Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-168
64 A Nemzetgyűlés 16ß. ülése 1921. évi március hô 18-án, pénteken. azt a választ kaptam ma az igen t. bonvédelmi minister úrtól, hogy a * kormányt mind a két szempont vezette a szövegezésben. Ennek dacára most is azt mondom, hogy a kettő közül az egyik szempontnak kell túlnyomóan érvényre jutni, és ezért ismét csak azt kérdem: mi a főszempont, mit kívánunk elérni? Es ebből a szempontból kiindulva mondom, hogy igazságtalan ez a fokozat. En kicserélném a 3. §-ban a két kategóriát. Legenyhébben azokat rónám meg hadiváltsággal, akik testi fogyatékosságaiknál fogva lettek katonai szolgálatra, illetőleg harcvonalbeli szolgálatra alkalmatlanokká minősítve és ezeknél súlyosabban rónám meg hadiváltsággal azokat, akik katonai beosztás következtében maradtak távol a fronttól. Usetty Ferenc: Nem tehetnek róla, hogy nem voltak katonák! Szilágyi Lajos: Mondhatom ezt a saját tapasztalataim alapján is, mert ha a kiegyenlítő igazságosság elvét akarjuk betartani, és ha azt nézzük, hogy volt vagy van elkeseredés, amit meg kell szüntetni, akkor viszont azt kérdem, ki ellen irányult a nagyobb elkeseredés, az ellen-e, aki úgynevezett jó katonai beosztást élvezett, vagy az ellen irányult a nagyobb elkeseredés, aki testi fogyatékossága miatt mint alkalmatlan maradt otthon, én azt hiszem, hogy minden képviselőtársam a maga életében vagy ismeretkörében azt tapasztalta, hogy nagyobb volt az elkeseredés azok iránt, akik bevonultak ugyan, de u. n. jó beosztásban vagy az ország belsejében, vagy pedig a hadtápkörietben teljesítettek aránylag könnyű és életveszéllyel nem járó katonai szolgálatot ; mint azok ellen, akik testi fogyatékosságuk miatt, — mert pl. nyomorékok voltak, — maradtak otthon a falujukban. Tegnap egy képviselőtársam a protekciót emlegette. Hát ón' nem tudom, hogy milyen parancsnokságoknál vagy hatóságoknál észlelt ő protekciót. Kutkafalvy Miklós: Volt az egész vonalon! Usetty Ferec: Nagyon sok volt. Szilágyi Lajos : Ahol én jártam, ott nem láttam; inkább Ausztriára van e tekintetben panaszom és vele van leszámolni valóm. De ha érvényesült volna is a pártfogás, azt állítom, hogy inkább érvényesült a jó katonai beosztás odaítélésénél, mint sem a sorozásoknál, népfelkelési bemutatószemléknél, szóval a testi alkalmasság elbírálásánál. Ebből a szempontból tartom igazságtalannak a fokozatot és azért terjesztek elő javaslatot, hogy a Nemzetgyűlés döntését provokáljam arra a kérdésre, hogy kit óhajt a Nemzetgyűlés jobban sújtani a hadiváltsággal; a testileg alkalmatlant-e, vagy pedig azt, aki u. n. jó beosztásban töltötte el a háború alatt idejét. Usetty Ferenc: Az utóbbit! Szilágyi Lajos: A másik kifogásom az, hogy a törvényjavaslatnak ez a szakasza hiányos. A bizotsági tárgyaiásnál az első pontba be lett iktatva a papok, illetőleg papnövendékek, a hadiforgalomban részes vasutasok és hajózási alkalmazottak, továbbá a külföldi internáltságot szenvedők csoportja. Én ezt a megállapítást hiányosnak tartom, — ismét csak a tapasztalataim alapján indulva ki — mert a fronttól nemcsak az olyan ember maradt távol, aki úgynevezett jó beosztásban volt, vagy aki alkalmatlannak bizonyult, vagy aki felmentve volt; hanem a polgárság egész nagy tömege volt a mozgósítási utasítás értelmében polgári foglalkozásánál meghagyandó. Én, aki mozgósítási munkálatoknál évek hosszú során át dolgoztam, a saját tapasztalatom után tudom azt, hogy sok vállalatnak egész személyzete és munkássága már a mozgósítási utasítás értelmében fel volt mentve a frontszolgálat alól, sőt a bevonulás kötelezettsége alól. És ezeknek semmiféle különleges felmentési eljárást nem kellett indítani, ugy, hogy ők nem oszthatók abba a csoportba, amely a katonai szolgálat alól fel volt mentve. E tekintetben tehát hiányosnak tartom a törvényjavaslatot, ha csak a papokat, papnövendékeket, vasutasokat és hajósokat említi meg. Ennélfogva módosító indítványt terjesztek elő, amely szembenáll a bizottság szövegezésével, és pedig javaslom, a I. a) és I. b) pontok helyett I. a. pontként : »ha arcvonalbeli szolgálatra alkalmatlan volt, a jövedelmi adónak félszeres és a vagyoni adónak ötszörös összegét; I. b) pontként : »ha arc vonalbeli szolgálatra alkalmas volt, de a hadtáp-körletben. vagy az ország belsejében teljesített katonai szolgálatot, a jövedelmi adónak egyszeresét, és a vagyoni adónak tízszeres összegében«. Itt az eredeti szövegezéssel szemben csak különbség, hogy megfordítom a fokozatokat és súlyosabban rovom meg azokat az embereket, akik jó beosztásban töltötték el a háború idejét. Hasonlóképen javaslom, hogy a Il/a. és Il/b. szövegei helyett a következő szöveg iktattassák be (olvassa) : a) »alkalmatlanság esetére tízszeres^ a hadtápkörietben vagy az ország belsejében teljesített szolgálat esetében húszszoros«. Ez megint csak azt jelenti, hogy kicserélem a két fokozatot. Azt említettem, hogy ez a szakasz hiányos. A hiányosság kiküszöbölésére mint uj III-mal jelzett szakaszt kérem felvenni, — és amennyiben ez eifogadtatik, a többi szakasz számozását III— VIIig megváltoztattatni kérem — a következő szöveget (olvassa) : »papok és papnövendékek, továbbá mindazok a hadkötelesek, akik polgári foglalkozásukban a mozgósítási utasítás, vagy más katonai rendelkezések értelmében minden külön felmentés nélkül hagyattak meg, a jelen szakasz I. a) és iL a) pontjainak rendelkezése alá esnek«.
