Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-199

À Nemzetgyűlés 199. ülése 192 1. évi június Íió l-én, szerdán. 291 hozni, hogy ennek a parlamentnek egygondolatvilágu egyénei közös nagy kérdések körül tömörüljenek és csoportosuljanak, hanem mindig jöttek előkelő idegenek, akiknek a Nemzetgyűlés létrehozásában semmi részük nem volt, akik nem mentek keresztül a választási küzdelem tüzén... Kerekes Mihály: Vagy ha keresztülmentek, megbuktak ! Rassay Károly : ... akiket nem kötött össze semminemű érzelmi kapcsolat ennek a parlamentnek tagjaival és csak a saját politikai céljaikra saját politikai hatalmi céljuk elérésére akarták befogni a Nemzetgyűlés pártjait. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbalóldalon.) Ezért nem jött létre az egységes párt. Kerekes Mihály: Itt szervezték az országot bent ! Rassay Károly: És nem tudott megalakulni másodszor azért, mert mindig a reakciós gondolatokkal és a reakciós gondolatok számára akarták ezek az urak az egységes pártot megcsinálni. Sándor Pál : ügy van ! Rassay Károly: Próbáljanak jönni a politikai és gazdasági szabadság őszinte programmjával ; próbáljanak jönni a demokrácia gondolatával . . . Rupert Rezső : A korona is mindjárt jobb lesz, ez egész biztos! Rassay Károly : ... és ha olyan egyének, akiknek személye is garancia erre, felhivják a Nemzetgyűlést, hogy tömörüljön, csoportosuljon e programm köré, akkor meg vagyokgyőződve róla, hogy máról holnapra az egységes párt ki fog alakulni. (TJgy van ! TJgy van ! a szélsöbalóldalon.) Csizmadia Sándor : Az egész országban ! Rassay Károly: Térjenek vissza az igazi parlamentarizmus gondolatához és ha visszatérnek, akkor meg vagyok győződve róla, hogy az egységes párt létrejön és akkor létrejön az a helyzet, amely egyedül alkotmányos, hogy a nemzet sorsát azok vezetik, akiknek kezébe a nemzet bizalma letette sorsát. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbalóldalon.) Az egységes párt és a nyugodt parlamenti kormányzás útjában — nagyon sajnálom, de kénytelen vagyok megállapitani — az elmúlt időkben is és jelenleg is a ministerelnök ur és a ministerelnök úrhoz közeli felfogású politikusok állottak. Hiszen ha végignézek ezen a Nemzetgyűlésen és végiggondolom azokat a politikai harcokat, amelyek itt eddig lefolytak, kénytelen vagyok megállapitani, hogy majdnem minden kérdés ütközőpontján egy nagy többségnek a gondolata találkozott. Mi követeljük a sajtószabadságot és én tudom nagyon jól, hogy ennek a Nemzetgyűlésnek óriási többsége ugyanezen a politikai állásponton van. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbalóldalon.) Mi követeljük az internálások megszüntetését és az emberi szabadságok védelmének bírói kézbe való letételét és én tudom, hogy a Nemzetgyűlés nagy többségének ebben a kérdésben ugyanez az álláspontja. (TJgy van ! a szélsöbalóldalon. Zaj.) Sándor Pál: Talán nem akarják? Rassay Károly : Követeljük, t. Nemzetgyűlés, a gazdasági szabadságot. Megegyezünk ebben a kérdésben is. Követeljük a hatóságok jogkörének szigorú szétválasztását. Igazán szeretném tudni, hogy ezt a programmpontot is ki nem akarja ebben a Házban. Dömötör Mihály: A bürokrácia! Rassay Károly : Követeljük végre a törvényhozás szuverenitásának biztosítását, a törvényhozás tekintélyének emelését, a kivételes, hatalommal való visszaélések megszüntetését. És ezen a ponton is, t. Nemzetgyűlés, találkozunk nemcsak a szemközt ülő t. politikai barátainkkal, de találkozunk e ház tagjainak 90°/o-ával. Ha már most ezt megállapítom és ezzel szemben kénytelen vagyok látni azt is, hogy mindezeket mégsem tudjuk megvalósítani, akkor arra a gondolatra kell jutnom, hogy itt a magyar politikai életnek ereiben egy oda nem való anyag van, amely megakadályozza az egészség helyreállítását. (Igaz! TJgy van! a szélsöbalóldalon.) És ha ezt keresem, azokban a titkos erőkben találom meg, amelyek nem akarják itt az igazi alkotmányosságot helyreállítani és azokban a politikusokban, akiknek minden reményük és vágyuk az, hogy lejáratván ezt a nemzetgyűlést, újra vissza tudjanak jutni a régi politikai hatalomhoz. (TJgy van! bal felől.) Ha a t. ministerelnök ur igazán akarja az egységes pártot, ha igazán akarja a parlamenti egészségnek a megvalósítását,... Giesswein Sándor : Akkor köszönjön le ! Rassay Károly : ... akkor azt kérem, hogy ne álljon az útba, hanem menjen el Magyarország államfőjéhez és mondja meg neki : uram, állítsd helyre az igazi alkotmányosságot és tedd le a nemzet sorsának intézését azoknak kezébe, akiket a nemzet erre megválasztott. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Annál is inkább ez az egyetlen helyes ut, amit a ministerelnök ur vállalhat, mert ő egy nagyon végzetes tévedésnek az áldozata. O azt hiszi, hogy ezen az utón — ismétlem, az értelmiség vezetőszerepének biztosítási címén — vissza tudja hozni régi politikai barátjait. Én pedig megállapítom, hogy épen ellenkező irányban fogja a nemzetet ellökni, mert a kiábrándult, csalódott nemzet egészen más irányban fog ide a Nemzetgyűlés házába törvényhozó testületet összeállítani. ( TJgy van ! a szélsöbalóldalon.) Nagy Pál : Majd hangosabb elemek kerülnek ide ! Giesswein Sándor: Akik nem mennek bele minden kompromisszumba ! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Szabadjon ezek után áttérnem a budget-javaslatra. De mi-