volt sürgősen szüksége ; akkor úgyszólván az állami monopólium formáját választották és a kivitel lebonyolítását az állam részesedésével egyes intézetekre bizták. A másik forma csak ugy lehetséges, ha a kivitel kizárólag a termelőknek, szóval azoknak, akiknek van mit kivinniök és a termelők társaságainak, szövetkezeteinek engedélyeztetik. A kivitelekkel különösen a marhakiviteli engedélyekkel a spekuláció körében olyan visszaélések folynak, amelyekre feltétlenül fel kell hivnom a kormány figyelmét. Bántó körülmény, hogy Budapesten pl a Mátyás király kávéházban, ahol ilyen börze van, 4000 koronáért kinálnak marhakiviteli engedélyeket, olyan megjegyzések kiséretében, aminőket, ha a tekintélyt az országban helyreállítani akarjuk, egyáltalán nem tűrhetünk. És itt vissza kell térnem Sándor Pál t képévi Junius ho 3-án. pénteken. 413 viselő ur vádjára, mintha a zab és a bab kivitelének kudarca a kormány hibája lenne. Ezt a vádat teljesen el kell hárítanom a kormánytól és a hatóságoktól. Ha a zab- és bab-kivitel nem sikerült, illetve csődött mondott és e cikkek az országban maradtak, az tisztára a merkantilista köröknek és azoknak a köröknek a hibája, amelyek támadták a kormányt az állami kivitelek miatt. (Ugy van ! jobbfelől.) A kormány akkor tartózkodott e támadások hatása alatt a kivitel gyors lebonyolításától. Rubinek Gyula: Korányi hibája. Nagy Pál : Éljen Ereky ! Schandl Károly : és ekkor tért át a kormány a versenytárgyalási módozatra. Mi lett ennek a versenytárgyalási módozatnak eredménye ? Az, hogy rendkívül sokan adtak be pályázatot, azonban a 2100 vagon közül, amikor az engedélyek árát februárban meg kellett volna fizetni, mindössze 14 vagon engedélyét fizették ki és a többi fizetetlen maradt. Ennek pedig oka az, hogy túlzott licitáció történt, olyan összegeket ígértek, amelyeket az itteni és a külföldi ár összehasonlítása folytán megfizetni nem lehetett. Nagyon természetes, hogy ebből a versenytárgyalásból és érmek eredményéből a keresztény intézetek és kereskedők mind kimaradtak, de hiszen ezeknek nem is az a természetük, hogy túlzott spekulációt űzzenek, hanem részesültek benne mások, akik azután a kivitelt nem eszközölték. így nagyon természetes, hogy az a vád, mintha a kormány vagy bárki más lenne hibás abban, hogy ez a kivitel csődöt mondott, nem tartható fenn. Ez tisztán annak a merkantilista agitációnak eredménye, amelynek főtényezője épen Sándor Pál képviselő ur volt T. Nemzetgyűlés ! Állattenyésztésünk fejlesztése ily körülmények között mégsem hanyagolható el és nagyon örülök annak, hogy a földmi velésügyi kormány kiváló gondot fordít a tenyészállatok kiválasztására. De arra kell kérnem a földmivelésügyi minister urat, hogy az alsó közigazgatási közegek eljárásánál ügyeljen arra, hogy az ő helyes intencióju politikája tényleg keresztül is vitessék. Rá kell mutatnom arca, hogy a községekre több helyütt sok tenyészbikát erőltetnek váratlan időben ; különösen a múlt esztendőben ősszel, szeptemberben, amikor istállózásra kellett a bikát beállítani. Magas áron szerezték be, ugy hogy a községek előtt természetesen antipatikus lett ez az állattenyésztési eljárás. Felemlítem pl., hogy egy tanyai kerületre most kivetették, hogy körülbelül harminc tenyészbikát kell beszerezni ; ott, ahol alig pár száz főnyi állatállomány van. ! T. Nemzetgyűlés ! Rá kell mutatni itt egy másik körülményre is, amely szintén méltán sorakozik azon privilégium-koszorúba, amelyet én annak idején a Nemzetgyűlésen bemutattam ; amely privilégium-rendszer még a háborús kormány alkotása, és ez szoros kapcsolatban
