Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-201

A Nemzetgyűlés 201. ülése 1921. évi június hó 3-án, pénteken. 411 szövetkezeti mozgalom egyes ágaiban szinte lehetetlenség a részvénytársasági alakulatokat kerülni. Mindenki arról beszél, hogy Magyarországon a mezőgazdaság és az ipar erősítésére be kell vezetnünk, fel kell használnunk a villamos erőt. A szénkészletek fogyásával, ugyebár, mindinkább arra szorul rá az egész világ, hogy az elektromos energiát felhasználjuk. A német villamossági szövetkezeti mozgalom volt első e téren az egész világon. És épen a német villamossági szövetkezeti mozgalomból tűnik ki, hogy mig az áramszétosztást lehet szövetkezetek utján, kis falusi szövetkezetek utján eszközölni, addig magát az áram fejlesztését, nagy áramgyüjtőtelepek létesitését lehetetlenség szövetkezeti alapon megteremteni és itt már a kötött részvénytársasági formához kell fordulni. Azt mondja Szterényi képviselő ur, hogy a szövetkezeteknek nem szabad az altruisztikus alapot a túlzó kapitalisztikus irányzattal kompromitálniok. Én azt hiszem, hogy erről Magyarországon nincs is szó. Nem látok egyetlenegy szövetkezetet sem,—akár a kisebb szövetkezeteket, akár a szövetkezeti központokat nézem — amelyek valalami túlzott kapitalisztikus nyereségre tennének szert, mert hiszen a legalaposabb, a leglelkiismeretesebb vizsgálattal sem tudtam rájönni arra, hogy forgalmukhoz képest 6—7%-nál több nyereségre tettek volna szert és ebből is olyan hatalmas adományokat juttattak közcélokra, amivel egyáltalán más pénzintézet vagy részvénytársaság nem dicsekedhetik. (Igaz ! ügy van ! a jobboldalon.) Csak arra utalok rá, — mert hiszen Szterényi képviselő urat ez érdekli legjobban — hogy a Hangya 30 millió koronát juttatott ezidén is közcélokra, altruista célokra . . . Rubinek Gyula : A tönkrement Hangya ! Schandl Károly : ... és nagyon sok olyan célra, amelyekre más részvénytársaságok — amit Szterényi képviselőtársam elfelejtett felemlíteni — nem juttattak semmit. MeskÓ Zoltán : Minden Hangya egy-egy poloskairtó vállalat a faluban ! (Derültség.) Schandl Károly : Én végtelenül örülök annak, hogy leszegezhetem Szterényi képviselőtársam beszédéből, hogy ő a szövetkezeteket nem támadja. Arra kérem, hogy a jövőben igazán ne tegye ezt, és akkor megszűnik minden gyanú, hogy ő részrehajlásbóltámadja a magyarországi szövetkezeteket. T. Nemzetgyűlés ! Ha már itt tartunk, az iparfejlesztésnél, rá kell mutatnom arra, hogy csakugyan elhanyagoltuk e téren nemzeti szempontból fennálló kötelezettségeinket és ez épen az ipar, különösen a kisipar. Az ipartörvény revízióját a kereskedelemügyi minister ur bejelentette. Ezt nagy örömmel fogadtuk. Remélem, hogy avval, hogy ha ez a törvény életbelép, meg fognak szűnni azok az anomáliák, amelyek részben előidézték azt, hogy ezen a téren is leszorult a gazdasági térről a magyarság. A magyar iparosságnak főkövetelése az, hogy a kontárkodás szűnjék meg az iparban, hogy ne legyen lehetséges az, hogy mig az a magyar ember inaskorától kezdve legénykorán keresztül végigszenved, küzd és tanulja az ipart, hogy aztán végre megnyithassa a műhelyt : már másnap egy tőkés, aki nem rég vándorolt be Magyarországba, egy másik üzletet nyit mellette, hatalmasabb tőkéjével lekonkurrálja és egész életének fáradsága megy igy kárba. Egy másik fontos ügy, melyet — a múltkori vitából kifolyólag — inkább a pénzügyminister ur szíves figyelmébe ajánlanék — és látom, hogy kérni kell az ő jóakaratát —• hogy méltóztassék pártfogásába venni az iparosságnak egy másik követelését, nevezetesen az iparosok nyersanyagbeszerzésének kérdését. (Élénk helyeslés és jelkiáltások a középen és a baloldalon : Ez az ! Országos érdek!) Én egyáltalában nem vagyok érdekelve egvik iparosintézménynél sem, egyik iparosszövetkezeti központnál sem, csak végtelen sajnálattal látom, hogy ezek a szegény kisemberek évek óta nem birnak olyan állomáshoz jutni, hogy iparosszövetkezeti mozgalmuk valamelyes sikerre vezessen, (ügy van ! Ugy van !) Rassay Károly : Az »Akarat« szövetkezet ! Schandl Károly : Maga Szterényi képviselő ur is elismerte, s ő is mint az iparpolitika régi mestere, azt az elvet vallja, hogy a kisiparosságot csak szövetkezeti utón lehet valamennyire előnyösebb helyzetbe juttatni és e célból feltétlenül szükség van egy oly szövetkezeti központra, amely minden téren, különösen a nyersanyagbeszerzés terén, de még az értékesítés és az előlegnyujtások terén is az iparosságnak segítségére siessen. (Helyeslés.) Mi örültünk, amikor az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvényt tárgyaltuk ; amikor Korányi Frigyes volt pénzügyminister ur bejelentette, hogy az Iparosok Országos Szövetkezeti Központjának hasonló támogatásáról szóló törvényjavaslat készen van és azt rövidesen be fogja nyújtani a Házban. (Helyeslés. Felkiáltások a közéfen : Megvan már ?) Nagy János (egri): Minél hamarább. Schandl Károly: Azóta a pénzügyminister ur lemondott és Hegedüs pénzügyminister ur jött. Bizom benne, hogy a pénzügyminister ur jobb belátásra fog jutni és be fogja látni, hogy az iparosság segítése nemcsak hitel terén — mert hiszen az Országos Központi Hitelszövetkezet erről részben gondoskodik — hanem a nyersanyagbeszerzés és az értékesítés terén is szükséges és az Iparosok Országos Szövetkezeti Központjának körülbelül 40—50 milliós kölcsön nyújtásáról szóló javaslatot mielőbb szives lesz benyújtani, (Helyeslés.) Azt hallottam, hogy a pénzügyminister urnák azt méltóztatott mondani, hogy amennyiben ezt megtenné, valutarontást követne el. Méltóztassék elhinni, hogy ha ezt nem teszi meg, sokkal nagyobb valutarontás történik, (Igaz ! Ugy van I) mert különböző kisérleteket tesznek majd ilyen ipari szövetkezetek felállítására, a rossz vezetés, a helytelen irányítás és a szakszerűség hiánya miatt azután ezek a vállalatok 52*