Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-180

316 A Nemzetgyűlés 180. ülése 1921. évi április hó 25-én, hétfőn. vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés tehát elfogadta a mentelmi bizottság jelentését és kimondta, hogy Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi joga megsértetett. Következik a mentelmi bizottság jelentése Zákány Gyula nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése alapján a budapesti kir. főügyészség Zákány Gyula nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző 9. § hatodik pontja szerint felhatalmazás alapján üldözendő rágalmazás vétsége miatt. A tényállás a következő. Zákány Gyula nemzetgyűlési képviselő ur dr. Ferdinandy Gyula belügyminister urnák egy gépirásos, cím, megszólítás, aláirás és keltezés nélkül való beadványt nyújtott át, amelyben felhivta a minister ur figyelmét az internált táborokkal és az internálásokkal kapcsolatban terjesztett visszaélésekre, amelyeket a beadvány tartalma szerint egy B. betűvel jelzett, a beadványban névszerint meg nem nevezett ministeri tisztviselővel hoznak kapcsolatba. A minister ur a beadvány alapján az illető tisztviselő ellen fegyelmi eljárást tétetett folyamatba, amelynek kapcsán megállapítást nyert, hogy ezen cselekmények, amelyek az illető nevével jöttek összefüggésbe, a valóságnak nem felelnek meg. A fegyelmi eljárás' lefolytatása után a belügy minister ur nevezett tisztviselőnek felhatalmazást adott arra, hogy Zákány Gyula nemzetgyűlési képviselő ur ellen rágalmazás címén eljárást tegyen folyamatba. A mentelmi bizottság személyesen meghallgatta Zákány Gyula nemzetgyűlési képviselőt urat, aki előadta, hogy a vád tárgyává tett beadványt ő dr. Ferdinandy Gyula akkori belügyministerrel történt előzetes szóbeli megbeszélés alapján nyújtotta át a beliigymiaisternek, amikor szóvá tette azon körülményt, hogy az internálásokkal kapcsolatban külötiböző visszaélések képezik szóbeszéd tárgyát, amelyekre a belügyminister figyelmét, mint törvényhozó, törvényhozási kötelességétől kifolyólag szükségszerüleg felhívja. A beadványt a minister kívánságára nyújtotta át, hogy módjában legyen ezen szóbeszéd tárgyát képező visszaéléseket vizsgálat tárgyává tenni és azok mibenlétét megállapítani. Zákány Gyula nemzetgyűlési képviselő ur előadása szerint ezen beadvány nem volt f íljelentés, mert hiszen azon sem címzés, sem aláírás, sem pedig keltezés nem volt. ő nem is avval a szándékkal nyújtotta át azt a ministernek, mintha ezen visszaéléseket nevezett tisztviselőnek ténykedésével kapcsolatba óhajtaná hozni, nem is avval a meggyőződéssel, mint hogyha Zákány képviselő ur magát az állítólagos visszaélésekkel azonosította volna azokkal a híresztelésekkel, amelyek ezen beadványban foglaltattak. A mentelmi bizottság a rendelkezésére álló iratok és Zákány Gyula nemzetgyűlési képviselő ur előadása alapján megállapította, hogy nevezett mint törvényhozó ezen minőségéből következő kötelességéből kifolyólag hívta fel a minister figyelmét azon visszaélésekre, . . . Bottlik József: Nincs rágalmazási kötelesség! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Halljuk meg a végét f) Rubinek István: . . .amelyek az internáltak táborával kapcsolatban szóbeszéd tárgyát alkotják, azzal a célzattal, hogy a ministernek módjában legyen megállapítani azt, vájjon ezek a visszaélések tényleg megtörténtek-e vagy sem. Ezen eljárásával a mentelmi bizottság állásfoglalása szerint büntetendő cselekményt nem követett el, annál kevésbé, mert hiszen ezen beadványnak feljelentés jellege nem volt s abban az illető tisztvisp]ct névszeriiit meg sem nevezte, emellett Zákány Gyula képviselő ur előadása szerint a beadvány átadásának nem is volt az a célja, hogy annak tartalma másokkal is közöltessék. Ilyen tényállás mellett a mentelmi bizottság megállapítja, hogy Zákány Gyula képviselő ezen ténye a büntetendő cselekmény tényálladékát nem meríti ki, miért is tisztelettel javasolja a Nemzetgyűlésnek, hogy Zákány Gyula nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyből kifolyólag ne függessze fel. Dömötör Mihály: Szót kérek! Elnök : Tessék ! Dömötör Mihály: T. Nemzetgyűlés! Kénytelen vagyok a mentelmi bizottság javaslatával szemben a leghatározottabban állást foglalni, mert ez a javaslat ugy a tény-, mint a jogkérdés tekintetében teljesen hiányos és téves. Zákány Gyula képviselő ur több kommunistának szabadlábra helyezése érdekében járt el a belügy ministerium internálási ügyosztályában annak idején, siker nélkül. Drozdy Győző : Sajnos, kevés sikerrel ! Zákány Gyula: Nem igaz! Csak egyetlen egynek ! Dömötör Mihály: Többnek! Elnök : Kérek csendet ! Módjában van minden képviselő urnák reflektálni! Dömötör Mihály: Zákány képviselő ur ezek után 1920. október 26-án már egy interpellációban is támadást intézett az internálási ügyosztály ellen, .. . Drozdy Győző: Jól tette! Dömötör Mihály: . . . amelyben mindenféle visszaéléssel vádolta meg az illető osztályt. Zákány Gyula: Fentartom most is! (Zaj.) Meskó Zoltán: Itt könnyű fentartani! A bíróság előtt tessék fentartatni! Elnök : Csendet kérek ! Szilágyi Lajos: Nem támadás a bírálat! Elnök : Kérem Szilágyi képviselő urat, méltóztassék csendben lenni! Dömötör Mihály: Szilágyi képviselő ur nem is ismeri a tényállást, már is Ítéletet formál magának. Sándor Pál: Hallottuk!