Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-199

A Nemzetgyűlés 199. ülése 19Í Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! ügy a pénzügyi bizottság, mint maga a pénzügyminister ur, indokolásában a költségvetés tárgyalását mellőzhetetlenül szükségesnek deklarálta két szempontból. Az egyik az, hogy az államháztartás alaki rendjében a folytonosságot helyre kell állítani; a másik szempontot pedig abban találta meg mind a két indokolás, hogy az 1920/21. évi költségvetés megszavazásával az igen t. pénzügyminister ur összehasonlitó adatokat akar nyerni a már előre nagyfontosságunak jelzett jövő 1921/22 évi költségvetéshez. Én ugy érzem, tisztelt pénzügyminister ur, hogy sem az egyik indok, sem a másik indok a komoly bírálatot nem állja ki. Államháztartásunk alaki rendje ugyanis, tisztelt pénzügyminister ur, adva van az 1897 : XX. te. rendelkezéseiben, — adva van még akkor is, ha nincs indemnitás és felhatalmazás a kormány rendelkezésére, — ugy, amint a jelen esetben adva volt az 1920/21. évre kapott felhatalmazásokban. Az 1897: XX. te. a számadástételhez akkor is megadja a kereteket, ha nincs költségvetés vagy indemnitás. Példa erre az elmúlt forradalmi kormányok pénzügyi gazdálkodása. Osszebolygattak mindent, összeromboltak mindent, de az államháztartás vitelében azokat a kereteket, amelyeket az 1897: XX te. felállított és amely az 1914/15. évi költségvetésben is fixirozva volt, megbolygatni nem merték. Hegedüs Loránt pénzügyminister : Dehogy nem merték ! Rassay Károly: En

f várom a t. pénzügyminister ur cáfolatát. Én ugy tudom, hogy azok a könyvek akként vezettettek, — én koncrét visszaélésekről nem beszélek, lehet, hogy tételeket be nem könyveltek, lehet, hogy egyéb visszaéléseket is követtek el, — de a háztartási rendet a kiadások utalványozásában és a bevételek előirányzásában ezek a forradalmi kormányok is betartották. . E költségvetést tehát az alaki rend felvételének folytonosságával indokolni aligha lehetséges, sőt ha megszavazzuk a pénzügyminister ur által előterjesztett ezen 1920/21. évi költségvetést, én ugy érzem, hogy az államháztartás rendjében egyenesen egy visszaesés fog beállani. Ugyanis az 1920 : IV. tc.-ben, az első indemnitási törvényben, a hitelek tárcák szerinti átalányban állapíttattak meg s ezek felhasználásáról ugyanezen törvény szerint a törvény teljes részletezést követelt az 1914/15. évi költségvetés kereteinek betartásával ós a változott viszonyok mérlegelésével. A mostani költségvetés azonban, t. pénzügyminister ur, megelégszik a rovatokig menő részletezéssel, sőt az átmeneti kiadásoknál és a beruházási kiadásoknál csak a címekig jut. Teljes tárgyilagossággal meg kell tehát állapitanunk, hogy az államháztartás kezelésének ez az összevonása az indemnitás-követelte részletezéssel szemben nem jelent előrehaladást, hanem visszaesést jelent. 1. évi június hó 1-én, szerdán. 293 B. Szterényi József: Ez igaz! Rassay Károly : Sőt még egyszerűsítést sem jelent az államháztartás adminisztrációjában, mert hiszen a könyvek már ezzel a részletezéssel vannak felfektetve. Most mindenesetre felmerül az a kérdés, hogy tulajdonképen mi az oka annak, hogy a t. pénzügyminister ur ennek a költségvetésnek a letárgyalásához ragaszkodik. Nekem súlyos aggályom van aziránt, hogy gaszkodás egyik oka az, hogy a költségvetésnek ezt a sommás elintézését lehetővé tegye szemközt azon utasítással, amit a felhatalmazási törvény adott a kormányoknak, vagyis, hogy a felhasznált hiteleket az 1914/15. évi költségvetésben előirt részletezéssel kötelesek beilleszteni az 1921/22. évi költségvetésbe. T. Nemzetgyűlés ! Nem tudom megérteni a pénzügyminister urnák azt a másik indokát sem, hogy ez az 1920/21. évi költségvetés neki összehasonlitó adatokat fog nyújtani. Az összehasonlitó adatok alatt a zárszámadási adatokat szokták érteni, amiket az élet maga produkált és kijegecesitett, és amik tényleg egyedül lehetnek alkalmasak arra, hogy egy tényleges összehasonlításnak komoly bázisul szolgáljanak. Ezeket az adatokat azonban mi nem tudjuk megszavazni a t. pénzügyminister urnák ; ezeket az adatokat a t. pénzügyminister ur azokban a burokban kapja meg, ahol ezeket az összehasonlitó adatokat a könyvekből nagyon egyszerűen a pénzügyminister ur rendelkezésére bocsátják. Én azt hiszem, valamiképen mégis meg tudom állapítani, hogy mi az oka annak, hogy a t. pénzügyminister ur elődje és nagyon természetesen — a pénzügyminister ur egy szükséghelyzetet véve át — az utódja is ragaszkodott ennek a költségvetésnek a letárgyalásához. Mit kap itt tulajdonképen e javaslatban a pénzügyminister ur? Semmit! Utólagos hiteleket kap, mert hiszen maga a javaslat megmondja, hogy ezek az összegek már régesrégen el vannak költve. B. Szterényi József : Céltalan ! Rassay Károly: És hozzá még önkényes, majd azt mondhatnám, hogy a fantáziaszülte, ellenőrizhetlen adatok, amelyeket még tájékoztató adatokul sem fog tudni a pénzügyminister ur használni. T. Nemzetgyűlés! Én azt hiszem, hogy e költségvetés letárgyalásához való ragaszkodás abban leli magyarázatát, hogy az elmúlt évben a kormányok pénzügyi gazdálkodása teljesen khaotikus, forradalmi jelleggel birt. (Ugy van! a szélsöbalóldálon. ) B. Szterényi József : Persze, hogy olyan volt ! Rassay Károly: A kormány az 1920:

VI. tc.-ben kapott egy öthónapi felhatalmazást és aztán ezt a felhatalmazási törvényt — igazán a komolyság rovására — a t. Nemzetgyűléssel mindig az utolsó félórában meghosszabbíttatták