Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-187

476 A.Nemzetgyűlés 187, ülése 1921, évi május hó 9-én } hétfőn. nak ki egynegyed millió dollártól egy fél millió dollárig s ezt az összeget meg sem érzik a ma­gyarok. Vagyonunk ma szerény és nagyon konzervativ számitás szerint nem kevesebb, mint 250 millió dollár, ka a magyarok számát 1 / 4 millióra, átlagos vagyonukat 1000 dollárra becsüljük. Mindenki tudja, hogy mindkét szám túlságosan alacsonyra van szabva. Ebből a 250 millió dollárból az első évben, a bank megalakulása alkalmával csak 15-től 20 millió dollárig kellene elvennünk, mint a jegyzett alaptőke első részéletének befizetését. 15—25 milliót össze tud és össze akar adni Amerika magyarsága, ha megértetik vele, hogy a pénze nem megy ki a saját ellenőrzése alól, s hogy mindenkinek külön-külön anyagi érdeke is, hogy Magyarországon ez a jegybank létesüljön.« Azonban az amerikai magyarok ezért kivan­nak is tőlünk valamit ; lássuk tehát, mi a kiván­ságuk a magyar jegybankért. (Tovább olvas :) »Követelésünk legelső és leg­fontosabb része, amitől nem térhetnénk el semmi­képen, igen természetesen az lenne, hogy a jegy­bank a saját ellenőrzésünk alatt maradjon. A magyar kormány kapja meg benne az őt joggal megillető és méltányos rendelkezési jogot, de csak a mi ellenőrzésünk mellett s erről az ellen­őrzési jogról mi semmiképen nem mondhatnánx le és abból semmiképen nem engednénk. Mi ezt a jogunkat csak a magyar faj és Magyarország érdekében használnánk fel. Politikai követeléseink : Nem hiszem, hogy Amerika magyarsága tö­rődnék vele, hogy ki lesz Magyarország királya, bár tagadhatatlan, hogy nagy ellenszenvvel néz­nék a Habsburgok, s különösen Károly király visszatérését. De feltétlenül megkivánnák, hogy az u. n. felségjogok nagyon meg legyenek nyirbálva s hogy a magyar királynak semmiesetre ne legyen több rendelkezési joga, mint pl. az angol királynak van. Mi a legjobban azt szeretnénk, ha Magyar­országon nem lenne többé soha királyság, de ugy látjuk, hogy ez a kérdés elvégeztetett, s abba bele­nyugszunk.« Szilágyi Lajos : Benes is szeretné ! Huber János: Nagy Gyurka is ugy akarja ! Drozdy Győző (tovább olvas :) »Követelnénk, elsősorban és legfőképen követelnénk, hogy a politikai üldözésekkel azonnal hagyjanak fel, s a politikai elitélteket azonnal helyezzék szabadlábra. Es ennek a kívánságunknak becsületes teljesítésé­ből látnánk meg, hogy becsületes jó szándékkal készitik-e otthon elő a társadalmi békét. Ugyanakkor követelnénk, hogy a gonosztevő­ket, a gyilkosokat (ha nem értenék meg, vagy nem akarnák megérteni, itt világosan kiirjuk, hogy a különítmények haramiáiról van szó) azonnal bör­tönözzék be. Mert ha a magyar kormány olyan gyenge vagy annyira elfogult, hogy ezt nem tudná vagy nem akarná megtenni, akkor nekünk kár lenne olyan magyar kormánnyal évtizedekre szóló megállapodást kötnünk. Ennek a kívánságunknak à végrehajtását nem ugy képzeljük el, hogy most ujabb politikai üldözést várunk vagy kérünk, viszont saját meg­nyugtatásunk érdekében nem mondhatunk le a gyilkosok megbüntetéséről, ha azok a gyilkosok véletlenül katonatisztek is voltak valamikor. Követelnénk az összes* a háború kezdetétől hozott reakciós törvények megszüntetését, mert szóba sem állhatnánk komolyan olyan rendszerrel, amely nem birja el a sajtószabadságot, vagy nem képes lemondani a gyalázatos bot-tör vényről, numerus claususról és a többi hasonlóan reakciós intézkedésekről. << Hu ber János: Gyere vissza, Kun Béla! Drozdy Győző : »Természetesen követelnénk, hogy szigorú törvényekkel és e törvények szigorú végrehajtásával vegyék elejét otthon mindenféle izgatásnak, oszlassák fel a politizálással foglalkozó különítményeket . . .« Hu ber János: Kun Bélát vissza kell hozni ! Drozdy Győző : Magyar emberek szava ez, t. képviselőtársam, még pedig jóindulatú magyar emberek szava ! Hu ber János: Látszik ! Drozdy Győző (tovább olvas) : »... fékezzék meg, vagy oszlassák fel az Ébredők bűnszövetke­zetét és helyezzék el azonnal valamilyen módon a katonatiszteket, akik ezeket a zavargásokat felidézték. Helyezzék el őket és azután gondoskod­janak róla, hogy nyugton maradjanak a helyükön. Megkívánnánk, hogy Magyarországon csak egyenlő jogú állampolgárok lehessenek, hogy fele­kezeti vagy nemzetiségi izgatás ne létezhessék soha többé. Követelnénk a legteljesebb és leg­demokratikusabb szavazati és politikai jogoknak alkotmányban való biztosítását és az osztály­uralom végleges megszüntetését. Gazdasági követeléseink : (Egy hang a jobb­középen : Sole van még ?) Követeljük a hadseregnek a békeszerződés­beli létszámra való leszállítását, az államkiadások minimumra való redukálását. Becsületes vagyonelkobzás, vagy vagyon­adózás, amely nem lehet kíméletesebb, mint amilyen a Szende Pál-féle volt, de a lehetőség szerint súlyo­sabb és kiméletlenebb lehetne. Kíméletlenebbé ten­nénk különösen a hadi hasznokkal szemben, amelye­ket teljes összegben elvétetnénk a magyar állam­nak. S amikor hadi hasznokról irunk, akkor nem­csak a kereskedőkre és gyárosokra gondolunk, ha­nem a magyar nagybirtokosokra, az u. n. törté­nelmi osztályra is, amely ugyancsak szemérmetlen profiterolással vetette magát a hadseregre a termé­nyek értékesítésénél. Tisztelet a nagyon kicsi kivé­telnek. Követelnénk tisztességes földreformot és a papi birtokok teljes és a főúri birtokok legalább részleges, de mindenesetre azonnali felosztását.« Sréier István : Nagyon szerény kívánság !

Next

/
Oldalképek
Tartalom