Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-198

,1 Nemzetgyűlés 198. ülése 1921 véreivel dolgozik, az elnyomással, a brutalizilással, a szó elfojtásával, a hecceléssel, a ráfogássa], a kutmergezéssel, az állásból való kidobással, a kenyérelvevéssel és a más meggyőződés üldözésével, az reakcionárius. A reakcionárius az, aki a maga véleményét, akaratát, ábrándját bottal, fegyverrel, terrorral akarja rákényszeríteni másokra. Ennek az országnak elgyötört milliói egy pillanatig sem gondoltak, nem gondolnak és bátran prófétálhatják, hogy nem is fognak gondolni arra, hogy ellenforradalmat csináljanak a királyságért, a demokratizálódás megakasztásáért. Ki vállalkoznék arra, hogy visszafelé forditsa az idő kerekét, amelyet a milliók előrefelé forditanak. »Ha a nyilt és becsületes politikai agitációt a terror bénit ja, akadályozza és lehetetlenné teszi, akkor felelőtlen, politikailag iskolázatlan és túlzó elemek veszik kezükbe az iniciativát és ebből haszna senkinek sincs.« Ezt mondta Haller István. Mintha a mai vagy a közelmúlt időkre vonatkoznék. (Mozgás. Egy hang a középen : A szociáldemokrata terrorról szól!) Ez 1919 január 23-án volt. 1918 november 3-án jelenti az Alkotmány, hogy a katholikus népszövetség X ur vezetésével bejelenti csatlakozását a magyar nemzeti tanácshoz. Ugyanezen alkalommal csatlakozik az országos katholikus szövetség, — nem olvasom fel a neveket — a központi sajtóvállalat, a nemzetvédelmi szövetség és a Ferenciek rendje. bt* November 16-án jelenti az Alkotmány, hogy a katholikus népszövetség a nemzeti tanács intéző- bizottságába ezeket és ezeket, hét tagot kiküldött. November 8-án Túri Béla ezt irja az Alkotmány vezércikkében (olvassa) : »Akiket a nemzeti tanács gyűjtőfogalma alatt látunk működni , azt a reményt nyújtják, hogy megteremtik a rendet.« November 12-én, abból az alkalomból, hogy a nemzeti tanács körkérdést intéz a. városi és falusi tanácsokhoz, akarják-e, hogy Magyarország államformája a köztársaság legyen, tehát két héttel azután, hogy az Armeeoberkommando ugyanezt a kérdést a küzdő csapatoknak tette fel, Túri Béla ezt irja saját neve alatt (olvassa) : »Máskor az ilyen lépés forradalmi lépés volt, most a forradalom által teremtett helyzetben egyenesen annak a fix pontnak a keresése és megtalálása, amely nagyobb biztonságot hozhat a válságos helyzetbe. Ha köröskörül a monarchiákat megbuktatta a háború és elsöpörte a forradalom, a köztársasági államformában meg kell találnia az államnak azt a szilárdságot, amely megmentheti az anarchiától. A köztársaság az összességnek az uralma. Ma valóban az összességnek kell megmentenie a civilizációt.« November 13-án, ezt nem veszem be. November 14-én egy másik cikkben ezi^irják (olvassa): »Mi ezt a hangulatot történelmi erőnek és valóságnak nézzük. A nemzet lelkének lüktetését érezzük benne.« November 17-én megállapítja e lap (olvassa) : »Az október 31-ik forradalom a magyar nemzeti érzés jegyében folyt le.« November 21-én jelenik meg az országos NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — X. KÖTET. '. évi május hó 31-én, kedden. 265 keresztény szociális néppárt kiáltványa (olvassa) : »Ne képzelje senki egy pillanatra se, hogy a múlt akár politikailag, akár gazdaságilag, akár szociális vonatkozásaiban visszahozható.« (Felkiáltások a középen és a jobboldalon : Most is azt mondjuk /) Nagyon örvendek annak, mert én nem vádolok. A pártnak ezen értekezletén, most következik megint egy név, amely az Ébredők körében igen nagy szerepet játszik (olvassa)j »Azt hiszi, hogy nincs az értekezletnek egy tagja sem, aki a rohamléptekben haladó demokratikus átalakulást a legmelegebben ne köszöntené.« (Felkiáltások a jobboldalon : Ki az ?) Szmrecsányi. (Mozgás.) December 16-án a Területvédő Liga ülésén Ballagi Aladár követeli, hogy az ország vezetésében és kormányzásában teret kell engedni, szerepet kell juttatni a keresztény szocialista pártnak is. Túri Béla nyilatkozik az Alkotmányban december 24-én, mikor már Lovászy és Batthyány kiléptek a kormányból (olvassa) : »A polgári pártok a tegnapi gyűlésen egyenként készséggel ajánlották fel a támogatásukat olyan demokrata és szociális átalakulásra, amely hozzájárul ahhoz, hogy a régi rendszer és hozzátehetjük mi is, hogy a kapitalisztikus rendszer régi formájában megdőljön.« December 29-én azt ajánlja (olvassa) : »Itt nincs mit okoskodni polgárok, szocializálódni, proletarizálódni kell.« (Derültség.) Mátéffy Viktor : Más formában gondolta ! (Mozgás.) Sándor Pál : Méltóztassék ezt meghallgatni, mert ez az egész dolog éles fényt vet az egész akkori szituációra. Szükséges, hogy a Nemzetgyűlés ebben tisztán lásson. (Helyeslés a jobboldalon.) Január 2-án, most ]ön egy ur, a Könyves Tóth Mihály azt irja az Alkotmányban (olvassa) : »Károlyi ma a magyarság sorsát tartja kezében. Hunyadi János, Bethlen Gábor, Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos történelmi szerepét juttatja neki a forradalom viharzó eseményein kivül a bizalom is.« (Mozgás a középen.) Január 15-én az Alkotmányban ismét Túri Béla a következőket mondja (olvassa) : »A háború legfőbb előidézője a gyűlölet szelleme, amelyet egyaránt szolgált a sajtó és irodalom.« Tovább azt mondja (olvassa) : »A keresztényszocialista párt gazdasági és politikai programmja kiállja az objektiv birálatot és összehasonlítást a legradikálisabb politikai programmokkai is.« Most jön egy igen érdekes passzus (olvassa) : »Minden szavunkkal, minden sor Írásunkkal azt magyarázzuk, bizonyitjuk, hogy ami október 31-én és azóta jött — ezt február 27-én irták, egy hónappal a bolsevizmus uralma előtt, — annak jönnie kellett valamennyiünknek, ennek az országnak minden polgára, ennek az egész világ emberiségének érdekében. És ezt nem számításból, nem ijedt meghunyászkodásból és a jövőre való spekulációból mondottuk, hanem azért, mert azok, akik ebben a mi táborunkban mondani hivatva voltak, igy éreztek és igy mondották.« 34