Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-198

•im A Nemzetgyűlés 198. ülése 192 í. évi május hó 31-én, kedden. Sándor Pál : Legyen szabad a külpolitika tekin­tetében még egy szempontra rámutatnom. Ez szin­tén kényes kérdés, de ez engem ma már egyáltalán nem feszélyez, mert igy látom, bogy az ország érde­kében végre teljesen világosan kell beszélnünk. Meg­cáfolhatnak, ha nincs igazam. Hiszen azért va­gyunk itt, hogy egymással vitatkozzunk. Az nem baj, ha egyszer egyiknek vagy másiknak nincs igaza, azért nem kell nrndjárt az illetőnek neki­menni, hanem egyszerűen érveket kell vele szem­ben felhozni. Mi nem a magunk érdekét képvisel­jük, hanem az orszgáét (Az elnöki széket Bottlik József foglalja él.) Nézzünk csak körül, milyen államokkal va­gyunk körülvéve. Itt van elsősorban Jugoszlávia. Jugoszlávia áll ma magából a régi Szerbiából, hoz­zátartozik továbbá Horvátország, Macedónia, Al­bánia, Bosznia-Hercegovina és Montenegro. Lakos­ságának száma összesen tizennyolc millió ; ebből öt és fél millió szerb. Szerbia kimondta a centralisz­tikus rendszert. Az én nézetem szerint rosszul cse­lekedett, amikor ezt tette. Tény azonban, hogy Szerbia ma körülbelül a régi osztrák-magyar mo­narchiát képviseli, annyi nemzetisége van. Amel­lett a szerbek ellenséges viszoi^ban vannak a hor­váttal, a némettel, a magyarral, a törökkel, a bos­nyákkal, s mindegyikkel. Meskó Zoltán : Önmagukkal is ! Sándor Pál : A centralizáció keresztülvitelé­hez a többséget csak igy kaphatták meg, hogy végrehajtották a kmet-megváltást és Bosznia­Hercegovinában 240 millió dinárral a földeket. Erre Spahó ottani kereskedelmi minister csatla­kozott Pasicshoz és igy tudták a kétharmad több­séget összehozni. (Közbekiáltások.) Bocsánatot kérek, ez hozzátartozik a mi állapotaink meg­világitásához. Én nem avatkozom bele a szerbek ügyeibe, de kívánnám, hogy Magyarország is olyan egységesen és olyan következetesen csinálja a külpolitikát, mint Szerbia. Szerbiának ma ötvenkét kommunista kép­viselője van. Szerbiában általában nincs más, mint intelligencia és parasztság. Ott nemesség általában nincs. Antiszemitizmusról szó sincs. (Mozgás a középen.) Szerbia pénzügyi viszonyai talán a legszerencsésebbek. Szerbia azonban, amely saját maga demokratikus irányt követ, a mi irá­nyunkat feudálisnak tekinti és ennek nyiltan ki­fejezést is ad. Alkalmam volt lenn járni Brody­ban, ahol beszéltem szerb előkelő férfiakkal, po­litikusokkal, bankigazgatókkal. Azok azt mond­ták nekem, hogy Magyarország több százezer főnyi katonaságot tart és ők mindennap várják a mi támadásunkat. Felvilágosítottam őket, hogy ez rémkép, hogy ebből egy árva szó sem igaz, hogy Magyarország egyáltalában nem gon­dol arra, hogy fegyveres mérkőzésre kiálljon. Ott azonban erősen tartja magát a hir és értelmes emberek azt mondták nekem, hogy ennek oka a mi kardcsörtetésünk. Szabó Balázs: A rabló mindig fél! Sándor Pál : Következik a másik állam : Románia. Románia most megcsinálta az agrár reformot. Románia szintén igen demokratikus , alapon áll és a nagybirtokokat r most rövid időn belül szét fogják osztani. (Elénk felkiál­tások a középen: Csak a magyarokét! A bojá­rokét nem !) Bocsánatot kérek, ez tévedés. Nem­csak a magyarokét. Igaz, hogy a magyaroknál sokkal szigorúbban járnak el, mint a romá­noknál és a sokkal kisebb birtokokat is fel­osztják, ami gravamen, mert egyenlő elbánásban kell őket részesíteni. De Romániában szintén felosztották a nagybirtokokat. (Zaj.) Csak arról van szó, hogy mily irányban fogják ezt csi­nálni, s azt mondtam, hogy ők közelebb van­nak a felosztáshoz, mint mi. Ez tehát szintén szocialisztikus izü ország. A legnagyobb bizo­nyossággal lehet állítani, hogy Csehország inkább közeledik a kommunisztikus felfogáshoz . . . Schandl Károly: Ez igaz! Sándor Pál : . . . mint a szocialisztikus fel­fogáshoz. Ausztriában szintén ugyanaz a helyzet, mint Romániában. Csehország most tele van nemzetiségekkel. Azelőtt öt és fél millió lakosa volt, a lakosságnak gondolom fele cseh, ma pe­dig Csehországnak gondolom 12 millió lakosa van, cseh, magyar, tót, minden a világon. Cseh­ország azonban szocialisztikus állam. Ausztria viszonyait nagyon jól ismerjük; az majdnem teljesen a kommün alatt áll, már ma is kom­munnak hódol, és ha felületesen rend is mutat­kozik Ausztriában, nem tudom, végeredményben mi lesz a vége. De menjünk egy lépéssel tovább, nézzük Németországot. Bleyer Jakab: Bajorországot! Sándor Pál: Bajorország a legfegyelmezet­tebb és a legkirályhűebb a német államok kö­zött. Nézzük tehát Németországot ! Ott azt lát­juk, hogy az erőt a szocializmus képviseli, sőt a kommunizmusnak is van szerepe ugy a Reichsratban, mint másutt. Nézzük Francia­országot. Franciaországban a szociáldemokrata párt kimondta a harmadik Internaeionáléhoz való csatlakozást. Angliában őrült munkásmoz­galmak vannak és amennyire én tudom, ameny­nyire én informálva vagyok, nem annyira a bérkérdés ura Angliában a szituációnak, hanem égészen más kérdés. Huszár Károly : Nézze meg, hogy viselkedik Lloyd George a bányamunkásokkal szemben! Sándor Pál: Maga Lloyd George is szo­cialista volt — tessék elolvasni 1912-ben tartott beszédeit — még pedig a legélesebb emberek közül való. De menjünk még egy lépéssel tovább. Itt van Olaszország. Olaszország nézetem sze­rint a legerősebben van szaturálva szocialista elemekkel annak ellenére, hogy a választások ennek ellene mondanak. S ha mindezeket látjuk, vegyük azt, hogy itt van ez a kis Magyarország középen egy 14 vármegyéből álló egységes ma­gyar nemzet...

Next

/
Oldalképek
Tartalom