Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-184
A Nemzetgyűlés 184. ülése 1921. évi május hó 4-én, szerdán. 413 gazdaságunk meggyógyuljon és megerősödjék, első feladatunk az, hogy az államvasutakat, és egyáltalában a magyar vasutakat újból arra a színvonalra emeljük, amelyen a békeidőben voltak. (Helyeslés.) Itt elsősorban a forgalmi eszközök szaporításáról, a mozdonyok és a kocsiparknak kiegészítéséről van szó. Itt a kereskedelemügyi ministerium igen nagy összeget, 900 milliós összeget kivan preliminálni már az 1921/22. évi költségvetésben, amennyiben ez neki a pénzügyminister úrral lefolytatandó tárgyalások rendjén sikerülni fog. Folytatni kívánja a maga részéről az államvasutak egyik-másik vonalának második vágánnyal való ellátását is. Itt elsősorban a nemzetközi forgalom szempontjából fontossággal biró vonalak jönnek tekintetbe, igy a Belgrád—Budapest— Brück—bécsi vonal. Erre a célra 41 x \% millió koronát kívánna előirányozni. Az állomások bővítésére 107 millió korona, személyzeti és munkásbázak építésére pedig 33 millió korona volna előirányzandó. A vasúti javítóműhelyekre 60 millió korona, és uj vonalak építésére is egy kisebb összeg lenne előirányzandó; azonban ez az 1921/22. évi költségvetésben csak kezdő összeg volna, amely folytatást nyerne a további években. Fontossággal bir továbbá a budapesti rendező pályaudvarok kiépítése, különösen az északi rendező pályaudvaré, amelyre 17 */% millió korona volna előirányzandó. Az államvasutaknál egyéb kisebb kiegészítő munkákra pedig már az 1921/22. évi költségvetésbe összesen 111 millió koronát kíván a kereskedelemügyi ministerium felvenni. Ezek a hitelek tehát összesen kitesznek 1340 milliót, mely összegből már egy tetemes rész az államvasutak bevételeinek többletéből is fedezhető volna, míg a másik részt a pénzügyminister úrral folytatandó tárgyalások fogják végleg megállapítani. Foglalkozik továbbá a kereskedelemügyi minister ur a vasutak villamosításának kérdésével is. Itt nagyobb tanulmányok végzendők, amelyek már részben meg is történtek s reméljük, hogy már a folyó évben abban a helyzetben leszünk, hogy erre vonatkozólag a Házat bővebben tájékoztatjuk. Addig is 10—15 millió koronával három kisebb villamos vasúti vonal kiépítéséről van szó, nevezetesen a Szentendre— visegrádi, a gödöllő—aszódi ós a nagytétény—érdi vasúti vonalakról, amelyek különösen a főváros szempontjából is nagy fontossággal bírnak s azt hiszem, a közélelmezést is lényegesan javíthatják. Az állami vasgyárak terén szükségessé vált a diósgyőri vasgyárban egy nagy olvasztótelep létesítése, amely 75 millió koronát fog igénybevenni. Már szóltam a szénbányák fejlesztéséről munkáskolóniák és uj lakóházak építése révén. Erre a célra 55 millió koronát kivan a kereskedelemügyi minister ur előirányozni. Végre az államvasuti gépgyárban egy villamos központ létesítése 54 millió koronába herülne. Egyéb gyári berendezések 50 millió koronába kerülnének, úgyhogy együttvéve az állami vasgyárak terén a beruházások körülbelül 230—240 millió koronát vennének igénybe. Nem kevésbé fontos posta,- távírda- és távbeszélőhálózatunk fejlesztése, tökéletesbitése, illetőleg reorganizációja. A posta pénzügyi helyzete ma javult, amennyiben a postai díjak felemeltettek, hogy a posta kiadásai fedezhetők legyenek ; azonban még a postadíjak nálunk ma is sokkal alacsonyabbak, mint bármely más szomszéd államban. Ezen a téren is tehát bizonyos fejlesztés fog szükségessé válhatni és messzemenő beruházási programm van máris kidolgozva, melynek a részleteivel azonban a t. Nemzetgyűlést ebben a percben hosszasabban foglalkoztatni nem kívánom, csak utalok arra, hogy mely tételekre vonatkoznak ezek. Ezek vonatkoznak elsősorban szállítási eszközök berendezésére, postaházak építésére, műszaki berendezések tökéletesbitésére, Budapesten az automatikus távbeszélőkezelés behozatalára, ami a nagyközönség szempontjából is igen kívánatos dolog volna s végre a nagy nemzetközi forgalmat szolgáló modern drótnélküli távirati berendezés fejlesztésére. Ezek a munkálatok több mint egy milliárd korona összeget vennének igénybe. Természetes, hogy ezeket a nagy beruházásokat csak fokozatosan, évről-évre lehet teljesíteni, de azt hiszem, hogy már az 1921/22. évben is sikerülni fog ezen beruházások egy részét a költségvetésbe beállítani. Yégre még utalni kívánok szintén a kereskedelemügyi tárca keretében az ut- és hídépítési munkálatokra, (Helyeslés.) amelyeknél az állami közutak fentartására 56 millió, utak és úttartozékok fentartására 8 millió, felrobbantott állami hidak helyreállítására 30 millió, állami közutakon lévő fahidak átépítésére 10 millió, kiépítetlen állami műutak folytatólagos kiépítésére 4 millió, a budapesti állami hidakon végzendő javítási munkálatokra 7 millió és nemállami utak és hidak építésének bevégzésére 16 millió, összesen tehát 131 millió korona volna fordítandó. T. Nemzetgyűlés! Nem kívánok a többi tárcák keretében felveendő beruházásokról ebben a percben nyilatkozni. Hiszen ezek olyan részletek, amelyekkel a költségvetés rendjén a Ház elé jöhetünk, amikor is a t. Ház abban a helyzetben lesz, hogy az illető összegekből töröljön, vagy azokat emelje. Kérem, hogy addig is válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Czeglédy Endre: T. Nemzetgyűlés! A ministerelnök ur válaszát köszönettel tudomásul veszem, miután ebből a válaszból látom azt, amit feltételeztem is, hogy igenis, a kormány dolgozik és a kormánynak megvan a munkaprogrammja, habár erről általánosan nem is nyilatkozott akkor. Azonban méltóztassanak
