Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-201

A Nemzetgyűlés 201. ülése 1921. évi június hó 3-án, péntehen. 399 mert ez spicli-rendszerre és könnyen ártatlan emberek üldözésére vezethet. (Nagy zaj és nyugtalanság a Ház minden oldalán.) Amit ez az intézkedés céloz, azt meg lehet másképen valósitani, mint ugy, hogy minden házban egy bizalmiférfi legyen, aki vigyázzon és figyeljen a lakóra és jelentést tegyen a hatóságnak. Haller István: Ez preventív intézkedés! Polgári védőőrség! Vázsonyi Vilmos: Nem érdemes miatta felháborodni sem pro, sem contra! Nem ér egy pipa dohányt ! Szabó József (budapesti) : Nézze meg, milyen röpcédulákat osztogatnak, hogy »világ proletárjai, egyesüljetek!« Nem lehet a preventív intézkedéseket kifogásolni ! (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak állandóan közbeszólni. Pető Sándor: Nem lehet minden hatósági megbízhatósági kelléket nélkülöző akármilyen embert minden házba odatenni, hogy vigyázzon a lakókra és tegyen jelentést életükről, politikájukról, dolgaikról. Ezt másnak, mint spiclirendszernek nevezni nem lehet. (Zaj és ellenmondás. ) Ilyen feladatra lehetetlen minden házban egy megfelelő személyt tartani. Röviden kívánom megemlíteni a kormánynak azon, azt hiszem mindenki által sérelmesnek talált kényelmes szokását, hogy még mindig az 1912. évi LXIII. tcikkel operál. Valahányszor egy kényes kérdést meg akar oldani, egy magánjogi kérdést, amelyet most már a háború megszűnte utáni harmadik esztendőben a törvény rendes útjára kellene terelni, a kormány, ha az neki kényelmes, azt, akárcsak egy merész kardvágással, az említett törvénycikk alapján rendelettel intézi el. Egészen bizonyos, hogy az a régi törvény, amely kivételes jogokat adott a kormánynak, kivételes és háborús időkre volt adva, mert 16. §-ában még a magánjogok tekintetében is megengedte, hogy a fennálló törvényektől eltérő intézkedéseket is állapítson meg. Csak nem gondolja bárki, hogy mikor három évvel vagyunk a háború után . . . Szádeczky-Kardoss Lajos : Dehogy vagyunk ! Pető Sándor: Hogy intencionálta, vagy intencionálhatta az 1912-es törvény azt, hogy ebben az időben is közönséges és bíróilag megoldható magánjogi kérdéseket ezen kivételes törvény felhasználásával döntsenek el? Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Nem tudhatta a törvény, hogy Garami törvénytelen dolgokat fog csinálni. Pető Sándor : Nem arról, hanem általánosságban akarok beszélni. Sok ilyen dolog van. A mozirendelet is idetartozik stb. Teljesen lehetetlen és nem illik egy parlamentáris kormányhoz, merem állítani, nem illik a Nemzetgyűlésnek felelős kormányhoz, hogy evvel a törvénnyel éljen, ha az nem feltétlenül szükséges, de különösen nem illik — és azt hiszem, ebben mindenki igazat fog nekem adni — az az eljárás, hogy nem teszik meg azt, hogy legalább mutatnák be ezeket a rendeleteket a Nemzetgyűlésnek, hogy ezekhez esetleg utólagos kritikával hozzászólhassunk. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: A ministerelnök múltkori beszédében kilátásba helyezte. Pető Sándor: Köszönöm szépen. Még egy kérdésre akarom felhívni a t. kormány figyelmét és evvel be is fejezem felszólalásomat. Nagyon örülök, hogy itt van Haller István t. volt kultuszminister ur. Az ő tényét kívánom egész objektíven kritika tárgyává tenni és felkérem a kormányt és a t. Nemzetgyűlést, hogy azt a hibát — ezzel nem bántok senkit, hiszen emberek vagyunk, mindnyájan hibázhatunk, — amelyet itt elkövettek, korrigálni méltóztassék. Az egyetemi oktatás terén lévő — nem erős a kifejezésem ós indokolt — törvénytelen helyzet orvoslását szeretném elérni és szeretném a kormány figyelmét felhívni, hogy ezen orvoslás bekövetkezzék. Méltóztatik emlékezni a t. képviselő urnák, aki e törvényjavaslatot a Ház elé hozta, és aki ezt nagy energiával keresztülvitte, hogy az 1920. évi XXV. te. 2. §-a arról rendelkezett — mert én most az egész törvényt, bármilyen anakronizmusnak és igazságtalannak tartom is, megtámadni nem akarom, és hiábavaló vitatkozás is volna, de egy törvény végrehajtása mindenkor ellenőrizhető és ha a törvény nincs jól végrehajtva, erre a figyelem mindenkor felhivható, és azért vagyok bátor erről a költségvetés keretében beszélni — mondom a törvény 2. §-a azt mondja, hogy : »Az 1. § rendelkezései az előző tanévekben már beiratkozva volt rendes hallgatók, valamint a bölcsészettudományi, továbbá az orvostudományi karokra középiskolai érettségi bizonyítvány birtokába beiratkozva volt rendkívüli hallgatók további beiratkozási jogát nem érinti« .. . Egyet fog érteni velem, t. képviselőtársam abban, — hiszen ő magyarázta igy, én is résztvettem a vitában és ebben egyöntetű volt az álláspont — hogy azt a numerus clausust csak az újonnan jelentkező elsőéves egyetemi hallgatókkal szemben alkalmazzák. Itt sokféle panasz, indokolás és vita volt e tekintetben, hogy mi történjék azokkal a kedvezőtlen felekezeti viszonyok közt lévő egyetemi hallgatókkal, akik 1—2—3 évet tanultak, harctéren voltak és most hazajönnek folytatni tanulmányaikat, letenni vizsgáikat. Ezekre nézve ez a szakasz azt mondja és a beszédek is azt mondták, hogy ezekre a numerus clausus nem vonatkozik Akik már be voltak írva az egyetemre, azok korlátlanul, szám nélkül és felekezetükre való tekintet nélkül felvehetők, természetesen mindenkire áll az a követelmény, hogy nemzethű és erkölcsi tekintetben valamiféle cenzúra lesz, és aki azt megüti, annál folytatólagos tanfolyamokat hallgató diákokra nézve nem lesz numerus clausus.