Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-191

A Nemzetgyűlés 191. ülése 192: hogy mennyiben helytállók a ministerelnök urnák aggodalmai, mennyiben helytállók az oroszországi bolsevizmus tekintetében, a bolsevizmus hadereje, a bolsevizmus agitacionális ereje szempontjából és mennyiben helytállók a magyarországi helyi bolsevista veszedelem tekintetében. Es amidőn mindezeket objektive vizsgálni kivánom, méltóztassanak megengedni, hogy visszapillantást vessek arra, miként került Magyarország a jelenlegi helyzetébe. Ennél a visszapillantásnál nem akarok évszázadokra visszafelé kalandozni, hanem kizárólag a legközelebbi múlttal foglalkozom. Magyarország a centrális államok egyike. Mindaz, ami Magyarországon történt, nem izolált jelenség. Azok a mozgalmak, amelyek Magyarországot megviselték, végigvonultak egész centrális Európán, — értem ez alatt a háborúban vesztes középeurópai államokat. Scholtz Ödön: Mindent a zsidók csináltak! (Zaj.) Sándor Pál: Majd beszélünk róla! Vázsonyi Vilmos : Azt hiszem, helyesen cselekszem, ha bizonyos közbeszólásokat nem hallok meg, mert végre is annyi szuverenitással kell birni minden egyes szónoknak, hogy abban a gondolatmenetben beszéljen, amelyet ő állapitott meg magának és ne engedje magát közbeszólások által ebből kizökkenteni. Ha a t. közbeszóló ur erről a kérdésről kivan majd velem vitatkozni, a maga helyén, a maga idejében nagyon szívesen állok rendelkezésére. Most azonban engedje meg, hogy folytassam a gondolatmenetemet. (Halljuk! a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Amint bátor voltam említeni, Magyarország tulajdonképen a háborút vesztett összes centrális államok közös sorsát viselte. A centrális államokon végigvonult két veszedelem : az egyik a háború veszedelme . . . Dánér Béla : Es a zsidó veszedelem ! (Elnök csenget.) Vázsonyi Vilmos :... a másik az abból fakadt forradalom. Kérem, énnálam minden mondatnál ismételheti ezt ; tökéletesen mindegy ; az én felekezeti adataim be vannak jegyezve, tehát egészen felesleges munkát végez ! (Mozgás.) Andáházy-Kasnya Béla : A numerus clausus hőse, a tudatlanság szószólója ! Az államférfi ! A nagy bölcs! (Mozgás és zaj.) Haller István: Mi a bajod? Eddig egy szót sem szóltam; de ha oly nagyon kíváncsi vagy a hangomra, meg fogod hallani! (Mozgás. Egy hang a jobboldalon : Ez nem lojális!) Egy hangot sem szóltam. (Mozgás a baloldalon.) Elnök : Méltóztassanak nyugodtan meghallgatni a szónokot. Ha a képviselő urak folytatják a közbeszólásokat, kénytelen leszek név szerint megnevezni a közbeszólókat. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Vázsonyi Vilmos: T, Nemzetgyűlés! Két csapás vonult végig a centrális államokon: a háború és a háborúból származott forradalom. évi május hó 20-án, pénteken. 5 Készakarva nem említem harmadiknak a bolsevizmust, mert a forradalmakban rögtön keletkezési alkalmukkor mindenütt megvoltak a bolsevizmus csirái. Két név, mely méltóan egymás mellé állitható, az, amely Közép-Európa csapásait felidézte ; két név, melyet nem szoktak együtt említeni, de én e két nevet egymás mellé teszem : az egyik Wilsonnak, a másik Leninnek neve. (Mozgás.) Mert az európai forradalmak gyujtogatója Wilson, a maga pacifiista Ígéreteivel, (Ugy van! a szélsobaloldalon.) azzal a csalfa, káprázatos, ábrándos Ígérettel, hogy az entente nem a népek, nem a nemzetek ellen harcol, csak a dinasztiák ellen, csak azoktól kell megszabadulni, a régi rendszereket kell összeroppantam, s a népek igazságos béke áldásaiban fognak részesülni. Azért Lenin reve mellé kell állítani igazában a Wilsonét, mint a legnagyobb gyujtogatóét, aki Lenin mellett e században működött. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Elnök : Méltóztassék kérem a tárgyalás komolyságát megőrizni. Vázsonyi Vilmos: Azt hiszem, olyan irányban viszem fejtegetéseimet, hogy ezzel szemben ezt egy egészen tudatos zavarási kísérletnek kell tartanom. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Mert én, t. Nemzetgyűlés, objektiv módon kívánom véleményemet és meggyőződésemet kifejteni. (Halljuk! Halljuk!) T. Nemzetgyűlés! A Wilson által felgyújtott forradalmaknál azonban ott állott már mindenütt lesben a leninizmus. Nemcsak Magyarországon, — Németországban is próbálkozott a bolsevizmus. A sajátszerűség az, hogy Magyarországon polgári párt kezdi a forradalmat és gyors legurulással megyünk a bolsevizmus felé; Németországnak nincs egyetlen polgári pártja, amely a forradalomban részes lett volna és Németországban kizárólag a munkások csinálják a forradalmat, (Zaj a középen. Halljuk ! Halljuk! a szélsobaloldalon.) és Németország mégis gyorsan a maga erejével — munkások és polgárok vállvetve — letöri a bolsevizmust. (Mozgás.) T. Nemzetgyűlés! Amint Wilsonnak és Leninnek a neve egymás mellé állítva jellemzi a két legnagyobb kártevőt, meg kell azt is állapitanunk, hogy magának a bolsevizmusnak keletkezésében és Közép-Európa felgyujtásában az entente-államoknak és a középeurópai kormányoknak és különösen a német katonai uralomnak teljesen egyforma része van. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Giesswein Sándor: Ez igaz! Vázsonyi Vilmos: A háborúban a legteljesebb lelkiismeretlenséggel játszottak a veszedelmekkel. Amidőn, ne felejtsük el, az entente a cárizmussal indult Európa felszabadítására, amidőn az a veszedelem fenyegetett, hogy Oroszországban a cárizmus, békét köt, az entente minden lelkiismereti furdalás nélkül csinálja az