Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-191
A Nemzetgyűlés 191. ülése 1921. évi május hó 20-án, pénteken. y katonáink harcikedve megszűnik, azt jelenti, hogy bejönnek ellenségeink, feldarabolják ezt az országot, és Magyarországnak, a régi Magyarországnak, a nemzeti alapon felépült Magyarországnak még a romjai sem maradnak meg.« Volt tehát annak idejében némi érzékem a bolsevizmus veszedelmei iránt és valóban kitűnő tréfának látszanék, ha most felolvasnám a sajtónak akkori hangjait, hogy hogyan nevettek ki engem, hogy hogy merek én bolsevizmusról beszélni ! (Felkiáltások balfelöl : Emlékszünk rá!) Akkor, t. Nemzetgyűlés, azt irta rólam az egyik lap, rosszindulat nélkül . . . Patacsi Dénes: Az Est! (Zaj.) Vázsonyi Vilmos : Teljesen mellékes kérem, mind azt irta rólam. Rupert Rezső : Valamennyi lap igy irt ! (Egy hang jobb felöl: A föbünös Az Est!) Vázsonyi Vilmos (olvassa) : »A bolsevizmus nem létező kísértetei ellen vagdalkozott tegnap a parlamentben az igazságügyminister. Valóságnak vesz látományokat, karddal, tőrrel, mérges kis nyilakkal küzd ellenünk, mig végre magán ejt sebet. Nincsenek magyar bolsevikek; nincs, mert nem is lehet magyar bolsevizmus.« (Zaj és felkiáltások a középen : Ezt irták a magyar bolsevikiek !) Nem, ezt irták mindannyian, és az összes magyar lapok pártkülönbség nélkül anatéma alá helyeztek engem azért, mert én kijelentettem akkori beszédemben, hogy a bolsevizmusnak bármilyen sajtóban való megnyilatkozását pártkülönbség nélkül eltűrni nem fogom, — szó szerint idézem — »a bolsevizmusnak minden, akár lappangó, akár alattomos, akár nyilt glorifikálását meg nem engedem és elfojtom.« (Helyeslés a jobboldalon.) Az egész sajtó, pártkülönbség nélkül elitélt engem, a »futóbolondot«. (Zaj és ellenmondások a középen.) Hiába méltóztatik ezt bizonyos irányba sodorni, nem igy van a dolog, mert még azok között is, akik velem egy párton voltak — s akkor még mind a 48-as alkotmánypárthoz tartoztunk — nagyon sokan voltak, akik azt vallották, hogy nekem nincs igazam, és hogy ón a bolsevizmusnak rémképeit látom, hogy helytelen az én sajtópolitikám, ha én a bolsevista cikkeket üldözöm, — tehát nagyon tággá kell vonni azt a kört, amely akkor a bolsevizmust tréfának és látszatnak tartotta. (Ugy van! balfelöl.) Különben az egész intermezzót csak azért hoztam fel . . . Haller István: Mi azonban helyeseltük akkor is. Vázsonyi Vilmos : Helyeselték, de azt hitték, hogy egy külön bogaram az a bolsevizmus! Haller István : Mi nem ! Meskó Zoltán : Le akarta Károlyit is tartóztatni! Ezt nem lehet letagadni! (Zaj.) Vázsonyi Vilmos : T. Nemzetgyűlés ! Tisztán a közbeszóló késztetett arra, hogy ezeket az adatokat felhozzam. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — X. KÖTET. Rupert Rezső : Legjobb lesz többet közbe nem szólni ! (Derültség.) Vázsonyi Vilmos: T. Nemzetgyűlés! Az én felfogásom szerint . . . Rupert Rezső : Az ilyen közbeszólások visszafelé sülnek el! Rassay Károly : Vigyázzatok a pártegységre ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Rupert Rezső: Olvassátok el WindischGraetz könyvét ! Egyedül Vázsonyi maradt meg a helyén! Sándor Pál : Ne vizsgáljuk a veséket ! (Zaj.) Szabóky Jenő: Csak az volt a hiba, hogy nem tartóztatta le Károlyi grófot ! Rupert Rezső : Mert a többi megakadályozta! Vázsonyi Vilmos: Igyekeztem eddig azt bizonyitani, hogy a bolsevizmusnak veszedelme, — sem az orosz bolsevizmus katonai erejét, sem annak agitácionális képességét, sem pedig a bolsevizmusnak veszedelmét általában tekintve — ide bent kivételes intézkedéseknek további fentartását nem indokolja. Szilágyi Lajos: Csak a kormány érdeke! (Zaj és közbeszólás balfelöl: Még nem sikerült elnyomni a veszedelmet !) Vázsonyi Vilmos: Hogy sikerült-e vagy nem sikerült, azt én nem dönthetem el. Én azt tartom, hogy a bolsevizmus szempontjából az a teendő most, amikor már a bolsevizmus bűnösei megbűnhődtek, . . . (Zaj és ellenmondások a balfelöl és a középen.) Rassay Károly: Hát miért nem bünteted meg? Balla Aladár: Miért kíméled? Szedjétek már össze ! Van elég nyomozód ! Bárczy István : Siessenek a vöröseket összeszedni, mert azután folytatni kell a fehéreken ! (Folytonos nagy zaj. Felkiáltások balfelöl : Ebből él sok ezer ember ! Halljuk ! Halljuk !) Elnök: Csendet kérek! Vázsonyi Vilmos : Sajnos, mindig ismételnem kell a mondatomat. Az a meggyőződésem, hogy két esztendővel a bolsevizmus összeomlása után, amidőn a bolsevizmus bűnösei megbűnhődtek, — azok, akik meg nem szöktek, mert akik megszöktek, azokat a legjobb akarat mellett sem lehet megbüntetni . . . Rupert Rezső : Ha vannak még tessék bíróság elé állítani őket! Vázsonyi Vilmos : . . . végre az a cél, hogy a bolsevizmus ellen való védekezésnek a második etapját is elérjük. A bolsevizmus elleni védekezésnek második etapja pedig a belső békének és a belső egységnek az országban való helyreállítása. (Igaz ! Ugy van ! a szélsöbdloldalon.) Tömegeket nem lehet büntetni. (Ugy van !) Csupán egyeseket, egyéneket, vezetőket lehet büntetni. (Igaz! Ugy van! jobb felöl.) Ha az egyeseknek, a vezetőknek büntetése véget ért, a tömegekkel szemben a kiengesztelődésnek, a megértésnek és a kibékitésnek politikáját kell I követni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) 2
