Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-186

U. édi május hó 7-én, szombaton. 442 A Nemzetgyűlés 186. ülése 19k könnyítette pedig azért, mert azokra az utakra igyekszik terelni a parlament munkásságát, me­lyekre végre el kell hogy érjünk. (Ugy van !) Olyan progresszív hangot hallottam tegnap, amelynél — hála Istennek és boldogan mondhatom — azt hi­szem, senki sem kivan ezidőszerint radikálisabb lenni. Meg vagyok győződve róla, hagyha annak csak felét én mondtam volni el, vagy másvalaki közülünk, azonnal megbélyegeztek volna bennün­ket a destruktiv jelzővel. (Ugy van! a szélsőbal­oldalon. Ellenmondások jobbfelől.) Ezzel szemben őszintén megvallom, hogy én egy pillanatig sem éreztem volna találva magamat, ha az első felszó­lalásom után azt mondták volna, hogy destruktiv vagyok, mert az igen t. konstruktiv urak ennek a névnek —büszkén mondom —becsületet szereztek. (Derültség half elől.) Becsületet szereztek pedig azért, mert nálunk mindig azt bélyegezték destruktívnak, ami a haladást, a felvilágosodást és előrejutást kép­viselte. ( Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Balla Aladár : Kossuth Lajos is destruktív volt a régieknek ! Andaházy-Kasnya Béla: Akkor tehát, amikor az urak azt fogják nekem mondani, hogy destruktív vagyok, azt nagyon meg fogom köszönni és el is várom, mert nagyon szeretném, ha a dolgozók és alkotók táborába soroznának. Még egy dolgot kívánok megemlíteni. Épen végighallgattam a bsszédeket, amikor Hegedüs Loránt pénzügyminister ur őexcellenciája . . . (Fel­kiáltások balfelól : Itt nincsenek címek !) Én minden­kinek megadom a tiszteletet, de meg is követelem. Elnök: Kérem, képviselő ur, a Nemzetgyűlés tanácskozásain címeket nem szoktak használni. (Élénk helyeslés.) Andaházy-Kasnya Béla: A minister ur azt mondotta a beszédében, hogy borzasztó fontos­nak tartja a jogrendet és fontosnak tartja azt, hogy ez bekövetkezzék, azért, mert ez kihatással van a kurzus valutájára is. Hegedüs Loránt pénzügyminister: A valuta kurzusára ! (Élénk derültség és taps.) Andaházy-Kasnya Béla: Tudom, azonban szándékosan mondottam igy, mert szerintem nem­csak odakünn Zürichben kell a kurzust megjaví­tani, hanem elsősorban idebenn, mert ha itt javul a kurzus, akkor meg vagyok győződve arról, hogy épen a minister ur intenciói szerint is odakünn is javulni fog a kurzus. MeskÓ Zoltán : Már Vázsonyi elmondta ! Andaházy- Kasnya Béla : Javítsuk meg tehát először ezt a kurzust. Hogy ezt megjavíthassuk, mindenekelőtt, követelj ük a jogrendet, a törvény­tiszteletet, szóval mindazokat az alkotmányos jogokat, amelyek egy ország konszolidációjához, rendjéhez feltétlenül szükségesek. ­Kell tehát elsősorban, hogy olyan törvényeink legyenek ugyebár, amelyeket minden körülmé­nyek között pártállásra való tekintet nélkül mind­nyájunknak respektálnunk kell. Váltig hangoz­tatják azt az urak — és mindenütt olvastam azelőtt is lapokban —hogy a tekintélyt kell helyre­állítani. Erre vonatkozólag tán inkább azt szeret­ném mondani, hogy először a tekintélyeket kell a helyükre állítani, mert azok valószínűleg meg is szereznék a tekintély helyreállítását. (Ugy van ! a székóbaloldalon.) Azt látom, hogy itt ebben az országban törvényeket hoznak, amelyeket maguk a törvény végrehajtó szervei nem hajtanak végre lehetetlenségeiknél, illetve célszer üti enségeiknél fogva. Ne várják tehát a néptől, amelynek szá­mára, de nem a javára vagy érdekében hozták azokat a törvényeket, hogy azokat tiszteljék is. (Felkiáltások a középen : Na ! Na !) Az első hiba tehát, hogy nem a nép érdekében, nem a nép ja­vára, hanem csak a nép számára hozzák ezeket a törvényeket. Az ilyen törvények sorába kell vennem pél­dául a botbüntetést és a numerus clausust. (Ugy van! a szélsóbaloldalon.) Ezek a dolgok szembe­ötlő példái az igazságtalanságnak. Mert jogrendet csak ugy tudok elképzelni egy országban, hogy minden olyan polgárnak, aki egyformán vérzett a harctéren, egyformán adófizető polgár és egy­forma kötelességeket rónak rá, egyforma szabad­ságai is legyenek ebben az országban. (Egy hang középen : De nem egyforma a munkájuk !) Kerekes Mihály: Csak nem véded a bot­büntetést ? (Derültség a szélsóbaloldalon.) Csizmadia Sándor: A románoktól tanultuk! Andaházy-Kasnya Béla: Tehát a botbünte­tés a legelső példa arra, hogyan várjunk mi tör­vénytiszteletet akkor, amikor a bíróság maga azzal, hogy ezt a törvényt nem alkalmazta, mert nem alkalmazta — tulaj donképen egy néma, . . . Drozdy Győző: Éljen a bíróság! Andaházy-Kasnya Béla: ...de éles kritikát mondott a botbüntetés megszavazóinak kriminá­lis érzéke felett. (Mozgás.) Azt hallottam egyik képviselőtársamtól, hogy a to büntetést be kellett hozni ; de azért nem alkal­mazza a bíróság, — épen Dinich Vidor képviselő­társam volt az, aki ezt mondotta — mert annyira megijedtek az emberek tőle, hogy nagyon jó fiuk lettek mindnyájan. Ugy látszik, a képviselő ur nem nézte azután az újságokat, pedig egész síériája volt bennük épen azoknak a visszaéléseknek, ame­lyekre a botbüntetést behozták. Alkalom lett volna tehát elég sok, csak a bíróságnak volt igen helyes érzéke arra, hogy ezt a lehetetlen 1 örvényt ne res­pektálj a. (Zaj a középen.) Dinich Vidor ; Közben a delikvensek prepa­rálták magukat egy injekcióval ! MeskÓ Zoltán : Hogy lehet ilyet mondani, hogy a bíróság a törvényt nem respektálja?! (Zaj.) Andaházy-Kasnya Béla : A valóság ez, t. kép­viselő ur. Nem én mondom a kritikát, hanem a birói gyakorlat, mert nem alkalmazza a botbüntetést. Mikor tehát azt kérem, hogy a bot büntetést hatálytalanítsák, illetve vegyék ki a törvénytár­ból, akkor egy jogos kívánságot hangoztatok, mert tulaj donképen nem én kívánom ezt, hanem az or­szág azon elemei, amelyek a rendet vannak hivatva itt fentartani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom