Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-199

302 A Nemzetgyűlés 199. ülése 1921. évi június hé 1-én, szerdán. abba a langyos álmatag helyzetbe hozza, hogy nem foglalkozik a közigazgatási reform kérdésével, . . . Szilágyi Lajos : Nem alkalmas neki az idő ! Rassay Károly : . .. gondolván arra, hogy az idő múlik és ha nem lesz közigazgatási reform, akkor egyszerűen a régi törvény régi rendelkezéseivel áll érvényben. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: As hellène nekik!) Minthogy én ugy érzem, hogy más elkerülhetetlen nagy kérdések megoldásának szempontjából feltétlenül halaszthatatlan immár a közigazgatási reform megalkotása, minthogy azonban azt is kijelentem, hogy a t. kormány iránt egyáltalán nincs bizalmam abban a tekintetben, hogy ezt a közigazgatási reformot ide fogja hozni a Ház elé, mert akkor kiderülne az, hogy milyen ingatag alapon áll a kormány helyzete, — eloszlatom a kormánynak téves felfogását, hogy, ha ő nem csinálja meg a közigazgatási reformot, akkor annak idején, alkalomadtán, kedvezőbb időben a régi választójog alapján választathat majd. Amint méltóztatnak bölcsen tudni, az a rendelet, amely a Nemzetgyűlés összeüléséről, helyesebben a nemzetgyűlési választójogról is rendelkezik, többet is foglalt magában, nemcsak a nemzetgyűlési választójogot. Ez a rendelet már címében is akként szól, hogy a magyar kormány 5985/1919. M. E. számú rendelete, a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választó jogra vonatkozólag. Es e rendelet utolsó két szakasza következőkép rendelkezik. A 7. §. azt mondja (olvassa) : »Az 1—5. §§. rendelkezései, kivéve a 4. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezéseket, — ez egy összeférhetetlenségre vonatkozik — irányadó a törvényhatósági és községi választójogra is. A törvényhatósági bizottság és a községi képviselőtestület tagjai szintén titkos szavazással, közvetlenül választatnak. A szavazás községenként történik. A választójog anyagi előfeltétele az 1—5. §-okban van megszabva.« A 8. § pedig következőképen rendelkezik: (Olvassa.) »A nemzetgyűlési, a törvényhatósági és a községi választások időpontját, a nemzetgyűlési választókerületeket, a Nemzetgyűlés működésének időtartamát, valamint a választási eljárás szabályait a ministerium külön rendelettel állapítja meg.« Amint méltóztatnak tudni, ezt a rendeletet a Nemzetgyűlés az 1920. évi I. tc.-ben törvényerőre emelte. A helyzet tehát ma az, hogy a régi választójog alapján egyetlen községi választást sem lett volna szabad elrendelni, mert az az élő törvénybe ütközik bele, (Ugy van! Ugy van! a szélsobálol dalon.) Én azonban nem ezekkel a szórványos esetekkel és az itt elkövetett törvénysértéssel kívánok foglalkozni, hanem a magam részéről igenis gondoskodni kívánok arról, hogy az általános törvényhatósági és községi választások a fennálló élő törvény alapján haladéktalanul, amint az lehetséges, kiírassanak. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Megvallom őszintén, ezen felfogásomban és ezen követelésemben az vezet, ismervén a t. belügyminister ur felfogását, hogy ő nagyon óvakodni fog attól, hogy ezen az alapon a választásokat kiírja és ezzel kívánom kényszeríteni, hogy idehozza a közigazgatási reformot. (Helyeslés a szélsöbálóldalon.) De minden körülmények között tiltakozni kívánok az ellen, hogy a jövőben egyetlen községi, avagy törvényhatósági választás megtarttassék, amely nem ezen élő, törvénytárunkba beiktatott törvény rendelkezéseinek megfelelően tartatik. (Helyeslés.) Kerekes Mihály : Az egész országban megejtették a választásokat! Rassay Károly : Éppen azért, minthogy azt látom, hogy Budaváry képviselőtársamtól kezdve a legszélsőbb jobboldalon űlő képviselőtársamig mindenki helyesli ezt az álláspontomat, benyújtom a következő határozati javaslatot (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon. Olvassa) : »A Nemzetgyűlés utasitja a kormányt, hogy a Nemzetgyűlés által az 1920. évi I. tc.-ben törvényerőre emelt 5985/1919. M. E. számú rendelet 7. és 8. §-a alapján az azokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően az általános községi és törvényhatósági választásokat legkésőbb folyó évi szeptember havára irja ki.« Legyen szabad még egész röviden a külügyi kérdésekkel foglalkoznom. Nem akarok ezen a téren ismétlésekbe bocsátkozni. Megállapítom azt, hogy azok a megállapítások, amelyeket Sándor Pál képviselőtársam tegnap a külügyi személyzetet illetőleg és a külpolitika hibáira vonatkozólag tett, teljesen megfelelnek a valóságnak és azokat a magam részéről teljes egészükben aláírom. Megállapítom azt is Sándor Pál képviselőtársammal együtt, hogy az alatt a két év alatt, amióta mi a nemzet sorsát intézzük, külpolitikai helyzetünk semmi tekintetben nem könnyebbedett, hogy olyan államok, amelyekkel semmiféle érdekellentétünk nem volt, beálltak azoknak sorába, akik nekünk elkeseredett, halálos ellenségeink. Budaváry László: A destrukció csinálta! (Derültség a ssélsobaloldalon ) Rassay Károly : Ha én ezt megállapítom, nem állhatok meg ott, ahol Sándor Pál képviselőtársam, hogy nem keresem tovább az ezt előidéző okokat, nem állhatok meg ott sem, ahol közbeszóló t. képviselőtársam, hogy egyszerűen a destrukció munkájának tudjam be ezt a gyászos eredményt, hanem keresnem kell a mélyebben fekvő okot. És ugy érzem, hogy ezen mélyebben fekvő ok az, hogy a magyar törvényhozás abban a nagyon kényes, nagyon óvatosan került kérdésben, a trónüresedés kérdésében nem foglalta el azt a határozott álláspontot, amelyet a nemzet érdekében el kellett volna foglalnia. En ezt elmondottam ezelőtt háromnegyed