Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-191

14 A Nemzetgyűlés 191. ülése 1921. évi május hó 20-án, pénteken. kivételes hatalmat, kivételes felhatalmazást adott a kormányoknak. Indokolta ezt a háborús helyzet. A kivételes hatalom azonban lassanként egy teljes rendszerré fejlődött ki, a kivételes hatalomnak rendszerré való kiépitése tulaj donképen a valóságos háború megszűnése után kezdődött. A kivételes hatalom a törvényhozás jogát veszi el, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon,) a kivételes hatalom rendeleti utón intézkedik akkor, amikor a törvény utján kellene intézkednie . . . Rassay Károly : Egykamarás rendszerrel ! Vázsonyi Vilmos : . . . teremt egy uj magánjogot, egy uj büntetőjogot, egy uj polgári perrendtartást, egy uj bűnvádi eljárást, teremt egy labirintust, melyben alig tudnak már az emberek eligazodni. Valamikor ideálunk volt az egységes polgári kódex. Hol vagyunk ma attól ! Hol van ma az a magánjogász, aki nem téved el a kivételes rendelkezések labirintusaiban, hol van egyáltalában az a jogász, aki meg tud birkózni azzal az anyaggal, amelyet a kivételes rendelkezéseknek egész tömkelege nyújt számára. De mig azelőtt a kivételes rendeleteket legalább a Ház elé terjesztették, addig ma már ez a szokás is megszűnt. Rassay Károly: Ugy van ! Abszurdum ! VáZSOnyi Vilmos: Annak idejében évrőlévre tárgyaltuk az ország állapotairól való jelentés kapcsán azokat a kivételes rendeleteket, melyeket a kormány kiadott. Nem tudom, a Nemzetgyűlés t. tagjai tisztában vannak-e azzal, hogy hány kivételes rendelet áll ma fenn és miféle matériákról szólnak ezek a kivételes rendeletek. Balla Aladár : Majd az intéző-bizottságban ! A sülyesztőben ! Vázsonyi Vilmos: A kormány ezzel kötelességet mulaszt el, mert ma, amikor tulajdonképen olyan egyszerű a törvényhozás gépezete . . . Rassay Károly : Ugy van Î Egykamarás rendszerrel dolgozunk ! Vázsonyi Vilmos : . . . amikor csak egy kamaránk van, ma, amikor mintegy az automatába dobnak be egy javaslatot — különösen a pénzügyi javaslatok ilyenek — és a másik oldalon kijön egy törvény, ma nem értem, hogy általában miért gyakorolják tovább is rendeleti utón a kivételes hatalmat és miért nem adják át ezt a jogot a törvényhozásnak, miért nem engednek előzetes betekintést és egy-egy rendeletnek miért kell azután rögtön a politikai nagy felelősség kérdésévé megdagadnia ? Mert ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy igy már csak az egészet vehetem birálat alá és ha egy rendetnek visszavonását vagy módositását kívánom, az már nem szakkérdés, hanem nagy politikum lesz belőle, melyhez az illető minister ur presztízse és politikai felelőssége kapcsolódik. Azzal pedig tisztában vagyunk, hogy az u. n. ministeri felelősségről Laveley mondta meg az igazságot, amikor azt mondta, hogy a ministeri felelősség egy díszkard, melyet egészségben viselnek, de kihúzni sohasem szoktak. (Derültség.) Rassay Károly: Meg sem választották a fegyelmi bíróságát a ministereknek ! Vázsonyi Vilmos: A ministeri felelősséggel tehát itt komolyan operálni nem lehet. Balla Aladár: A pecsétőrnek erről tudnia kell ! Vázsonyi Vilmos : Bátor leszek tehát elsősorban egy határozati javaslatot beterjeszteni, amely azt kívánja, hogy a Nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, (Zaj. Halljuk ! Bálijuk ! a szélsőbaloldalon.) hogy a háború esetére való kivételes intézkedésekre felhatalmazó 1912 : LXIII. te. és az ezt kiegészítő és módosító törvények alapján érvényben lévő rendeleteket haladéktalanul terjessze a Nemzetgyűlés elé. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Kerekes Mihály: Akarja ezt a kormány? Rassay Károly : Papirhiány van, azért nem terjeszti be ! Gaal Gaszton : Társzekéren hozzák majd ide ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Szünetet kérünk !) Elnök : A szónok ur kér szünetet % (Felkiáltások : Igen I Öt perc szünetet kérünk !) Vázsonyi Vilmos: Kérnék öt perc szünetet. Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A gyorsírói feljegyzésekből megállapítottam, hogy Gömbös Gyula képviselő ur a baloldal felé a következőket kiáltotta : »Azok csinálták, most pedig önök szemtelenkedhetnek !« Ezért a kifejezésért Gömbös Gyula képviselő urat rendreutasítom. (Helyeslés a szélsőbáloldalon.) Vázsonyi Vilmos képviselő urat illeti a szó. Vázsonyi Vilmos : T. Nemzetgyűlés ! A kivételes intézkedések köréből elsősorban az internálás kérdésével kívánok foglalkozni. (Halljuk! Halljuk !) Ezt a kérdést jogi alapon kívánom tárgyalni. Nem tudom, hiteles-e a ministerelnök urnák tulajdonított hírlapi nyilatkozat, amely arra hivatkozik, hogy minek panaszkodunk mi az internálások ellen, amikor a háború alatt is vidáman internáltunk és internált a kormány akkor is, amikor én felelős ministeri állásban voltam. Balla Aladár : Az egészen más volt ! Vázsonyi Vilmos: Először is nagyon köszönöm a ministerelnök urnák, hogy épen engem emelt ki, mert hiszen én erről a kérdésről eddig általában még nem is beszéltem,. Az internálással pedig ministerségem idején sohasem foglalkoztam, mert az akkor is a belügyminister feladata volt, mint most, s épen ugy mondhatta volna, hogy internáltak akkor, amikor Apponyi Albert gróf, vagy Ugron Gábor tagja volt a kabinetnek. Az a nézetem azonban, hogy a ministerelnök ur igen téved, ha a háborús internálást és a jelenlegi internálást egy és ugyanazon dolognak tartja. A háborús internálásnak és általában az internálási rendeleteknek a forrása a következő : Elsősorban