Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-193

108 A Nemzetgyűlés 193, ülése 1921. évi május hó 23-án, hétfőn. emberi és politikai szabadság nélkül egy nemzetnek sem kulturális, sem gazdasági fejlődése nem lehetséges. Épen ezért ő is kifogásolta azt, hogy a kormány még mindig a kivételes hatalom alapján kiadott rendeletekkel kormányoz. Én megmondom őszintén, nem tudom megérteni azt, hogy akkor, amikor a Nemzetgyűlés együtt van, akkor, amikor a Nemzetgyűlés minden valamirevaló, eléjeterjesztett törvényjavaslatot aránylag rövid idő alatt letárgyalt és elfogadott, mi akadálya van annak, hogy azoknál a kérdéseknél, amelyeket a kormány erre a kivételes hatalomra való hivatkozással szabályoz, állandóan, mindig rendeletekkel manipulál? Bocsánatot kérek, hiszen a Nemzetgyűlésnek a feladatköre ez, és mindezek a rendeletek nem olyan természetűek, amelyeket nem lehetne itt a legnagyobb nyilvánosság előtt letárgyalni, és nekem, t. Nemzetgyűlés, az az álláspontom, hogy ha a kormány és a kormány tagjai erőt és képességet éreznek magukban arra, hogy annak a feladatnak, amelyre vállalkoztak, meg is tudnak felelni, akkor a kormánynak nincs szüksége ezekre a rendeletekre. Cavour, a nagy olasz egység megteremtője, a halálos ágyán azt mondotta, hogy ostromállapottal mindenki tud koémányozni. Ezt mondom én is, hogy kivételes hatalom alapján rendeletekkel mindenki tud kormányozni. Balla Aladár: Kun Béla is! Ugron Gábor : Az nem államférfiúi képesség, hogyha valaki ennek alapján rendeleteket tud kiadni ; hanem igenis képességeit igazán megmutathatja itt, a Nemzetgyűlésen, a vita tüzében, ahol a maga tudását, fölényét tudja gyakorolni. Ezt a rendelkezést a kormányak mi adtuk kezébe akkor, amikor meghosszabbítottuk a kivételes törvény alapján a fölhatalmazást, hogy továbbra is rendeleteket adhassanak ki; de megadtuk azzal a határozott kikötéssel, hogy csak oly esetekben vehetik igénybe, amikor a Nemzetgyűlés nincs együtt, a Nemzetgyűlés össze nem hívható valamoly okból, (TJgy van! a szélsobalóldalon.) vagy pedig valami külpolitikai ok forog fenn, valami kényszerhelyzet, vagy katonai kérdésről van szó. És akkor a kormány ezt az álláspontot magáévá téve, fogadtatta el ezt a rendelkezést. Mi adtuk a kezébe ezt a fegyvert, a mi kötelességünk most ezt a fegyvert onnan visszavenni. Az Egyesült-Államok függetlenségi nyilatkozatában az van, hogy a kormány jogos önkénye a f kormányzottak hozzájárulásából származik. Én elismerem azt, hogy e rendeletekkel való kormányzás jogos, az is tény, hogy a mi hozzájárulásunkból származik; önkényre azonban sem egyféle, sem másféle formában, sem nekünk, sem a Nemzetgyűlésnek nincs szüksége. A rendeletek kiadhatásának meghosszabbítását tehát vonják vissza és hozzák azokat a kérdéseket, amelyek törvényhozási szabályozást igényelnek, egyetlen megfelelő fórumuk, a törvényhozás elé. (TJgy van! a szélsobalóldalon.) De nemcsak a politikában, hanem a politikai és gazdasági élet akármilyen terén — ahová csak nézünk — mindenütt csupa korlátokat láthatunk és ezeknek a korlátoknak lerombolása igen lassú tempóban halad. Ha azt nézzük, hogy az utolsó hét-nyolc esztendőben milyen lett a mi államunk berendezkedése, nem tudunk más megállapítást találni, mint hogy ez tulajdonképen egy adminisztrált, de agyonadminisztrált állami szocializmus, egy állami szocializmus hihetetlen nagy aktagyártással és bürokráciával felruházva. Gaal Gaszton : Bürokratikus zsarnokság, mondjuk meg magyarul, ahogy van ! Ugron Gábor: És ha én azt mondom, hogy e nagy kérdésekhez : a szabadságjogokhoz, a magántulajdonhoz, a lakásunkhoz, a tűzhelyünk biztositásának kérdéséhez nyúljunk hozzá, ha szükséges, de csak törvény utján és csak a Nemzetgyűlés tegye meg, amely hivatva van reá, de nem a kormány a maga önkényes elhatározásával : erre nem lehet megint azt mondani, hogy ez demagógia vagy destrukció. Biríha József: Erre nem is mondják! Ugron Gábor: T. képviselő ur, nem destrukció, nem demagógia az sem, hogyha azt mondjuk, azt hangsúlyozzuk, hogy ne legyenek mellékkormányok. Ne értsék ezalatt, t. Nemzetgyűlés, azt, mintha mi egy mellékkormány alatt egy ellenkormányt gondolnánk. Az ellenkormány és a mellékkormány között nagy különbség van. Az ellenkormány nyíltan lép föl és felveszi a harcot és forradalmi időben törekszik a maga álláspontját érvényesíteni a másikkal szemben ; a mellékkormány nem látható, az titokban működik, annak titokban fonódnak a szálai, és ezek a mellékkormányok azok, mivel föld alatt dolgoznak és vakondokmunkát végeznek, amelyek a legveszedelmesebbek egy nemzet életében ... Zákány Gyula: Halkan peng a sarkántyujok ! (Derültség a szélsobalóldalon.) Ugron Gábor : . . . mert megrendül a fundamentum az épület alatt és egy szép napon az épület összeomlik. Ehhez csatlakozik még, t. Nemzetgyűlés, az a követelés, hogy mindenki a maga birájának legyen alávetve. (TJgy van! a szélsobalóldalon.) Szilágyi Lajos t. barátom beadott egy határozati javaslatot, és én azt hiszem, hogy azt a Nemzetgyűlés magáévá teszi, mert teljes lehetetlenség három esztendővel vagy két és fél évvel a forradalmak és lázadások után, hogy akkor, amikor mindnyájan hirdetjük, hogy igenis rend van már, katonai hatóságok polgári egyénekhez hozzányúljanak. Lehet a katonai büntető eljárás kissé modernebb köntösbe öltöztetve, az anyagi jog azonban olyan borzalmasan elévült, és az abszolút császárság korából való, hogy egy nemzetnek, amely azt állítja magáról, hogy ő szabad,