Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-191

A Nemzetgyűlés 191. ülése 1921. évi május hó 20-án, pénteken. 17 közbenjáró védelemmel. Az internálásnál pedig más védelem, mint a közbenjáró védelem nincs. (Ugg van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök : Ez sem áll! Egy szó sem áll ! Hazugság ! Nem igaz ! (Nagy zaj és ellenmondások a szélsöbaloldalon.) Tessék utánajárni és akkor beszélni! Rassay Károly : Tessék megmagyarázni ! Ne a banketten nyilatkozzék a minister, hanem itt! (Nagy zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök: Fogok nyilatkozni itt a Házban. Nem félek semmiféle ilyen terrortól! (Zaj.) Rassay Karoly: »Hazugság«-ot lehet mondani valakinek? Elnök : A ministerelnök ur ugy mondta, hogy »nem áll«. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Nem azt mondta! Tessék megállapítani!) Kerekes Mihály: Szabad neki, mert gróf! (Zaj.) Elnök: Méltóztassék folytatni. Vázsonyi Vilmos : Azt hiszem elég világosan beszélek, azt mondom, hogy ebben az ügyben nincs kontradiktórius eljárás. (Zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök : Azt mondta, hogy nem lehet védenie magát, pedig mindenki tanúit odaviheti! Rassay Károly : Fogalma sincs a ministerelnök urnák az eljárásról! Fogalma sincs róla, hogy hogyan internálnak ! (Nagy zaj. Elnök csenget) Többet kellett volna a parlamentbe járni, akkor tudná! Elnök (csenget) : Rassay képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. Balla Aladár: A legsötétebb cárizmusban sem volt az, ami most van az országban ! Bárczy István : Szégyene az országnak ! (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Muharag !) Balla Aladár: Rátok is kerül még a sor! Vázsonyi Vilmos : En kizárólag jogászi alapon tárgyalom a kérdést és ennek minden izgató momentumát kerülöm. Az internálási rendelet nem ad nyilvánosságot, nem ad kontradiktórius eljárást, nem ad olyan birói hatóságot, amelyhez megnyugvással fordulhatnék, és végső esetben a panaszomat mindig politikummá kell tenni, ami veszedelmes dolog. En semmi egyebet nem akartam mondani, és ha a ministerelnök ur azt hiszi, hogy én mást kivántam mondani vagy más célt akartam elérni, teljes tévedésben van. Gr. Bethlen István ministerelnök: Nem erre mondtam a közbeszólást! (Zaj.) Szilágyi Lajos : Reám vonatkozott, vagy nem reám vonatkozott? (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelöl: Micsoda hang ez! Kikérjük magunknak !) Rassay Károly: Joga van hozzá! Reischl Richárd: Maga hallgasson! Rassay Károly: Miért? Legyen bátorsága megmondani. Reischl Richárd : Nem állok szóba magával ! (Folytonos zaj.) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — X. KÖTET. Elnök (csenget) : Szilágyi Lajos, Kerekes Mihály és Reischl Richárd képviselő urakat kérem, sziveskedjenek csendben maradni! Patacsi Dénes : Jövünk majd a nagy seprővel ! Majd a nép, amelyet sokan emlegetnek ! (Nagy zaj.) Elnök: Kérem Patacsi képviselő urat, ne tessék közbeszólni ! (A szónokhoz -.) Méltóztassék folytatni ! Vázsonyi Vilmos: T. Nemzetgyűlés! Végtelenül fájlalom, ha az én beszédem ad alkalmat ezekre, mert; én azt hiszem, hogy abszolúte kerülök mindent, ami bármiféle félreértésre vagy izgalomra adhatna alkalmat. (Zaj. Halljuk! Halljuk !) Az internáláson kivül egész röviden kívánom érinteni a kivételes katonai bíráskodást, vagyis a katonai bíróságoknak ítélkezését polgári egyének felett. Ez a rendelkezés az 1912. évi XXXIII. te. 14. §-án alapul, amely háború, vagy háborús veszedelem esetére felhatalmazást ad a kormánynak, hogy a kormány polgári egyéneket bizonyos deliktumok tekintetében katonai bíráskodás alá helyezhessen. Ennek terjedelmét már a háború alatt meg akartuk szorítani. Az igazságügyministeriumban ott vannak azok az akták, amelyek az igazságügyministernek és honvédelmi ministernek tárgyalásait foglalják magukban. A háború kellős közepében mi már bizonyos területeken meg akartuk szorítani a katonai biráskodást a polgári egyének felett. A katonai biráskodást polgári egyének felett az összkormányrendelete bizonyos deliktumok tekintetében ismét helyreállította. Nézetem szerint erre jelenleg semmi szükség nincs. Nincs szükség azért, mert a polgári bíróságok teljesen megbízhatók szigor tekintetében is. Nincs tehát több szükség arra, hogy itt a katonaságnak kivételes bíráskodása legyen. Nincs szükség erre azért sem, mert hiszen maga a kormány is hirdeti programmjában a hatáskörök szétválasztását ; maga gróf Andrássy Gyula a beszédében ugyanezt a tant hirdette és vallotta, azt hiszem tehát, ismét kizárok mindenféle izgató anyagot, egyszerűen jogászilag állapítom meg, hogy erre a rendelkezésre nincs többé szükség, ez ismét csak félremagyarázásra ad alkalmat és kivételes állapotban és helyzetben lévőnek tünteti fel Magyarországot. A katonaság maradjon a maga területén, a polgári hatóságok is maradjanak a maguk területén és a polgároknak egyéni szabadságához senki más, mint maga a polgári bíróság, hozzá ne nyúlhasson. (Igaz ! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Orbók Attila : Ugy van, elméletben ! Balla Aladár: Es az intéző-bizottságban! Vázsonyi Vilmos: T. Nemzetgyűlés! Egész rövidséggel kívánok még foglalkozni a sajtószabadság kérdésével. .. Rassay Károly : Lásd Az Estet és a Yilágot! Vázsonyi Vilmos : ... a gyülekezési és egyesülési szabadság kérdésével. A sajtószabadság 3