Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-199

Á Nemzetgyűlés 199. ülése 1921. évi június hó 1-én, szerdán. 305 Ez a parlamentnek is nagyon jó lesz. Azután a parlament meg fogja választani — ebben a tárgyban már levelet intéztem az elnök úrhoz — az államadósságot ellenőrző bizottságot. (Élénk tetszés.) Ismétlem tehát, itt semmi baj nem fog történni. Ez a valutajavitás tisztességes és igaz útja, és nem az, ha én pillanatnyi sikerekre vadászom. Hálás vagyok a Nemzetgyűlésnek és a magyar sajtónak is, hogy nyilatkozatot tettek, figyelmeztetve a közönséget: ne ijedjen meg, nincs semmi baj, bebizonyosodott, hogy momentán külső spekuláció játszott közbe, amit, ismétlem, magának a koronának belső értéke levert. Különösen érthetetlen volt, amit arról mondtak, hogy az osztrák korona a magyar koronát leverte. Hiszen az osztrák korona és a magyar korona között mi a különbség ? Azt hiszem, az egész világ megtanulhatta; és ha voltak csodabogarak, akik nem tudták, hogy mi különbség van Ausztria ós Magyarország között, azóta, mióta a pénzt szétválasztottuk, tudni fogják, mi a kettő között a különbség. Csak két sajtóorgánumot láttam, amely ideges volt és engem csipkedett. Ettől sem kell megijedni. Azt láttam, hogy nekik jól esett, hogy engem csipkedhettek, ez jó érzés volt, de én nem bánom ezt, mert a pénzügyminister ritkán adhat alkalmat jóérzésre a közönségnek ; (Derültség.) hát ennyit meg lehet tenni. Másrészt nekem is jó érzés volt, mert valaha, mikor professzor voltam, és e tapasztalatom alapján mondhatom, hogy ebben a két sajtóorgánumban, ami saláta, sóska és friss zöldség van, mind fel volt tálalva, (Derültség.) »valutapolitika« címen, de ez nem döntheti meg azt az igazságot, hogy az az ut, amelyért vállalom a felelősséget, helyes, és t. barátomnak is öröme fog telni abban, hogy engem támogatott ezen az utón. (Helyeslés.) Nyilatkozatom másik része, amiben nem értek egyet t. barátommal, — mert hiszen az eddigiekben egyetértettünk — arra vonatkozik, hogy a t. képviselő ellenzi, hogy ez a költségvetés megszavaztassék. Nem tudja, mire való ez. És itt a pénzügyek tekintetében élveztem az ő dialektikáját és — ne vegye rossz néven — az ő kristálytiszta álokoskodását. (Derültség.) Azt mondja, nem tudja megérteni, hogy mi szükség van a költségvetésre, és óva int, hogy most nem fogunk belelátni a pénzügyekbe, mert megszavazzuk a költségvetést. Ha nem veszi rossz néven, az jut eszembe e pillanatban, hogy talán mi rokonok vagyunk, mert mi mindketten regényírói, családból származtunk, mert az egy pénzügyi regény volt, amit ő szives volt a költségvetéssel szemben felépiteni. Először is mindaz, ami a kommünre vonatkozik, zárszámadási dolog. Az csak arra vonatkozik, az a zárszámadásban van; azt én — pardon Korányi — nem vehette be a költségvetésbe. Másodszor pedig abban nincs igaza t. baNBMZETGYULfiSl NAPLÓ. 1920—1921. — X. RÖTET. rátomnak, hogyha nem hozunk semmi töivényt, akkor a kommunizmus az államháztartás politikai rendjét nem forgatta fel. De igenis, felforgatta teljesen. Nem akarom bővebben ecsetelni, de azt hiszem, épen Rupert Rezső t. barátom utalt arra, hogy G-ratz Gusztáv kiadott egy munkát a bolsevizmusról és ott a pénzügyi történetet én irtam meg, és abban mondtam el, hogy abban az időben miért forgatták fel? Azért, mert először is a népbiztosok szétdobták a tárcák kereteit ; ez a legfontosabb, ez az, ami önöket érdekelni fogja. Náluk ugyanis ugyanaz a szó egészen mást jelentett, mint nálunk. Átmeneti kiadás alatt mindenki, t. barátom is, hiszen államtitkár volt, tudja, azt értjük, hogy ugyanazon tárcában valamely a jövő évben elő nem forduló kiadás elszámoltatik ; ők meg nem azt értik, hanem azt, hogy egyik ministerium telefonált a másiknak és »átment« hat millió a kasszába. (Derültség.) így nem tudnak ellenőrizni. Ezért kell a parlament budgetjoga, és ennek szempontjából van a költségvetés, mert enélkül az állami számvevőszék ide jelentést nem tehet és másként senkit felelősségre vonni nem lehet. T. barátom itt az összehasonlítást emlegeti. Micsoda összehasonlításról lehet itt szó? Az utolsó, az 1914/15-ik évi költségvetés egy, sajnos, egy meg nem levő ország költségvetése, és egyetlenegy száma sincs már meg, kezdve a királyi udvartartástól; hát ezzel akarja összehasonlítani ? A számvevőszéknek tehát egy törvényt kell adnunk, amelynek megvannak a fejezetei, címei, rovatai, amelyek alapján minden előző kormányt, ezt a kormányt és jövendő kormányt is számadásra vonhat : hogy hát mit csinált az előirányzattal szemben. Az 1914/15. évi költségvetés alapján ez lehetetlenség, és t. barátomnak, akinek élénk jogérzéke van, be kell látnia, hogy ezen törvény nélkül nem lehet a számvevőszéknek működnie. Különben is elkéstünk, most még az 1915-iki zárszámadás van a bizottságnál ; rejtély, hogy miért nem működik a zárszámadási bizottság. De hogyan hasonlítson össze, ha nincs törvényes alap ?

f En a jövő évi költségvetést, remélem, hogy 16-án elő fogom terjeszteni, legfeljebb nyomdai technikai okokból egy-két napot késik, de remélem, nem fog késni. Épen önöknek, a parlamentnek van szüksége budgetjog szempontjából arra, hogy legyen egy költségvetési törvény, amelynek alapján zárszámadás áll rendelkezésre és lehetséges a ministerek felelősségre vonása ; de költségvetés, felelősségre vonás nélkül, bocsánatot kérek, semmit nem ér. Ezt a felelősséget akarom elérni, és t. barátom be fogja látni, hogy az ő erre vonatkozó jogi épülete nem nyugodott helyes alapon. Miután tudomásul veszem, hogy az ő bemondása szerint Csizmadia Sándor t. barátom száz millió koronát vallott be, (Derültség a bah 39