Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-187
A Nemzetgyűlés 187. ülése 1921. évi május hó 9-én, hétfőn. 475 DrOZdy Győző : A külügy titkos alapjai 6 és fél millió koronát emésztenek fel, a munkásbiztositásra ugyanennyit költ az állam.. Rassay Károly : Majd Benárd a Sörház-utcában elintézi. Drozdy Győző : Kormánybiztossági gépkocsiüzem telepeire 600.000 korona van a költségvetésben, de a járványok elleni küzdelemre csak 200.000 korona. A karhatalmi parancsnokok fizetése és költségei 44 millió korona, a hadiárvák gondozása pedig 8 millió korona ; fegyházak, börtönök 34 millió korona, a felnőtt analfabéták oktatására pedig nulla — egy fillér sincs felvéve e célra a költségvetésben. Már most azt kérdezem az igen t. kormánytól és az igen t. Nemzetgyűléstől, mondja meg nekem akkor, hogy hol van itt tulaj donképen a destrukció : az én kritikámban, amely teljesen tárgyilagos vagy pedig ezekben a számokban, amelyek itt jelentkeznek ? Engedelmet kérek, de a járványok, a tuberkulózis, meg aztán egyéb ilyen dolgok képezik az igazi destrukciót, azok ellen kellene küzdeni, mert azok tépik szét az egyéneket és az egész társadalmat. Bizonyos, — mindnyájan arra az eredményre jutunk —hogy ezek után haladéktalanul és komolyan kell folytatnunk azt az irányt és azt az utat, amelyet az igen t. pénzügyminister ur megkezdett s komolyan kell foglalkoznunk a pénzügyi reorganizációval kapcsolatban példának okáért azzal, hogy megcsináljuk az önálló jegybankot is. Tudjuk, hogy a nagy magyar gazdasági összeomlás után nagyon kevés aranyfedezetünk maradt nekünk e jegybankra ; azonban az érc-fedezetet pótolhatjuk talán valami más fedezettel is. Nem érdektelen, hogy a magyar jegybankra nézve egy nagyszerű indítvánnyal szolgál nekünk Himler Márton, egy amerikai polgártársunk. Ez a Himler Márton egypár évtizeddel ezelőtt került el Magyarországból Amerikába ; többszörös milliárdos lett, ma nagy bányatelepei és külön falvai vannak és teljes mértékben magyarnak vallja magát, a magyarság ügyét Amerikában is szolgálja. Most egy nagyszerű indítvánnyal lépett elő, azzal, hogy az amerikai magyarságnak kellene hozzásegíteni bennünket a jegybankunk felállításához. Ha megengedi a t. Nemzetgyűlés, az ő cikkéből, melyet nekünk elküldött, egypár sort fel fogok olvasni. (Olvassa) : »Miért kell megcsinálnunk a magyar jegybankot ? A magyar jegybankot csakis az osztatlan, egész amerikai magyarság csinálhatja meg. És hogy abban a magyar kormány által delegált egyéneken kivül elsősorban az amerikai bankároknak kell a főszerepet vinni és a munka nagyobb részét elvégezni. Anyagi érdekeltségünk : Minden velünk született hazafias érzésünktől eltekintve, tisztán és kizárólag anyagi érdekeink megvédelmezésére is meg kell csinálnunk a magyar jegybankot, ha ezt meg lehet esinálni. Nincs ebben az országban — t. i. Amerikára gondol — egyetlen egy magyar ember, akinek valamilyen érdekeltsége, háza, földje, hadikölcsöne, koronabetétje ne lenne Magyarországon. Ezek az otthon lévő vagyonok most alig érnek valamit. Nekünk is talpra kell állítanunk Magyarországot, hogy otthon elhelyezett javaink rövidesen valamilyen tényleges értékkel bírjanak. Nincsen ebben semmi érthetetlen, semmi lehetetlen, és semmi túlságos nagy önzés. A legfőbb és legfontosabb célunk azonban Magyarország gazdasági felsegitésénél mindig csak az lehet, hogy igyekezzünk visszaállítani szülőföldünk széttépett egységét. Amint csonka Magyarország olyan gazdasági helyzetben lesz, hogy az elszakított részek lakosai visszavágynak az anyaországhoz, amint csonka Magyarország olyan gazdasági helyzetben lesz, hogy a szomszéd államok számára előnyt nyújt majd a vele való gazdasági érintkezés, könnyen lehetővé válik a békés utón való visszahóditás. Szükségünk van elsősorban az amerikai kormány jóakaratára. És ezt a jóakaratot meg lehet szerezni. Azután a magyar kormánnyal kell megértenünk egymást. Az is nehezen fog menni. Bennünket a magyar kormányok még mindig lenéznek és nehezen fogják majd megérteni, hogy mi gerinces és önállóan gondolkodó emberek lettünk ebben az országban. S amig a magyar kormány természetesnek tartaná, hogy az angolok, franciák, olaszok vagy más külföldi tőkések Magyarország lelkiüdvösségét is cserébe vennék a magyar jegybank felállításáért (hiszen a franciák első dolga volt nálunk, hogy szemet vetettek a vasutainkra), bizonyosan csalódottan értesülnek majd róla, hogy nekünk is kívánságaink, sőt követeléseink lesznek a jegybank felállításáért. Előbb-utóbb meg lehet azonban majd értetni Magyarországgal is, meg a magyar kormánnyal is, hogy akárhonnan szerzik meg a jegybank felállításához szükséges tőkét, onnan fogják uralni az országot. És Magyarországnak még mindig nagyon sokkal jobb dolga lesz, ha a mi kívánságaink teljesülnek, mint ha idegen tőkéseket szolgálna az ország. Meg fogunk hát egyezni feltétlenül a magyar kormánnyal is. Hogyan csinálhatjuk meg tehát a magyar jegybankot ? E sorok irója ugy képzeli el, hogy egy magyar jegybank 50 millió dollártól 100 millió dollárig terjedő alaptőkével kell létesülni. Ennek a tőkének a 75%-át az amerikai magyarok adnák, a 25%-át magyarországi bankok és maga a kormány adhatná a vállalkozáshoz. Akik lehetetlennek tartják a fenti tőke összehozását, azok nem ismerik az amerikai magyarok anyagi képességeit. Évente Amerika magyarjaitól szélhámosok huz60*
