Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-186

466 A Nemzetgyűlés 186. ülése 1921. évi május hó 7-én, szombaton. tartom ezt ugyanakkor, amikor a hosszú időkig húzódó földreform végrehajtása minden oldalról nehézségekbe ütközik. A gödöllői koronauradalom 9000 katasztrális hold. Ha ezt katasztrális holdankint a legolcsóbban számitanám, ugy, ahogy ma földet kapni nem lehet és csak 7000 koronára becsülöm katasztrális holdját, akkor is 64 millió korona értéket képvisel tisztán csak a föld értéke a befektetett üzemi anyag és berendezés nélkül. Ha csak 4°/o-os kamatot számitok, akkor is kb. 2 millió 600 ezer koronát kellene ennek az uradalomnak 4°/o-os jövedelem mellett az állam részére hoznia. De ha tovább megyek, ha megfigyeljük, hogy mi történik az országban, akkor, amikor a kiadott ministeri rendelet után rá vannak szorítva a gazdaságok arra, hogy bérleteket adjanak ki, akkor azt látjuk, hogy ugy a kisebb, mint a nagyobb bérleteknél holdankint minimálisan egy métermázsa gabonát számítanak. Ma majdnem általános elvül szolgál az, hogy egy holdért kérnek egy métermázsa gabonát. Mennyire másképen fest ez, ha összehasonlítást teszünk atekintetben, hogy milyen adóalanyt képez a kisgazdának a földje és milyen adóalanyt képez ez a 100 millió koronás birtok. Akkor pláne óriási különbségek jönnek ki, 9000 katasztrális hold lévén 12.000 magyar hold. Gödöllő 30 km-re fekszik Budapesttől, két vasúttal rendelkezik, rendkivüli nagy piaccal, ugy hogy a lehetősége minden tekintetben meg van annak, hogy egyike legyen a legrentabilisabb nagygazdaságoknak. Ezzel szemben mi történik? Mint a költségvetési tételben is olvasom, — valószínűleg bürokratikus hivatalos eljárás az oka, de hiszen majd rá fogunk erre is térni, — itt van egy 100.000 koronás tétel, a gödöllői koronauradalom részére, amelyért trágyát fog vásárolni. Ez valósággal komikus. Ezzel szemben semmiféle bevételt a bevételek sorában nem látok ezen a címen. Ott van igazgató, ott van vagy néhány főintéző, ott van négy kerületi intéző és ugyanakkor egy 100.000 koronás tétel kerül ide be a költségvetésbe, amelyet az uradalom csak hivatalos engedéllyel adhat ki. Nagyon természetesen ez semmi egyéb, mint hivatalos bürokrácia. Kezdtem a dologról gondolkozni, utána is néztem, mert tartózkodom attól, hogy akar egyéneket, akár hivatalokat, akár azok munkáját szóvá tegyem indok és ok nélkül és azt mondtam, valószínűleg azért van ez, mert a koronagazdaságok a közgazdasági élet, a gazdasági kultúra kifejlesztése érdekében is meg vannak terhelve. Gondoltam, hogy a gödöllői koronauradalom, mint ilyen, valószínűleg annyira meg van terhelve ilyen irányú kiadási tételekkel, hogy ezért nem tud jövedelmezővé lenni. Bármennyire utánanéztem és vizsgáltam, azonban egyáltalában nincs ezzel megterhelve a gödöllői koronauradalom, mert hiszen ami a királyi család háztartása folytán terhelné az uradalmat, ehhez sincs abszolúte semmi köze, mert ez a gödöllői királyi erdészetet terheli, értem ez alatt a vadtenyésztést és a vadászatot. Ezenkívül arra gondoltam, hogy ott helyben, a gödöllői lakosságnak és különösen a múlt évi borzaszó élelmezési viszonyok közt élő tisztviselőknek, munkásoknak és iparosoknak helyzetét könnyíti olyan irányban, hogy legalább az ottani piacot bizonyos tekintetben olcsóbbá teszi, amivel a gazdaság mint ilyen rendkívül jól jár, mert hiszen kevés utánjárással ott helyben adhatja el terményeinek egy részét, amit pedig ott nem ad el, azt behozza Budapestre. Sajnos, itt azt kellett megállapítanom, hogy a gödöllői koronauradalom, sem ott, sem máshol alig ad valamit, illetve az egész amit ad, az annyi, hogy Grödöllő községében valami kis mennyiségű tejet adott, természetesen olyan jó bácsiknak, akik nem mertek nagyon beszélni, olyan tisztviselőknek, akik bizonyos udvariassági formák közt kérték ezt, és pedig nagyon méltányos árban, literenként 10 K-ért akkor, amikor maximális ár öt korona volt. (Derültség a jobboldalon.) De egyébként a gödöllői koronauradalom olyan, hogy egyéb kötelezettségeit sem teljesítette. Ilyen volna legalább az, hogy minthogy a földmivelésügyi ministerium kezelése és felügyelete alatt áll, azoknak a törvényeknek végrehajtásánál nyújtana egy kis segédkezet és megkönnyítené ott helyben, amelyeket az ő ministerük, a földmivelésügyi minister alkotott, vagy azokat a törvényeket respektálná, amelyek épen a földmivelésügyi minister intenciói révén már törvénnyé váltak. Ennek épen az ellenkezője történt. A múlt évben hosszú utánjárás után a Gödöllőn lakó rendkivül sok tisztviselő részére sikerült kivinni azt, hogy a gödöllői koronauradalom a kérés két-háromszori megtagadása után a minister egyenes utasítására mégis adott földet, azonban olyan szerződéssel, hogy ha azt egy falusi zsidó csinálta volna, huszonötöt vertek volna rá. A gödöllői koronauradalom igazgatója csinált a tisztviselők részére egy olyan szerződést, hogy az őszön, amikor a tisztviselőknek be kellett volna hordatni a terményeket, hozzám jöttek könyörögve, hogy valamit csináljak és segítsek, mert hiszen félévi fizetésüket rá keli fizetniök a behordásra. Egész évi munkájuk után egy óriási összeget, legalább az ő viszonyaikhoz képest, nagy összeget kell ráfizetni ! Azonnal kijelentettem, hogy ezt beszéddel nem lehet elintézni és kérek gyorsan egy kérvényt, azt én a minister urnák ugyancsak sürgős kérésem mellett át fogom adni. Tényleg hozták is és én az akkori földmivelésügyi minister urnák át is adtam. .Természetesen krumplibehordásról, kukoricabehordásról^ terménybehordásról lévén szó; bekövetkezhet az őszi esős idő és én nagyon kértem a minister urat, hogy a legsürgősebben intézkedjék. Ott