Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-184
412 A Nemzetgyűlés 184. ülése 1921. évi május hó 4.-én, szerdán. intézkedéseket szándékozik tenni ?« (Helyeslés jobbfelől.) Elnök ; Az interpelláció kiadatik a ministerelnök urnák. A ministerelnök ur kivan válaszolni. Gr. Bethlen István ministerelnök: Tisztelt Nemzetgyűlési (Halljuk/ Halljuk!) Czeglédy Endre t, képviselő urnák az interpellációjára az adott okot, hogy programmbeszédemben nem terjeszkedtem ki azon teendőkre, amelyek a termelési munka megindítása és segélyezése céljából a kormány részéről terveztettek. Ez azonban nem feledékenységből történt, hanem tisztán azon okból, mert hiszen a kormány gazdasági programmját elsősorban a költségvetés juttatja kifejezésre. Gondoltam, hogy már az 1920—21-iki költségvetés rendjén abban a helyzetben leszünk, hogy erre vonatkozólag részletesebben tájékoztathatjuk a t. Házat, Sajnos azonban, az 1920—21. évi költségvetés még a múlt kormány munkája lévén, abban kifejezésre nem juthattak mindazok, amiket a kormány ez irányban tervez. így az 1921—22. évi költségvetésnél leszünk abban a helyzetben, hogy ebben a tekintetben részletesebb programmot adjunk. Azonban nagy vonásokban mármost tájékoztatni kivánom a Házat egyik és másik kérdésre vonatkozólag, amelyeket a t. képviselő ur is felvetett s amelyekre nézve az ország szempontjából is fontosnak tartom, hogy a kormány álláspontja közismertté váljon. De azzal a megszorítással teszem ezt, hogy — miután az 1921—22. évi költségvetés még az egyes resszortministerek között is a tárgyalások anyagát képezi s végleges döntés egyik-másik kérdésben még nincsen — ennek folytán méltóztassék válaszomat ugy tekinteni, mint olyant, amely egészen tüzetesen a 21—22. évi költségvetésben fog azután kifejezésre jutni. Ami az iparra és kereskedelemre vonatkozólag az általános irányelveket illeti, a t. képviselő ur beszédéből ugyan nem, azonban egy másik képviselő urnák, kivált báró Szterényi Józsefnek beszédéből azt látom, mint hogyha a kormányprogramul bizonyos kereskedelem- és iparellenes irányzatot juttatott volna kifejezésre. Ez tőlünk teljesen távol áll. Az, hogy magában a programmban ezekre a kérdésekre nem terjeszkedtünk ki, tisztán abból az okból fakadt, amelyet már megjelöltem. De hiszen magam rámutattam arra, hogy politikánk, irányelveink egyik fő hibája az volt 50 éven keresztül, hogy nem gondoskodtunk kellően arról, hogy a keresztény magyar intelligencia a gazdasági pályát fölkeresse. (Ugy van! jobb felől.) — Ez a kormány el van szánva ennek előmozdítására ugy az oktatási ügy terén, mint a gazdasági téren is, —• az illető resszort-minister urak e kérdéssel behatóan foglalkoznak — ugy hogy ez okból sem tehető föl e kormányról, hogy bármilyen iparés kereskedelemellenes irányzat vezetné. Azonban most már rátérek azokra a főbb princípiumokra, amelyeket ismertetni akarok, s azután egypár defcail-kérdésre, különösen a beruházási programmra, mivel nézetem szerint ez a legfontosabb az ipar és kereskedelem szempontjából, mert a beruházások azok a teendők, amelyek segítségével a kormány a termelő-munka hóna alá nyúlhat. Ami az iparral és kereskedelemmel szemben az általános elveket illeti, ugy elsősorban rá kívánok mutatni arra, hogy mint a mezőgazdaság terén, ugy az ipar és kereskedelem terén is a szabadforgalom felé akarjuk a magyar állam és a magyar közgazdaság szekerét irányítani. (Helyeslés a jobbközépen.) Hogy ebben a tekintetben milyen mérvet, milyen tempót kezdeményezhetünk, az attól függ, hogy a szomszéd államok ebben az irányban milyen álláspontot fognak elfoglalni. De hogyha ott megértésre találunk, mindenesetre mi rajtunk nem fog múlni, hogy az ipar és kereskedelem kívánságainak eleget tegyünk. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A másik kérdés, amellyel foglalkozni kell: az iparvédelem kérdése. (Ugy van! a középen.) Bár talán ma nem látszik aktuális kérdésnek, de a kormánynak elő kell készülnie arra, hogy adott esetben a magyar ipart megfelelő vámvédelemben részesíthesse. Ebből a szempontból a vámtarifa már az előkészítés stádiumában van és annak idején a ház elé fogunk jönni ezzel a kérdéssel. Az iparfejlesztésnek korábbi, régebbi módozatait ez a kormány magáévá nem teheti. Hiszen abban az időben is az iparfejlesztés azon módjai, amelyek igénybevétettek, tulajdonkópen szurrogátumot képeztek, mert nem volt önálló vámterületünk, amelynek segítségével az ipart fejleszthettük és védhettük volna. Azonban ez a kijelentésem nem vonatkozik a kisiparra és a középiparra, amelynek életképességét a magunk részéről megfelelő segítséggel lehetővé akarjuk tenni. Kerekes Mihály: Ugy van! Arra szükségünk van ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Az ipar és kereskedelem tekintetében különben a következő négy főszempontot akarjuk szem előtt tartani : először is a közszállitási szabályzatokat lehetőleg szigorúan kívánjuk megtartani. Másodszor, egyik baja iparunknak az, hogy a szénhelyzet olyan, hogy sok ipartelep épen ebből a helyzetből kifolyólag nem tud működni. Ezért a szénkérdéssel behatóan kell foglalkoznunk s a szénbányászatnak fejlesztését, különösen munkásházak, munkástelepek építése utján fokoznunk kell. A közlekedés javításáról és a szociális kérdésekről már részben az általános programm keretében szóltam, részben azonban most különösen a, beruházások rendjén kívánok nyilatkozni. Áttérek most a beruházások kérdésére, amely nézetem szerint ezen komplexumban főfontossággal bir. Itt első helyen állanak a vasúti beruházások. Ha azt akarjuk, hogy köz-