Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-186

A Nemzetgyűlés 186. ülése 19, Meskó Zoltán: Ez kubista beszéd! (Derültség.) Orbók Attila: Balla, jobban kitanithattad volna ! Elnök : A képviselő ur szavaiból ugy láttam, (Felkiáltások : Rendre kell utasítani !) hogy ő átvitt értelemben alkalmazta azt az inkriminált kifejezést, gyanusitani azonban nem akart. Rubinek Gyula: Rendre van utasitva? (Zaj.) Elnök : Kérem, én megkérdeztem a képviselő urat. (Folytonos zaj.) Méltóztassanak megengedni, de itt nem lehet ilyen lármában beszélni. A képviselő úrhoz a következő kérdést intéztem : ezt a kifejezést átvitt értelemben értette-e, vagy pedig valami üzletre értette, vagyis gyanusitani akart-e. A képviselő ur kielégítő magyarázatot adott, tehát rendreutasitására nincsen ok. Vass József vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Engedelmet kérek, hogy ehhez a közbeszóláshoz, mint volt közélelmezési minister, néhány megjegyzést fűzhessek. (Halljuk! Halljuk!) Kezdetben, megvallom őszintén, amikor arra gondoltam, hogy engedelmet kérek a felszólalásra, azt gondoltam, hogy ki fogom fejteni, hogy az ilyen, a levegőbe beledobott és meglehetősen gyanúsítással telinek látszó megjegyzések mennyire elősegítik azt, amitől valamenynyien félünk s amit idegen szóval destrukciónak szoktak nevezni. (Igaz! Ugy van! a középén.) Ezt a szándékomat azonban most megváltoztatom és pedig annak a benyomásnak alapján, amelyet jelenleg a t. képviselő ur magyarázatából nyertem. T. i. láttam azt, hogy ő abszolúte nem érti azt, hogy miről volt szó, (Ugy van!) abszolúte nem tudja, fogalma sincs arról, (Ugy van!) hogy mi az a GOK, nem tudja, hogy a G OK nem foglalkozik üzletekkel. Ennek következtében én kénytelen vagyok a dolgokban való teljes járatlanságának betudni azt a közbeszólását, amelyet itt — azt hiszem — meggondolatlanul beledobott a terembe. (Zaj.) Andaházy-Kasnya Béla: Abszolúte nem. Tudatosan mondtam. Vass József vallás- és közoktatásügyi minister: Epen ezért és ebben az értelemben helyreigazítva azt, amit mondott és a GOK-nál működő tisztviselők nevében a leghatározottabban tiltakozva a szavaiból esetleg kicsendülő gyanusitás ellen, én elfogadom az előbb emiitett alapon való magyarázatát. Andaházy-Kasnya Béla: Ki bántott tisztviselőket ? Elnök: A képviselő ur nem akart gyanusitani. (Zaj.) Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, egy bejelentést kell tennem. (Halljuk! Halljuk!) Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a Budai Katholikus Kör holnap, f. hó 8-án, reggel 9 órakor szenteli fel a koronázó Mátyás-templomban zászlaját, este 8 órakor pedig gróf Apponyi AlNEMZETGYULESI NAPLÓ. 1920—1921. — IX. KÖTET '.. évi május hó 7-én, szombaton. 465 bertképviselő ur beszédet fog modani a Budai Katholikus Körben. A Budai Katholikus Kör erre az ünnepségre meghívja a Nemzetgyűlést és egyben zászlószöget is küld a Nemzetgyűlés részére beverés végett. Javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy méltóztassék Usetty Ferenc képviselő urat felkérni arra, hogy a Nemzetgyűlés megbízásából a szöget a zászlóba beverje. (Helyeslés.) Következik a legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését f. évi május hó 9-ikén, hétfőn d. e. 10 órakor tartsa a következő napirenddel : 1. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése ; 2. az 1920/21. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi indítványomhoz hozzájárulni? (Igen.) Akkor ezt határozatképen kimondom. Áttérünk az interpellációk tárgyalására. Következik ? Forgács Miklós jegyző: Kálmán István! Kálmán István: T. Nemzetgyűlés! Interpellációm anyagát tulajdonképen a költségvetési vitában kellene elmondanom, (Halljuk! Halljuk!) azonban épen a költségvetésben talált egyik tétel késztet engem arra, hogy ezt a dolgot ne a költségvetési vita folyamán, hanem külön interpellációban mondjam el. Nem azért teszem ezt, mintha a költségvetési vita folyamán felhozott dolgok nem birnának ugyanolyan súlylyal és sürgősséggel, mint az interpellációban felhozottak, hanem azért, mert most szegény, kirabolt országunk pénzügyi és gazdasági kérdéseinek a megoldása nagy problémák elé állit bennünket. Hiszen a pénzügyminister ur, dacára tudásának és régi gyakorlatának, már címet is alig tud találni a kivetett adókra, az adóknak annyiféle nemét zuditva a polgárokra, hogy azok maholnap már roskadoznak azok alatt. Ha mi az ország érdekében ezeket az adókat megszavazzuk, akkor azt hiszem, kötelességünket még egyébbel is ki kell merítenünk, azzal, hogy igyekeznünk kell arra, hogy ebben az országban ne lehessen olyan vagyon, vagy vagyont érő egyéb adótárgy, amely az állam részére meddő maradjon még akkor sem, ha állam kezelésében van. Ilyen vagyon szerintem a gödöllői koronauradalom. Hogy a gödöllői koronauradalom tulajdonképen luxusból vagy rossz gazdálkodásból vagy a bürokratikus kezelésből nem jövedelmez-e az államnak, egyelőre erre vonatkozó kijelentést nem teszek, de rá fogok térni, amikor majd meg lehet beszélni ezeket a dolgokat, esetleg mind a hármat meg is lehet állapítani. A lényeg azonban az, hogy a gödöllői koronauradalom egy óriási vagyon, amely azonban egyáltalában nem az a jövedelmező tőkéje, adózó alanya az államnak, mint akár a legkisebb kisgazda kezében lévő 10 hold föld. Fontosnak 59