Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-185
420 A Nemzetgyűlés 185. illése 1921. évi május hó 6-án, péntehen. szintén kellő elismeréssel kell viseltetnünk, sőt amelynek a működését minálunk is életre kell keltem, A magva meg is van már, csak a közvélemény figyelmét akarom ráterelni, hogy ennek az intézménynek a népszerűsítésével előkészítsük a népeknek, az igazi néptömegeknek testvérisülését, (Helyeslés.) ami egyedül hozhat létre egy uj nemzetközi jogrendet. Ez az egyesület a háború alatt keletkezett Angliában, Morel-nek, a Labour Party egyik vezető alakjának kezdeményezésére. Címe : Union of Democratic Control!. Ennek az egyesületnek a programmjábantöbbi között a következő követelmények foglaltatnak. Elsősorban szükségesnek tartja a külpolitika demokratikus ellenőrzését ; főként ezcélozza ez az intézmény és e tekintetben a következő programmpontot állitj a fel (olvassa) : »Semmiféle nemzetközi szerződés, megegyezés vagy vállalkozás nem engedhető meg a parlament szankciója nélkül. E célból a külföldi politika ellenőrzésére megfelelő szervet kell alakítani.« A többi pontozatokban az egyesület kivánja a fegyverkezés korlátozását, a hadkötelezettség korlátozását, a kereskedelem kölcsönösségét, a kereskedelem szabadságát az összes világállamok között ; követeli továbbá az önrendelkezési jogot, hogy az érdekelt népek maguk határozhassanak az állami hovatartozás kérdéséről ; követeli a nemzetek szövetségének fejlesztését, a nemzetek szövetsége alkotmányának hajlékonyabbá, szélesebbé és demokratikusabbá tételét, ugy,. hogy egyebek között minden nemzet számára biztosítva legyen a tagság és másrészt tilalom alá kerüljön minden egyesek között kötött katonai szövetség. Biztosítani kellene továbbá, — mondja a programra— az óhajok teljes figyelembevétele mellett a gyámság alá helyezett népek jogait és érdekeit. Itt következik azután az a pro grammpont, amely bennünket leginkább érdekel (olvassa) : »Az 1919-iki és ennélfogva az 1920-iki békeszerződések revíziója. Gondoskodni kell az 1919-iki és igy az 1920-iki békeszerződéseknek is a reviziójáról, hogy kiküszöböljük a bennük foglalt sokféle kiáltó igazságtalanságot, amelyek a jövő háborújának csiráját rejtik magukban.« (Ugy van!) Azért ismertettem itt a Nemzetgyűlés előtt is ennek az egyesületnek a plattformját, aprogrammpontjait, amely egyesülés talán egy millió tagot is számlál már Angolországban, azért ismertettem az itt ugyan meglehetősen kis számban jelenlevő »nagyközönség« előtt, mert minden parlamenti szó mégis a nagyobb publicitás erejével hat és mert nálunk hasonló törekvéseket igen könnyen elütnek, vagy elütni akarnak azzal, hogy rányomják a nemzetköziség bélyegét, azt mondván, bogy ez pacifista törekvés és a »pacifista« mellé mindjárt egyenlőségi jelet tesznek, hogy tehát ez defetista törekvés. Ez nagy konfúziója az eszméknek, mert ami nemzetközi, az nem egyúttal nemzetellenes. (Ugy van ! a szélsôbaloldalon.) Sőt ellenkezőleg, a nemzeti eszmének akkor van igazi értéke, ha egyszersmind bele tud kapcsolódni nemzeti vonatkozásokba, és viszont a nemzetköziség üres szó, ha a nemzeti szellemet nem tudjuk honorálni, mert csak akkor lesz igazi nemzetközi érzelem, ha az a nemzetek géniuszának összetételével tud létrejönni. (Ugy van! Ugy van! a szélsôbaloldalon.) Ezzel a felfogással, amelyet az imént itt ecseteltem, ném'leg ellentétben áll az, ametyet egy másik képviselőtársam a múlt ülés alkalmával mint egy követendő példát tárt fel előttünk, amidőn ő mintegy dicsfény nyel övezte az Olaszországban mostanában feltűnő jelenséget, a fascisták mozgalmát. Ena nemzeti eszme kultuszát, ápolását nagyon tisztelem, nagyon honorálom, sőt kötelességemnek is tartom azt ápolni, de a legszebb eszme is elromlik, veszt fényéből, ha az halvánnyá válik. Hiszen látjuk, hogy maga a legmagasabb eszme, az Isten-eszme is veszt fényéből, dicsőségéből, ha bálványkép alakjában jelenik meg, sokszor olyan bálványkép alakjában, mely torzzá teszi ezt azt eszmét. . . Andaházy-Kasnya Béla: Ügy van î A keresztény kurzus ! GiessWein Sándor : ... de még akkor is, ha szép esztétikai formában van megjelenítve, mint a görögöknél és utánuk a rómaiaknál volt. Egy Zeus alakja lehet emberi,szépség, lehet kifejezése bizonyos emberfelettiségnek, de nem az Isteneszmének és még kevésbé jelenik még az, ha a mithologia különböző isteni és istennői alakjait tekintjük, amelyek lehetnek ugyan esztétikai szempontból kiemelkedő alakítások, de távol vannak attól, hogy az Isten eszméjét kifejezzék, sőt ellenkezőleg, lerontják azt a lelkekben és a föld sarához tapasztják. Épen igy vagyunk a nemzeti eszmével. Szép és szent dolog, felemelő dolog az eszme, mely az emberiséget az önfeláldozásra buzdítja, mely az önérdeket kikapcsolja a cselekvésből és az önérdek fölé emeli a nemzet érdekeiért való önfeláldozást, de veszedelmessé válik ezen nemzeti eszme kultusza, ha belőle bálványt csinál, mert épugy jár vele, mint amikor az Isten eszméjét bálványositja és ép ezáltal magasztosságától megfosztja. Én elismerem ezeknek a fascistáknak, — röviden ugy mondhatnám, hogy az ébredő olaszoknak — (Derültség.) a jó szándékát . . . Hu ber János: Bozen ! Giesswein Sándor: ...de a módszerükben nem találom meg a keresztény szellemet^ (Ugy van ! Ugy van !) és épen ez a módszer diszkreditálhatja akár Olaszországban, akár nálunk a kereszténységet, ha összeköttetésbe hozzuk az erőszakosság tetteivel. Teljesen ellenkezik épen ezzel a felfogással az, amit gróf Andrássy Gyula t. képviselőtársam múltkori beszédében szintén hangsúlyozott, midőn azt mondta, hogy nekünk nem, kardcsörtetéssel kell barátokat szereznünk Európában és egyáltalában a külföldön, hogy nekünk a saját védelmünkre ugyan el kell készülve lennünk, — ezt én is kívánom —de kardcsörtetéssel nem fogjuk poziciónkat megerősiteni és nem fogunk barátokat szerezni. (Ugy van !) Akkor azonban kérdezem, hogy mire valók a mi magyar had*
